Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-36

Az országgyűlés képviselőházának 36 ség van erre? Az éhezőket nem kell kérdezni, hogy miféle párthoz tartoznak, hanem enni kell nekik adni, ha éheznek. Ezt Ígérték, de ezt nem tartották be és a kormánynak minden az utóbbi időben tett intézkedése arra fog ve­zetni, hogy az ínség nagyobb lesz. Utalok pél­dául arra, milyen általános felháborodás volt, amikor arról volt szó, hogy az ásványolaj árát emelik, hogy a benzin árát emelik. Általá­nos felháborodás volt a túlsó oldalon is. (Ker­tész Miklós: Mindenki ellene volt, erre meg­csinálták!) Mindenki ellene volt és erre mi tör­tént? Megdrágították a benzint. Mi a követ­kezménye ennek? Az alkalmazottak százait fog­ják kidobni az autóvállalatok, újra több lesz az éhező. Indítványozom tehát, tűzzük napirendre ezt a fontos pontot, mert ennél égetőbb, fonto­sabb kérdése nincsen az országnak. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Zsindely Ferenc! Zsindely Ferenc: T. Képviselőház! A ma­gam részéről is teljesen osztom előttem szólott Weltner t. képviselőtársamnak azt a vélemé­nyét, hogy a nyomor enyhítésének problémája a legsürgősebben megoldandó feladatok közé tartozik. (Kertész Miklós: De nem érünk rá vele foglalkozni!) A nyomor enyhítése kérdé­sének megoldására azonban, szerény vélemé­nyein szerint, nem látszanék alkalmas eszköz­nek (Farkas István: Mindig lekésünk!) egy ilyen minden előkészület nélkül provokált par­lamenti vita és tárgyalás. (Reisinger Ferenc: Nem volt idejük előkészíteni? Ki akadályozta, hogy előkészüljenek? — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Zsindely Ferenc: Akár megvolt az előkészü­leti idő, akár nem volt meg, ez ebben a kér­désben most, sajnos, irreleváns, mert most a kérdés az a felett való határozathozatal, hogy a holnapi napra a nyomor enyhítése érdekében kitűzendő vita alkalmas-e annak a célnak el­érésére, amely cél elérésére előttem szólott t. képviselőtársam javaslatot tett. Ezen az ala­pon tehát tisztelettel arra kérem a t. Házat, hogy az elnök napirendi indítványát méltóz­tassék elfogadni. (Felkiáltások a szélsobalolda­lon: Mezei hadak!) Elnök: Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Kun Béla! Kun Béla: T. Képviselőház! Amikor ke­zembe veszem a kormány egyik félhivatalos lapját, a Budapesti Hirlapot, megdöbbenéssel és felháborodással teszem le, mert azt olvasom benne, hogy a 33-as bizottság tegnap jónak látta a motalkó árát felemelni. (Zaj és felkiál­tások a bal- és szélsőbaloldalon: Hallatlan!) A Képviselőház kinyilvánította akaratát ebben a kérdésben, hogy sem a benzin kényszerkartel­tánsuláshoz, sem pedig a motalkó áramaik vagy a petroleum árának felemeléséhez nem járul hozzá, A 33-as bizottság albizottsága a parlamentnek s tartozik azt a függőségi érzést respektálni, amely őt a parlamenthez köti. Honnan vette magának a 33-as bizottság iazt az etikai alapot, azt az erkölcsi bátorságot, hogy a parlament pártkülönbség nélkül nyil­vánult akaratával szemben a motalkó árának felemelését mondja ki tegnap? (Felkiált ás ok a szélsőbaloldalon: Hallatlan!) Ezzel egy köz­fogyasztási cikket indokolatlanul drágított s az autó- és autóbuszüzemnek olyan mértékben való folytatását, mint az az eddig mind sia*­nyarúbbá és (sanyarúbbá váló körülmények között mégis megvolt, a jövőben még lehetet­lenebbé tette (Ügy van! balfelőlő.) s a kisem­KKI'VISELÜHÁZI XAPLÓ. III. ülése 1931 december lUén, pénteken. 