Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-36

330 Az országgyűlés képviselőházának ; jelentenek, ezentúl az OFB hatásköréből ki fogják kapcsolni és ezeket részben a közigazgatási bizottság gazdasági albizottságához, részben az egyes minisztériumokhoz, részben pedig magához a minisztertanácshoz fogják utalni. Ez a jiavaslat őszinte, mint ahogy az igazságügyminiszter úr többízben hangoztatta, mert megmondja, hogy nem lehetett elvégezni az óriási teendőt a törvény által eredetileg kontemplált időszakban, de őszintén megmondom, hogy a közigazgatási jellegű teendőktől a földbirtokrendező bíróságot megszabadítja, a kizárólag bírói teendőkre pedig másfélévi terminust ad, amely másfél év alatt a közigazgatási teendőktől megszabadult OFB ezeket a bírói teendőket képes lesz elvégezni. Bizonyos politikai jelszavak hangzottak el, hogy az OFB működése megszüntetendő. Ha megszüntetendő, ezzel még nincsenek elintézve az el nem intézett bírói jellegű kérdések. Felmerült tehát az a kérdés, hogy ezeket a bírói jellegű ügyeket milyen hatóságnak hatáskörébe utaljuk. Elsősorban természetesen arra gondoltak, hogy más bíróságok között lehetett volna ezeket az ügyeket szétosztani. Ez technikai lehetetlenség. Technikai lehetetlenség azért, mert egyes községeknek ügyei egymással öszefüggnek s .az ilyen összefüggő ügyeket nem lehet más és más bíróságokra bízni. De meg az irattárnak szétdarabolása, szétosztása különböző bíróságok közt szintén technikai lehetetlenség. Azután felmerült az a kérdés, hogy vájjon nem lehetne-e valamelyik magasabb központi bíróságra, akár a közigazgatási bíróságra, akár a Kiíriára bízni a földbirtokrendező bíróság még hátramaradt teendőinek elintézését. A közigazgatási bírósággal való kapcsolat tetszetős gondolatnak látszott elsősorban azért, mert a földbirtokrendezésnek egészen szembetűnő közjogi jellege van, amennyiben az egyén áll szemben az állammal. Viszont azonban megfontolás tárgyát kell, hogy képezze, hogy a közjogi jelleg mellett magánjogi jellegű is a földbirtokrendezés, tehát a tisztán közjogi jellegű közigazgatási bíróság hatáskörébe magánjogi kapcsolatoknak elintézését utalni a hatásköröknek összezavarását jelentette volna. Ugyanez a szempont volt irányadó megfordított értelemben a Kúriánál. Mindkét bíróságnál meggondolandó volt. hogy vájjon az OFB bírái beoszthatók-e akár a közigazgatási bírósághoz, akár a Kúriához, e bíróságok szervezetének lényeges megbontása nélkül. A válasz az volt, hogy nem lehet őket beosztani. Maradt tehát egyetlen megoldási lehetőség, nevezetesen az, hogy a bírói jellegű tevékenység lebonyolítására és elintézésére hagy assék meg az OFB mint rendkívüli bíróság, mint sui generis bíróság, amelynek úgy közjogi, mint magánjogi hatásköre megvan. Ez tette indokolttá az OFB-nek lecsökkentett hatáskörben való meghagyását 1933 június 30-ig. Ezt gyakorlati szempontok is indokolták. Nevezetesen, ha más bíróságok kezébe kerülnek az ügyek, az új bíráknak meg kell tanulniok az aktákat, meg kell szerezniök a szükséges helyi és személyi ismereteket és majd csak azután érhetnének rá mindazon teendőknek az elvégzésére, amelyre az OFB bírói első percben képesek. Ezek az elgondolások vezették az igazságügyi kormányzatot akkor, amikor a jelen javaslattal a képviselőház elé jött. T. Ház! Nem hagyhatom megemlítés nélkül azt, hogy a földbirtokrendezésnek van egy része, amely ellen igen súlyos és jogos panaszok . ülése 1981 december 11-én, pénteken. hangzanak el mindkét oldalról, tehát úgy a földhöz juttatottak, mint a megváltást szenvedettek részéről és ez a pénzügyi lebonyolítás kérdése. Ha a pénzügyi lebonyolításnak olyan szerencsés módját tudtuk volna megtalálni, mint az úrbéri rendezésnél megtaláltuk, akkor sokkal kevesebb panasz hangzanék el a földb irtokrendezés ellen. A pénzügyi nehézségeket azonban nem a törvényhozás, s nem a törvény hibái okozták, hanem a viszonyok mostohasága. De részben okozta az is, hogy a pénzkérdésnél túlságosan érvényesül a bürokrácia. Meg kell említenem erről a helyről is, hogy egyrészt a lebonyolító szövetkezetnél túlságos bürokráciával húzzák-haLasztják a megváltást szenvedettek kifizetését, másrészt pedig a nehéz gazdasági viszonyok a földhöz juttatottaknál a megállapított vételár megfizetését problematikussá tették. Nem a bírósági rész bizonyult tehát hibásnak a földbirtokrendezésnél, hanem annak anyagi, pénzügyi lebonyolítása. Én csak azt kívánom, hogy sikerüljön a pénzügyi lebonyolításnál is legalább olyan megnyugtató megoldást találni, mint amilyen megoldást a földbirtok megoszlásánál az OFB keresztülvitt. Tisztelettel kérem, méltóztassék a javaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik % Brandt Vilmos jegyző: Szeder Ferenci Szeder Ferenc: T. Képviselőház! Magam is osztozom az előadó úr által hangoztatott abban a felfogásban, hogy a földreform céljának a föld egészséges megoszlásának kell lennie. A földbirtok egészséges megoszlása nemzeti, szociális és egyéb, szempontokból szükséges mindenütt, de különösen nálunk, ahol a nagybirtok mindenkor túltengett, de különösen érezhető ennek a túltengése most Csonka-Magyarországban, amikor 92.000 négyzetkilométerre zsugorodott össze ennek az országnak területe. Az előadó úr tovább fejtegette gondolatmenetét, amellyel, ismétlem, az említett szempontból egyetértek és megokolta röviden azt ib, milyen szempontok tették szükségessé ezen túlmenőles: Magyarországon azt a földbirtokreformot, amelynek eredményét előadói beszédében ismertette. Az előadó úr megemlítette, hogy szükség volt erre a földreformra az előbb említett szemponton kívül azért is, mert az intenzív termelést csak így valósíthatjuk meg, sőt az intelligenciát az intenzív termelés révén így kapcsolhatjuk be a mezőgazdaságba és azután szükség volt azok miatt a politikai szempontok miatt, amelyeket mint háború utáni jelenséget említett. Éppen én is abból az elvi szempontból török lándzsát, és pártom is, a kisbirtok-rendszer mellett, mert meggyőződéssel vallom, hogy maga a kisbirtok-rendszer is meg tudja szerezni mindazokat a termelési előnyöket, amelyeket a nagybirtokrendszer megszerezhet. Mert vallom, hogy a kisbirtok-rendszer termelés tekintetében versenyképes és megállja a helyét a nagybirtok-rendszerrel szemben, de másrészt vallom különösen aj kisbirtok-rendszernek szociális szempontból való rendkívül fontos hatását. Mindazokat az intellektuális kérdéseket is, amelyek az ifjúsággal kapcsolatban napjainkban jelentkeznek, csak a mezőgazdaságban gyökeresen végrehajtott földbirtokpolitikai programmal tudjuk megoldani. Most azonban, amikor ezekben a kérdésekben nagyjában és általában az előadó úrral