Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-39

Az országgyűlés képviselőházának 39* ülése 1931 december 16-án, szerdán. 491 házbért fizetni nem tudnak, akkor volna elég pénz szükséglakások építésére, ennek az egyet­len, keresett lakástípusnak a megteremtésére, volna lehetőség arra, hogy a kilakoltatások ügyét, a háztulajdon ügyét ne mint financiális ügyet, hanem mint szociális ügyet szociális szempontból kezeljék. (Ugy van! Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De a jó helyen al­kalmazott intézkedés helyett inkább vállalják e minisztériumok a felfordulás előkészítését. Nincs programmai a a népjóléti minisztériumnak szükséglakások építésére, az igazságügyminisz­tériumban szabotálják a rendelet kiadását, a pénzügyminisztériumban pedig nem adnak le­hetőséget a háztulajdonosoknak arra, hogy el­maradt bérű lakás adója alól mentesítést nyer­jenek. Mi lesz ebből, t. Ház? Az, hogy a munkanél­küliek társai nem fogják tétlenül nézni, hogy családok az utcára kerüljenek (Ugy van! a szél­sőbaloldalon.) és úgy, mint legutóbb a Zsilip­utcában történt, erőszakkal fogják visszahe­lyezni kilakoltatottakat abba a lakásba, ahon­nan az utcára dobták őket. Már pedig kérdezem, nem jobb-e, ha ezt az erőszakos lépést megelőzi a kormány a törvény tekintélyének helyreállí­tása céljából (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és olyan törvényes rendelkezéseket alkot, amelyek nem állanak szemben az élettel s amelyek nem kényszerítik az embereket a törvénnyel szem­benálló cselekedetre? Mert ha egyszer rájön­nek arra, hogy ez lehetséges, akkor rájönnek majd arra, hogy a lejtőn nem lehet megállni és a többi törvényes intézkedés ellen is hasonló eszközzel akarnak majd fellépni. Éppen ezért a rend megvédése érdekében kérem, hogy a munkanélküliek téli kilakoltatásának felfüg­gesztése érdekében mind a három^ minisztérium a megfelelő intézkedéseket sürgősen és soron­kívül tegye meg. (Helyeslés és taps a bal- és szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a népjóléti miniszter úrnak és az igazságügyminiszter úr­nak. (Kabók Lajos: Nincs népjóléti miniszter! - Zaj.) Következik Propper Sándor képviselő úr interpellációja az összkormányhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az inter­pelláció szövegét felolvasni! Brandt Vilmos jegyző (olvassa): Interpel­láció az összkormányhoz. Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy az úgynevezett ínségadó kivetése és behajtása körül az adóhivatalok részéről igazságtalan­ságok történnek t Van-e tudomása a kormánynak arról, hogy a befolyt ínségadók felhasználása nem a célnak megfelelően történik?­Hajlandó-e a kormány az igazságtalansá­gokat megszüntetni és abefo'yt ínségadót úgy felosztani az egyes községek között, hogy való­ban ne legyen éhező ember Magyarországon?-« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Propper Sándor: T. Képviselőház! Én is abban a helyzetben vagyok, hogy szívesen el­ha 1 asztanám az interpellációmat, ha a mélyen t. többség nem tartaná olyan borzasztóan sür­gős dolognak a karácsonyi szünet megkezdé­sét. (Ellentmondások « jobboldalon.) Viefout ez a téma összefüg? azzal a borzalmas téllel, amelyben már is benne vaeyunk. Kel 1 a dolog­ról beszélni és én azt hiszem hogy, aki komo­lyan veszi a képviselői m°srbizatást ée^ hiva­tást, az nem mehet nyugodtan haza emészteni néhány hétig karácsonyi szünetre, amíg ezt a, kérdést legalább félig-meddig tisztázva nem látja. A