Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-40

Az országgyűlés képviselőházának W. ü kor az igazság alapján állanak, most folytató­lagosan meg akarják akadályozni azt, hogy külföldre lisztkivitel történjék s forszírozzák a^ búzakivitelt. Tehát kimegy a búza és kívül­ről kell behoznunk újra állattakarmányozási célokra a korpát akkor, amikor az állattenyész­tés olyan szomorú sorsban sínylődik, hogy jelenleg is az Omge-nek illetékes szakosztálya arravonatkozólag indított lépéseket, hogy Ju­goszláviából való tengerit hozzunk be, mert állattakarmányozási célokra a Magyarorszá­gon meglevő anyag nem elegendő. Erre vonat­kozólag olyan példát tudok felhozni, amely a kérdést teljesen megvilágítja. Az Alföldön, éppen Hódmezővásárhelyen, az én kerületemben, ahol a Tisza és Maros szögén a búza sikértartalma a legnagyobb, ott van az úgynevezett Bauer-malom, parallel működve azzal a Tóth-malommal, amelynek őrleményei messze földön, európaszerte híre­sek. Ez a Bauer-malom jó pár esztendővel ez­előtt a Viktória-konszern érdekeltségébe lé­pett, a Viktória megbukott, s ez természetesen ezt az addig viruló Bauer-malmot is tétlen­ségre kárhoztatta és éveken keresztül ez a ma­lom csak vámőrlésből tengette életét. Most lenne rá alkalom, amikor többszáz vágón ki­tűnő sikértartalmú, európai hírű lisztje áll kivitelre készen, hogy ezt a kivitelt eszközöl­hesse, de t. földmívelésügyi miniszter úr, az exportszindikátus ezt megakadályozza. (Zaj.) Az adatokat rögtön a Ház elé hozom. A Viktória és az érdekeltségébe tartozó hódmezővásárhelyi Bauer-malom tükörkép az egész magyar közgazdasági életre nézve. Sza­nálta a Pénzintézeti Központ, tehát az állam. Méltóztatnak emlékezni a Bacher-malom sza­nálására, milyen nagy mértékben tiltakoztunk erről az oldalról ellene, de megtörtént. Am ak­kor a konzekvenciáját is méltóztassék levonni ennek a szanálásnak és az államkincstár érde­két, mint rá fogok mutatni, méltóztassék meg­védeni a malomexport szindikátusnak önző érdekével szemben, amely mint bizonyítani fo­gom, nagy bankcsoportoknak áll szolgálatá­ban. (Farkasfalvi Farkas Géza: A bankhoz nem szabad hozzányúlni Magyarországon!) Ez nagy baj, t. képviselőtársam. Szomorú megál­lapítás ez a túloldalról, éppen az agrárblok t. vezérének a részéről. • Méltóztassék csak fi­gyelni. Ez a malom több száz vágón lisztet képes kiszállítani onnan, ahol a legkitűnőbb magyar búza terem. Az exportszindikátus ed­dig ezt megakadályozta, mert az osztrák­magyar kereskedelmi szerződés szerint az 1929. évi lisztkontingensnek, amelyet kiszál­lítottunk, 60%-át vagyunk jogosultak kiszál­lítani. Ezt elosztották a különféle malmok kö­zött, ámde 1929-ben a Viktória-konszernben levő hódmezővásárhelyi Bauer-malom nem működött. De az államnak tartozik 500.000 pengővel, a Pénzintézeti Központ révén. En­nek kamatját és törlesztési részleteit valami­képpen be kell hoznia- Most, amikor arról van szó, hogy több száz vágón kitűnő magyar liszt kivitelre készen áll, akkor konstatálta a t. földmívelésügyi kormány ezzel a dologgal teljesen egyvonalon, hogy már nincs kivitelre menő búza, csak lisztkontingensünk nincs kivivé, s akkor a Bauer-malom kivitelét meg­akadályozzák, illetőleg csak úgy adnak neki engedélyt erre a kivitelre, ha mázsánként 2'50 pengőt fizet a_ gabonaexport-szindikátus révén azoknak a városi malmoknak, amelyek az 1929. évi kivitel 60%-át nem tudják teljesí­teni, mert nincs nekik búzájuk, lisztjük. Űgy­lése 1931 december 17-én, csütörtökön. 