Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-40
Az országgyűlés képviselőházának W. ü kor az igazság alapján állanak, most folytatólagosan meg akarják akadályozni azt, hogy külföldre lisztkivitel történjék s forszírozzák a^ búzakivitelt. Tehát kimegy a búza és kívülről kell behoznunk újra állattakarmányozási célokra a korpát akkor, amikor az állattenyésztés olyan szomorú sorsban sínylődik, hogy jelenleg is az Omge-nek illetékes szakosztálya arravonatkozólag indított lépéseket, hogy Jugoszláviából való tengerit hozzunk be, mert állattakarmányozási célokra a Magyarországon meglevő anyag nem elegendő. Erre vonatkozólag olyan példát tudok felhozni, amely a kérdést teljesen megvilágítja. Az Alföldön, éppen Hódmezővásárhelyen, az én kerületemben, ahol a Tisza és Maros szögén a búza sikértartalma a legnagyobb, ott van az úgynevezett Bauer-malom, parallel működve azzal a Tóth-malommal, amelynek őrleményei messze földön, európaszerte híresek. Ez a Bauer-malom jó pár esztendővel ezelőtt a Viktória-konszern érdekeltségébe lépett, a Viktória megbukott, s ez természetesen ezt az addig viruló Bauer-malmot is tétlenségre kárhoztatta és éveken keresztül ez a malom csak vámőrlésből tengette életét. Most lenne rá alkalom, amikor többszáz vágón kitűnő sikértartalmú, európai hírű lisztje áll kivitelre készen, hogy ezt a kivitelt eszközölhesse, de t. földmívelésügyi miniszter úr, az exportszindikátus ezt megakadályozza. (Zaj.) Az adatokat rögtön a Ház elé hozom. A Viktória és az érdekeltségébe tartozó hódmezővásárhelyi Bauer-malom tükörkép az egész magyar közgazdasági életre nézve. Szanálta a Pénzintézeti Központ, tehát az állam. Méltóztatnak emlékezni a Bacher-malom szanálására, milyen nagy mértékben tiltakoztunk erről az oldalról ellene, de megtörtént. Am akkor a konzekvenciáját is méltóztassék levonni ennek a szanálásnak és az államkincstár érdekét, mint rá fogok mutatni, méltóztassék megvédeni a malomexport szindikátusnak önző érdekével szemben, amely mint bizonyítani fogom, nagy bankcsoportoknak áll szolgálatában. (Farkasfalvi Farkas Géza: A bankhoz nem szabad hozzányúlni Magyarországon!) Ez nagy baj, t. képviselőtársam. Szomorú megállapítás ez a túloldalról, éppen az agrárblok t. vezérének a részéről. • Méltóztassék csak figyelni. Ez a malom több száz vágón lisztet képes kiszállítani onnan, ahol a legkitűnőbb magyar búza terem. Az exportszindikátus eddig ezt megakadályozta, mert az osztrákmagyar kereskedelmi szerződés szerint az 1929. évi lisztkontingensnek, amelyet kiszállítottunk, 60%-át vagyunk jogosultak kiszállítani. Ezt elosztották a különféle malmok között, ámde 1929-ben a Viktória-konszernben levő hódmezővásárhelyi Bauer-malom nem működött. De az államnak tartozik 500.000 pengővel, a Pénzintézeti Központ révén. Ennek kamatját és törlesztési részleteit valamiképpen be kell hoznia- Most, amikor arról van szó, hogy több száz vágón kitűnő magyar liszt kivitelre készen áll, akkor konstatálta a t. földmívelésügyi kormány ezzel a dologgal teljesen egyvonalon, hogy már nincs kivitelre menő búza, csak lisztkontingensünk nincs kivivé, s akkor a Bauer-malom kivitelét megakadályozzák, illetőleg csak úgy adnak neki engedélyt erre a kivitelre, ha mázsánként 2'50 pengőt fizet a_ gabonaexport-szindikátus révén azoknak a városi malmoknak, amelyek az 1929. évi kivitel 60%-át nem tudják teljesíteni, mert nincs nekik búzájuk, lisztjük. Űgylése 1931 december 17-én, csütörtökön. 