337 berek egész sorának exisztenciális érdekeit tönkreverte. Amit határozott, az merénylet nemcsak a parlamenttel, hanem a kisemberek széles réte­geivel, nagy tömegeivel szemben is, (Úgy van! bálfelől.) Megdöbbentő és csúf, frivol játék volt a 33-as bizottság tegnapi határozata azzal az akaratnyilvánítással szemben, amelynek itt a parlamentben mindannyian tanúi voltunk. (Lázár Miklós: Mindenki ellene szólt!) Rajta­ütésszerűén és puccsszerűen jött ez a határozat tegnap a 33-as bizottságban. Nem is tudtak róla még a 33-as bizottság t. tagjai sem, hogy mit tálalnak majd elébük, amit a mindenható kormányhatalom folytán meg kell szavazniok; úgy mentek be az ülésre, hogy a nyugdíjterve­zetről lesz szó, azt fogják tárgyalni s akkor meglepetésszerűen az elé a határozathozatal elé állították őket, a 33-as bizottság t. tagjait, hogy a motalkó árának felemelése tekintetében kell dönteni. Olvasom a Budapesti Hírlapban, hogy a motalkórendelet vitájában kik szólaltak fel, amikor Vargha Imre t. pénzügyi államtitkár úr bejelentette, hogy a rendelet hatása az lesz, hogy a motalkó árát csupán 10 fillérrel emelik fei Szerinte «csupán», de ez is mérhetetlen nagy megterhelés; utána jön majd a többi, jön a petroleum árának felemelése és minden ás­ványolajtermék árának felemelése. (Zaj. — Egy hang bálfelől: Németországban leszállí­tották, itt meg felemelik! — Vázsonyi János: Tönkretevő bizottság!) A kormánytervezet ellen tiltakozott Tomcsányi Vilmos Pál, Schandl Károly is feltételekhez kötötte a rendelet elfogadását, Szterényi József báró tiltakozott ellene, Örffy Imre tiltakozott el­lene, Észterházy Móric tiltakozott ellene. (Zaj és felkiláltások bálfelől: Ki szavazta meg?!) Vészi József volt a 33-as bizottságban az a férfiú, aki rámutatott arra, hogy voltakép­pen mi van a bokor mögött és — hogy egy magyar kiszólással éljek — hol van a kutya elásva. A mezőgazdasági szeszfőzdék tagad­hatatlanul válságban vannak. Ezeknek re­kompenzálását azonban ne méltóztassék a fogyasztó tömegek kárára és rovására eszkö­zölni. (Ügy van! Ügy van! bálfelől. — Friedrich István: Szeszboletta!) Vészi József rámutatott arra, hogy az ipari szesztermelők éveken ke­resztül túí nagy hasznot vágtak zsebre és jelen­leg is jelentős hasznuk van. Ebből a túl nagy haszonból adjanak a kormány felügyelete alatt álló anyagi, pénzügyi rendelkezési alapba bizo­nyos összeget és ezzel kártalanítsák a mezőgaz­dasági szeszfőzdéket, amelyek nem elég rentá­bilisan dolgoznak. Kozma Jenő t. bizottsági tag úr azt mon­dotta, hogy a benzin árába, köztudomás szerint. jelenleg is óriási kartellhaszon van belekoimbi­nálva, nem megy tehát bele a motalkó árának felemelésébe. Eassay Károly t. képviselőtár­sunk ellene volt a felemelésnek, Rubinek t. kép­viselőtársunk is csak feltételesen fogadta el. Lakatos Gyula képviselőtársunk mellette szó­lalt fel. (Zaj és mozgás a bal- és szélsőbalolda­lon.) A végén pedig a nagy többség elfogadta a motalkó árának felemelésére vonatkozó kor­mányjavaslatot. Én szeretném tudni — tessék ide tenni a parlament asztalára — azoknak név­sorát, akik a 33-as bizottságban elfogadták a motalkó árának felemelését. (Helyeslés a bal- és szélsőbáloldalon.) Ne méltóztassanak bujósdi vagy szembekö­tősdi játékot játszani, tessék nyíltan ide állani a parlament színe elé és tessék nekünk megma­49

Next

/
Oldalképek
Tartalom