szükségadóról van szó. A sok nemzeti ajándék közül, amellyel bennünket ez a rend­szer megajándékozott a választás után, a leg­cifrább ez a szükségadó, amelyet a legszegé­nyebb emberekre róttak ki. Miniszterelnöki zsíró garantálta, hogy nem lesz adóemelés és nem lesznek új adók, — tehát lettek. Megindí­tották az adóprést és olyan kíméletlenül, olyan kegyetlenül forgatják, amire még sohasem volt példa. A szükségadó tulajdonképpen arra szolgálna, hogy a téli nyomo'rt enyhítsék vele. Károlyi Gyula miniszterelnök úrnak a be­lépőjében volt az a mondat, hogy nem lesz éhező ember Magyarországon. (Büchler Jó­zsef; Üres belépőjében!) Mindenki arra gon­dolt, hogy legalább is az e címen kivetett és behajtott adókat fogják a nyomorúság enyhí­tésére felhasználni. Ezzel a miniszterelnöki megállapítással szemben az igazság úgy kezd kialakulni, hog-y maholnap nem lesz jóllakott ember ebben az országban. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A szükségadó alapja, ha vesszük, a kivetés alapja, az 1931-ee jövede­lem. Amíg ezt megállapítják, addig az 1930-as jövedelem alapján vetnek ki előlegeket a szükségadóra. Ebből rendkívül sok igazságta­lanság ered, tudniillik a munkanélküliekre, az állástalanokra is kíméletlenül kivetik a szükségadót, tulajdonképpen a szükségadó elő­legét a nem létező 1931-es Jövedelem a 1 apján. Nincs rajta mit csodálkozni. Az adókivető gépezetnek nincs agya és nincs szíve, az nem gondolkozik és nem érez, annak csak szeme van, amellyel lát, keze van, amellyel sújt és csizmája van, amellyel kíméletlenül letipor exisztenciá­kat.. Ezek az adóhivatalok anyagi felelősség mellett dolgoznak és bizony ők ennek alánján meg is teszik azt, amit megtehetnek, de olyan formában, hogy a legtökéletesebben megnyo­morítják vele a magyar dolgozó társadalmat . T Képviselőház! Legyen szabad egynéhány oéldát elmondanom. Egy Pártos nevű tisztvise­lőnek Budanesten 1930-ban még volt állása, volt jövedelme 1929-ben is. 1929-ben rögzítették az adóját 19?0-ra is. 1931-ben már nincs állása, en­nek a gyönyörű rendszernek jóvoltából már koplaló proletár ez a szellemi munkás, ellenben a mélyen t. adóhivatal kirótta rá a szükség­adóra fizetendő előleget az 1931-es nem létező jövedelem alapján, illetőleg az 1929-es és 1930-as jövedelem alapján. Az illető intelligens ember lévén, tnrïj.a az eljárást és íay megfellebbezte ezt, az 5/B kerületi m. kir .ádófelügyelőség azon­ban azt mondja: Noha elismeri, hogv 1931-ben már nincs jövedelme, azonban az 1931. évi jö­vedelmében beállott csökkenés az előleg kiveté­sénél nem vehető figyelembe. Itt van a végzés, szívesen rendelkezésére bocsátom mindenkinek, hivatalos irat. Tehát egy állástalan tisztvise­lőre, akinek semmiféle jövedelme és aljasa nines, kiró 190 Den^ő S7i 4 k ö és' , adót. (^é 1 ^tiltá­sok a szélsőhalolitálon: Hallatlan! Halla'lan!) Ez az állástalan, éhező, családjával együtt éhező tisztviselő boldo.o- volna, ha akármilyen formá­ban a kivetett 190 pengőnyi előlegnek egy tízed­részéhez hozzá tudna jutni, hogy gyermekének karf'C'ionvra kenyeret vehessen. (Ügy van! a szélsőbalolrfalon.) Vannak cifrább esetek is. Itt van egy másik eset, ez már Kispesten történt. Ennek is volt 19?0-han állása. 1931-ben azzal foglalkozik, hogy a Budanestről kihordott szemét tèlenén kotorja a szemetet s néhány darab koksz-, szén-, fa- vasry ronevhulladék r-tán kutat naphosszat a szemét­dombom, : és amikor egy negyed- vagy félzsák 70*

Next

/
Oldalképek
Tartalom