49? , nökök házalnak a kiviteli engedélyeknek má­zsánkénti 2'50 pengős ár mellett való megadá­sával. Felajánlották ennek a részvénytársa­ságnak a barcsi gőzmalom, a kaposvári gőz­malom, a békéscsabai Kovács-malom, a sze­gedi Back-malom részéről, hogy átengednek a kivitelre jogosult mennyiségükből, amit nem tudnak teljesíteni, 2*50 pengős ár mellett bi-. zonyos kontingenst. De hát szabad-e ez % Nem az-e az első, hogy a magyar liszt dús sikér­tartalommal kimenjen a külföldre? Hiszen, ha a malomnak 2*50 pengős felárat kell teljesí­tenie, nem tud rentábilis kivitelt eszközölni, a kiviteli lehetőség szerint nem tudja teljesí­teni azt, amit neki teljesíteni kellene, hogy a Pénzintézeti Központnak és közvetve az ál­lamkincstárnak — 500.000 pengővel lévén meg­terhelve az állammal szemben — teljesíthesse a részlettörlesztési és kamatfizetési kötelezett­ségét., (Zaj.) Méltóztassék meghallgatni : az exportma­lom-szindikátusnak az élén Pór és Pongor nevű urak állanak (Nagy zaj.), Pór úr mint az Első Budapesti Gőzmalom Bt.-nak, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank malmának ezidő­szerinti aktív igazgatója, áll az érdekeltség kö­rében, Pongor úr pedig a Transzdanubia mal­mának, az Altruista Malomnak bizalmi em­bere. (Zaj.) Hát amikor a lisztkivitel az önző bankérdekeltség körébe jutott, amikor az elin­tézésről van szó, kérdem a t. földmívelésügyi miniszter úrtól, nem dzsungel-e ez, nem maf­fia-e ez 1 ? (Zaj.) Hát szabad-e megakadályozni, hogy a kitűnő sikértartalmú, több száz vagonra menő magyar liszt kijuthasson a ' külföldre, szabad ennek útjába állani csak azért, mert a bankérdekeltségek és ügynökök, az exportma­lom-szindikátuíS akarnak maguknak felárat, jo­gosulatlan hasznot és jutalékot szerezni? (Far­kasfalvi Farkas Géza: Ez a gazda sorsa! — Andaházi-Kasnya Béla: Azért támogatod a kormányt?) Ha ezt a visszaélést megakadá­lyozzák, örömmel fogjuk konstatálni, ha pedig nem tudják megakadályozni, mondják meg . nyíltan, hogy beismerik gyengeségüket, a tit­kos közgazdasági fattyúalakulatokkal szemben, mert nem olyan nagy szégyen beismerni a gyöngeséget, mint amilyen szégyen elkendőzni az igazságot és győzelemnek tüntetni fel re­ménytkeltéssel a tehetetlenséget. Erre vonat­kozó kérését ennek az alföldi malomnak a t. kormány rendelkezésére fogom bocsátani, reví­ziós eljárás céljából. Most rátérek a bor kérdésére. Méltóztatnak tudni, hogy a mellettem ülő Lázár Miklós t. képviselőtársam pár nappal ezelőtt egy be­szédében szóvátette azt, hogy nem engedte meg a magyar kormány, hogy a lengyel sójovedék ide több száz vágón sót behozhasson, megfelelő bormennyiségnek Lengyelországba való kiszál­lításának ellenértékeképpen. Mindenki tudja, hogy a szőlőtermelés, a magyar bortermelés milyen válságban sínylődik. Mindenki tudja, hogy a segítőkéznek, vagy csak a segítő újj­nak is a mutatása — a kéz tíz újjából csak egy vagy két újjnak a mutatása is — a magyar szőlőtermelés válságos helyzetében bíztató re­mény volna a jövőre nézve, hogy azt mondhat­nánk azoknak a szegény szőllősgazdáknak : ime, itt van a kormány, nem hagy el bennete­ket, politikai, párttekinteteken és kartelérdeke­ken felülemelkedőleg tudja védelmezni a ti iga­zatokat, nemcsak a Lázár Miklós, hanem a Bessenyey Zénó és Erdélyi Aladár t. képvi­selőtársam által felhozott nagy igazakat is tudja védelmezni. Ezzel ellentétben mit lá­• tunk? Nem beszélek hosszasabban arról, mert 72*

Next

/
Oldalképek
Tartalom