Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-35

284 Az országgyűlés képviselőházának 35. Kun Béla: Az álláshalmozók és az összeférhetetlenség is kerüljenek sorra végre valahára!), hogy itt nem arról van szó, hogy a kistisztviselőket le kell építeni. Nem a kistisztviselők fizetéséről van itt szó. Itt szó van legelsősorban arról, hogy azokat az-indokolatlan jövedelmeket, amelyeket minden harc ellenére még ma is húznak itt egyesek, meg kell szüntetni. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Örülök — bármennyire sajnálom is egyúttal, —

r hogy most már egy hatalmas parlamenti párt, a kormányt támogató kereszténypárt is programmjába vette azt, amiért én hosszú esztendőkön keresztül annyi gúnyban részesültem. (Szűcs István: Az egységespárt is programmjába vette! — Bródy Ernő: Programm nem ér semmit, cselekedni kell! — Kun Béla: Miért nem csinálták tíz esztendő alatti - Zaj.) Elnök: Csendet kérek. Fábián Béla: Amikor tudniillik esztendőkkel ezelőtt egy beszédemben azt mondottam, hogy^ Magyarországon magasrangú tisztviselők részére — legnagyobb részben magasrangú tisztviselők részére — 29 millió pengő dugsegélyt fizetnek ki, akkor én egyrészt az egységespárt értekezletén, másrészt itt is súlyos támadásokban részesültem. Ma, a dugsegélyek egyrészének leépítése m után a kereszténypárt abban látja a helyzet javításának lehetőségét, i hogy amint ők mondják, a még meglevő 20 millió pengő dugsegélyt le kell építeni. En évekkel ezelőtt ezeknek a dugsegélyeknek leépítését követeltem, s kénytelen voltam ideállani a takarékossági törvényjavaslat tárgyalása alkalmával a Ház elé és rámutatni arra, hogy a magyar bürokrácia milyen szörnyen kezeli egyes ágazatokban az állam pénzét és ha ma, amikor egy esztendős jubileumát üljük annak, hogy én vizsgálatot követeltem a népjóléti miniszter lumutiii, most egy esztendő után ez a vizsgálat még mindig nincs befejezve, akkor kénytelen vagyok a Házat emlékeztetni arra, hogy akkor, amikor én idejöttem a _ Képviselőház elé első adataimmal, amelyekről nemcsak 100%-ig kiderült az, hogy minden egyes adat a legapróbb részletig igaz, de azonkívül kiderültek még más súlyosabb deliktumok is, nekem a Képviselőházban azt mondották, hogy azért, amit elmondottam, a megvádolt tisztviselőktől bocsánatot kell kérnem. Méltóztassék megengedni, hogy én ezzel a kérdéssel egészen röviden foglalkozzam, nem azért, mert csak a népjóléti minisztérium ügyeit akarom idehozni, hanem azért is, mert meggyőződésem és hitem az, hogy a bürokrácia egészségessé válása nélkül ezen az országon segíteni nem lehet. • T. Képviselőház! Ebben az országban tíz éven keresztül felépítették a bürokrácia Bábeltornyát és a katasztrófa nemcsak az, hogy nekünk e Bábeltorony fenntartási költségét magunknak kellett fizetnünk, hanem az is, hogy a Bábeltorony lakóinak fülét és szavát megzavarta az Isten, mert nemcsak az egymás szavát nem tudják megérteni, hanem az egymás hangját sem hallják. (Fráter Jenő: Nagyon jól halljuk! — Magyar Pál: Fizikailag, képviselőtársam!) Meg kell állapítanom — ezt tartom a legszörnyűbbnek, — hogy a népjóléti minisztérium ellen lefolytatott vizsgálat alkalmával megállapítást nyert az, hogy a menekültek pénzét is (Friedrich István: Ez így van!) nem a. menekültek részére használták fel. (Friedrich István: Olvassuk a jelenülése 1931 december 10-én