49? , nökök házalnak a kiviteli engedélyeknek mázsánkénti 2'50 pengős ár mellett való megadásával. Felajánlották ennek a részvénytársaságnak a barcsi gőzmalom, a kaposvári gőzmalom, a békéscsabai Kovács-malom, a szegedi Back-malom részéről, hogy átengednek a kivitelre jogosult mennyiségükből, amit nem tudnak teljesíteni, 2*50 pengős ár mellett bi-. zonyos kontingenst. De hát szabad-e ez % Nem az-e az első, hogy a magyar liszt dús sikértartalommal kimenjen a külföldre? Hiszen, ha a malomnak 2*50 pengős felárat kell teljesítenie, nem tud rentábilis kivitelt eszközölni, a kiviteli lehetőség szerint nem tudja teljesíteni azt, amit neki teljesíteni kellene, hogy a Pénzintézeti Központnak és közvetve az államkincstárnak — 500.000 pengővel lévén megterhelve az állammal szemben — teljesíthesse a részlettörlesztési és kamatfizetési kötelezettségét., (Zaj.) Méltóztassék meghallgatni : az exportmalom-szindikátusnak az élén Pór és Pongor nevű urak állanak (Nagy zaj.), Pór úr mint az Első Budapesti Gőzmalom Bt.-nak, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank malmának ezidőszerinti aktív igazgatója, áll az érdekeltség körében, Pongor úr pedig a Transzdanubia malmának, az Altruista Malomnak bizalmi embere. (Zaj.) Hát amikor a lisztkivitel az önző bankérdekeltség körébe jutott, amikor az elintézésről van szó, kérdem a t. földmívelésügyi miniszter úrtól, nem dzsungel-e ez, nem maffia-e ez 1 ? (Zaj.) Hát szabad-e megakadályozni, hogy a kitűnő sikértartalmú, több száz vagonra menő magyar liszt kijuthasson a ' külföldre, szabad ennek útjába állani csak azért, mert a bankérdekeltségek és ügynökök, az exportmalom-szindikátuíS akarnak maguknak felárat, jogosulatlan hasznot és jutalékot szerezni? (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez a gazda sorsa! — Andaházi-Kasnya Béla: Azért támogatod a kormányt?) Ha ezt a visszaélést megakadályozzák, örömmel fogjuk konstatálni, ha pedig nem tudják megakadályozni, mondják meg . nyíltan, hogy beismerik gyengeségüket, a titkos közgazdasági fattyúalakulatokkal szemben, mert nem olyan nagy szégyen beismerni a gyöngeséget, mint amilyen szégyen elkendőzni az igazságot és győzelemnek tüntetni fel reménytkeltéssel a tehetetlenséget. Erre vonatkozó kérését ennek az alföldi malomnak a t. kormány rendelkezésére fogom bocsátani, revíziós eljárás céljából. Most rátérek a bor kérdésére. Méltóztatnak tudni, hogy a mellettem ülő Lázár Miklós t. képviselőtársam pár nappal ezelőtt egy beszédében szóvátette azt, hogy nem engedte meg a magyar kormány, hogy a lengyel sójovedék ide több száz vágón sót behozhasson, megfelelő bormennyiségnek Lengyelországba való kiszállításának ellenértékeképpen. Mindenki tudja, hogy a szőlőtermelés, a magyar bortermelés milyen válságban sínylődik. Mindenki tudja, hogy a segítőkéznek, vagy csak a segítő újjnak is a mutatása — a kéz tíz újjából csak egy vagy két újjnak a mutatása is — a magyar szőlőtermelés válságos helyzetében bíztató remény volna a jövőre nézve, hogy azt mondhatnánk azoknak a szegény szőllősgazdáknak : ime, itt van a kormány, nem hagy el benneteket, politikai, párttekinteteken és kartelérdekeken felülemelkedőleg tudja védelmezni a ti igazatokat, nemcsak a Lázár Miklós, hanem a Bessenyey Zénó és Erdélyi Aladár t. képviselőtársam által felhozott nagy igazakat is tudja védelmezni. Ezzel ellentétben mit lá• tunk? Nem beszélek hosszasabban arról, mert 72*
