Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-39

4:90 Az országgyűlés képviselőházának 39. ülése 1931 december 16-án, szerdán. Tekintettel az állami és a fővárosi szükség­lakások túlzsúfoltságára és különösen a sas­halmi állami szükéglakó-telepen egésszégügyi, erkölcsi és szociális szempontokból tarthatatlan állapotokra, milyen intézkedéseket hajlandó tenni a miniszter úr a szükséglakások szaporí­tására 1 ? Hajlandó-e az igazságügyminiszter a nép­jóléti minisztériumnak a lakásrendelet módo­sítására az iírazsáerügyminisztériumba vélemé­nyezés véarett átküldött javaslatát elintézni és lehetővé tenni hogv a lakóvédelem az egy- és kéts^bás szabad lakosokra is ki terjesztessék 1 ?» Elnök: Intenpelláló képviselőtársunkat il­leti a s^ó. TTpfiily Anna: T. Képviselőház! (Hnllhik, TTaUiuk!) Ma^am sem szívesen interpellálok ebheu a hanemlathan^ amikor részben a mi­pîq-7+prok ninesenpk íelen. részben pedig... (FvHrínitás^fy inbhfpiXl; Jtt wan n, beh'î. m'mi­nit Her! — Pronner Sándor; Te«eék he 1 vet fopr­lpl-ni toi nálimk- — Kab^k T'fios: A 8 órá« fft&qf. .mpp-szpvp^á^! Tps^ék tehát itt maradni! (KT" ; n Antal; Ti^-p^két óra óta itt vagyunk!) — j?p,7bJnJtnvok .jobbfelől: Hol vannak a többi ettewékte.k?) F.innV; Qgpn^pt kérek, kénviselő urak! (K>l»nk T««ios: Ráérünk, tizenkettőig lehet ta­nácsa o,7 ni f) Kethi-v AnTia,: T. Ház! He méíris kell arról az üer^r/ii ^ps^i-nem. amelyet beieerveztem, mi­vel a kén^spl/íház téli s^ünetrp mp^v és e^ek a. munkfir»piVi"iip,k. akiknek a kilokoltp+ásR t*el­fiirr«yesztéséW>l van szó, nem várhptnpk ad^« 1 , mí 0, maid tpvass^l megint öac^píövünk. Már riPnónv "Hó+fo 1 eZPlŐtt Ín+pT>nol7á1t,a,m pcrv^ypr a •prnnVFrnpllHTlio\ pe; a 7, ( \-n~h igáinkon kí^ T "l ház­hÓTj"h4+rpóVosok kilakoltatásának felfüggesz­tése üo'vphen. En erre azt a választ kaptam, hofv nem tud sp«*ítp/ni a miniszter ór mind­addig:, mícr a tör-wá-nv és iá rendeletek á 11_i *ák úHát RTi-npk a segítési szándéknak, Eu akkor azt mondottam, amit mrwtt is mondok, ho^v ezeket a lo^vonvf« intpjrV^ripppTfg^^ nem tól­v'ióori ha+plmak sziíl+^k. itt van a parlament, itt van akár a 33-as hí 70t.tBa.gr is. itt vannak a minia^tayinxnok. pmpWp.knek \f>'rp'^'f>,Tl Van a rendolptek módosításába is a hatalom, próbál­janak eírvszer nem p^ót emelni, hanem segí­teni ezen a szerencsétlen rétegen. Nanról-uanra, emelkedik a ki lakolta tásjok .s/pn-ip, a la^shíróeármn kétszer egy héten ValOsairf^l tnmpa-^JqTcolfntá^i np-pot renrlez­riek é« el őrpl áthatol a er a lefr 1?, ^^elebhi irwr>hpn ez a kp+«^eri tfympo'uap már háromszorivá kell, hogv fp1emel^e f,­i '"k. meH nem tudnak az anyaggal mp^hirkózni. TTírvanakknr a nén­ffl & fí minisztérinm téliesen p-azdátlan. sőt annak me.p'sziintetésére csinálnak hanemlatot, ami annyit ielent. ho«rv a npnióléti miniszté­riumban p.lkövptott visszaélések ügyében nem a »bűnösöket hüntotík meg, hanem egyszerűen kídoK^k a kanapét. Interpolláeióm szövegében is benne van, hofrv a sashalmi állami szükséglakástelenen ep"észségüervi. erkölcsi és szoeiális szempontból téliesen tarthatatlan állapotok vannak, a ki­lakolta tottnkai sehol elbelyezni nem tudnák, ilyen körülmények között érvérek- és család­védelemről szónokolni, azt hiszem, ez minden emberiesséer megcsúfolását ielenti. Erre nines x>énz usrvanakkor, amikor Budapest 14 m üli ót hoz össze szükségadóból és visszakao 250.000 oengőt. amikor szee-ed 370.000 pengőt fizetett be szüksép-adóba. visszakap 18.000 