} csütörtökön. tésből! — Bródy Ernő: Mi ez, fegyelmi ügy?) Nem t. képviselőtársam. Megállapítást * nyert az, hogy a népjóléti minisztériumban olyan menekültek nevére állítottak ki nyugtákat, akik maguk abból a pénzből egyetlen fillért sem kaptak. Az ő nevükre kiállítottak ilyen nyugtákat, (Peyer Károly közbeszól — Büchler József: Csalás, rablás! — Kun Béla: Miért nem teszik át az ügyet az illetékes bírósághoz?) Megállapítást nyert az, hogy erdélyi menekültnek kiadtak 30 pengőt és nevére kiállítottak, az aláírást hamisítva, egy 680 pengős nyugtát. (Felkiáltások a baloldalon: Hallatlan! Borzasztó! — Gr. Sigray Antal: Aljasság.) Megállapítást nyert az, hogy a hadirokkantak segélyéből a hozzátartozók részére kiutalt 276.000 pengőből egyetlen hadirokkant, egyetlen fillért nem kapott. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Gaztfág! Hallatlan!) Megállapítást nyert az, hogy a menekültek ruhájából nem menekült állami tisztviselők kaptak. (Friedrich István: Ez is igaz! A zsakettek!) Megállapítást nyert, hogy a t. tisztviselő urak egymásnak dugsegélyeket utaltak ki olyan ügyekben, amelyekben egy (tollvonást sem csináltak. (Szeder Ferenc: Loptak!) Elnök: Szeder Ferenc képviselő urat ezért a közbeszólásáért rendreutasítom. (Peyer Károly: Hát nem lopás az, ha valakinek a nevére egy nyugtát hamisítanak? — Kun Béla: Hol az ügyész, hol a bíróság, miért nem teszik oda át az ügyet? — Friedrich István: Kozarek, statárium, az kell ide!) Fábián Béla: Megállapítást nyert az, hogy a legszentebb célokra adott pénzeket a bürokrácia saját céljaira használta fel és megállapítást nyert az, (Bródy Ernő: Ez fegyelmi ügy? — Friedrich István: Mit határoz az a pár ezer pengő? — Peyer Károly: A 800 millióba ez is belefér! — Zaj, — Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk!) hogy a szolgákkal — méltóztassék megérteni, mert morális szempontból, államerkölcsi magaslatok szempontjából ez a legszörnyűbb — hamis nyugtákat Írattak alá, a népjóléti minisztériumban alkalmazott altisztekkel aláírattak nyugtákat olyan összegekről, amelyeket nem vettek fel. (Farkasfalvi Farkas Géza: Fel kell akasztani őket, ha ez igaz! Aki lop és csal, azt fel kell akasztani! — Friedrich István: Statáriumot nekik! — Farkasfalvi Farkas Géza: Felakasztani! — Kun Béla: Királyi ügyész! — Peyer Károly: Ez végig megy az egész vonalon, így van ez mindenütt! Ez csak egy kis szimptóma, — Friedrich István: Jön a többi is! — Peyer Károly: Hát a többi minisztérium nem így néz ki? — Zaj. — Elnök csenget. — Magyar Pál: Nem menekülnek, akik ezt tették a menekültek pénzével! — Friedrich István: Vannak itt más érdekes nyugták is, majd előkerülnek azok is! — Buchinger Manó: A 150.000 pengőn felháborodtak! Túri úr, most háborodjék fel! Azon felháborodott, hogy 150.000 pengőt adtak a munkanélküli éhezőknek! — Zaj. —Elnök csenget.) Elnök: Csendet kérek. Peyer képviselő úr, mérsékelje magát! Fábián Béla: TTgy tessék azt érteni, hogy azok, amiket most mondok, nem új megállapítások, ezek nem 1931 decemberi megállapítások, hanem az állami számvevőszék alelnöke ezeket a vizsgálatokat a legnagyobb korrektséggel lefolytatta, tanúvallomásokat szegezett le és megállapította ezeket a tényeket, amelyeket a beismerések és tanúvallomások a legteljesebb mértékben tényékké és nem vádakká tettek, és erre hoznak egy határozatot, amelyben az egyik