pengőt, (Kahók L«ios: Ebből mpg; levest sem tudnak osztogatni!) akkor ezekből az összegekből szük­séglakások építésére nincs pénz, szükséglaká­sokra sincs hely, nincs kegyelem ebben a la­kásügyi statáriumban a házbért megfizetni nem tudó munkanélküliek részére. Azt kérdezem, t. Ház, hogy mi az oka an­nak, hogy nem akarják módosítani az érvény­ben lévő lakásrendeleteket legalább a tél ide­jére, hogy ezek az emberek ne kerüljenek haj­lék nélkül az utcára? Azt hiszem, hogy nemcsak embertelenség, de ostobaság is ezeket az embe­reket kiküldeni és kidobni az utcára, mert hi­szen saját maga alatt fűrészeli a fát a társa­dalom, saját maga rakja a hasábokat az elkese­redés máglyájára, amikor ezekkel az emberek­kel ilyen módon bánik el, hiszen ezzel az el­bánással igazolják azokat, akik robbanás nél­kül nem tartják eltávolíthatónak ezt a rend­szert, már pedig ennek a gondolatnak felül­kerekedése majd azután el fogja seperni a demokratikus gondolat védelmezőit jobbról és balról egyformán. Mi, akik ezt előre látjuk, mi kétségbeesve nézzük ezt a makacsságot, amellyel ragaszkodnak a munkanélküliek téli kilakol tatásához, amellyel ragaszkodnak ahhoz a belső háborúhoz, melynek áldozata a munka­nélküli, akitől előbb munkáiát és kenyerét, utóbb hajlékát rabolják el. Mi lehet ezekből az emberekből? Farkasok, akik gvűlölködő és el­szántellenségei annak a közösségnek, amelynek többsége nem tudja számukra biztosítani a la­kást sem. Nem tudom elképzelni, t. Képviselőház, hogy mi lehet az oka annak, hogy az igazság­ügyminisztérium a népjóléti minisztériumtól hozzá véleményezés végett átküldött javaslatot nem intéz el? Ernszt miniszter úr megígérte, hogy bizonyos módosításokat eszközöl a szabad­forgalmú lakásokra is kiterjedő védelem dol­gában. A javaslat véleményezés végett átkül­detett az igazságügvminisztériumba és ez a javaslat a mai na nier sem jött onnan vissza. Miért sikkad el tehát az a ielenleeri paránvi jászándék is az adminisztráció késedelmeskedé­sén? Nem hiszem, hosry az igazsásrüfryminiszter úr kevesli a bírósáar munkáját és úsry véli, hoarv a kilakoltatottak előbb utóbb bizonyos cselekedetekre ragadtatják maernkat és arra kényszerülnek, hogy bűnperek vádlottjai legye­nek. He nem tudom azt sem, hogy egy harmadik minisztérium ellen is ne emeljek-e vádat eb­ben a felszólalásomban. Nem tudom, hogy a pénzügyminisztérium miért nem változtat a házadó hivatalos összeállításának 22. § ötödik pontjához tartozó utasítás harmadik pontjának harmadik bekezdésén, amely egyenesen kény­szeríti a- háztulajdonosokat arra, hogy az ut­cára dobiák a nem fizető lakót akkor, amikor azt mond ja a rendelet, hogy nincs helye adó­törlésnek abban az esetben, ha a bérjövedelem a házbirtokosnak azon mulasztása folytán vált behajthatatlanná, mert nem érvényesítette a felmondási jogát. Ezzel egyszerűen kényszerítik a háztulaj­donosokat, még ha volna is irgalom egynéme­lyikének a szívében arra, hogy azonnali kilakol­tatást kérjenek, mert inkább üresen álljon a lakás, semhogy körülbelül 40^ százaléknyi adó­teher a háztulajdonos nvakán maradjon. En azt hiszem, t. Képviselőház, hogy jól fűtött mi­nisztériumokban, távol az élettől, könnyű ilyen intézkedéseket diktálni és azoknak drákói szi­gorúságú betartására ügyelni, de mégis, ha a kartellvisszaelések ellen, ha a késedelmes nagy adózók ellen úgy mernének fellépni, mint ahogy fellépnek a munkanélküliek ellen, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom