Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-34

262 Az országgyűlés képviselőházának S felsőmocsoládi, jelenleg somodori lakos részére a büntetlenséget igazoló erkölcsi bizonyítvány kiadását megtagadta azzal a megokolással, hogy nevezett 1919-ben a munkástanács tagja volt és a diktatúra bukása után öt hónapig vizsgálati fogságban volt. Hajlandó-e a belügyminiszter úr sürgősen intézkedni, hogy Sroth József erkölcsi bizonyítványát a körjegyző kiadja, egyúttal figyelmeztetni a körjegyző urat felettes hatósága útján, hogy a hozzáérkezett kérelmeket nem politikai szempontokból kell elbírálni, hanem a fennálló törvények alapján a törvények tiszteletbentartásával.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc: T. Képviselőház! Stroth József Felsőmocsoládon lakott a forradalmak ideje alatt. A forradalmak után eltávozott onnan Somodor községbe és szüksége volt egy bizonyítványra, amellyel igazolja önmagát, Szereplését, illetőleg a forradalmak ideje alatt. Erre az erkölcsi bizonyítványra neki szüksége volt és miután megkapta Somodor községben a helyhatósági bizonyítványt, amelyben a község elöljárósága igazolja politikai múltját arra az időre visszamenőleg, amíg a községben lakott, elment Felsőmocsolád község elöljáróságához, a községi jegyzőhöz is és attól is annak rendje és módja szerint kérte ezt a visszamenőleges erkölcsi bizonyítványt. Felsőmocsolád község elöljáróságától egy végzést kapott, amely szó szerint a következőkép hangzik (olvassa); «Stroth József volt felsőmocsoládi, most somodori lakos azon kérelmét, hogy 1919. évben történt itt tartózkodásáról, feddhetetlenségét tanúsító hatósági erkölcsi bizonyítvány állíttass ék ki, megtagadjuk.» Az indokolás a következő (olvassa): «A községi elöljáróság tényként állapítja meg, hogy Stroth József 1914. évben katonai szolgálatra bevonult és harctéri szolgálatból mint szakaszvezető 1919. évi január hó első napján érkezett haza. Hazaérkezésével nyomban a Nemzeti Tanácsnak volt tagja. A kommunizmus bukása után nevezett a kaposvári királyi ügyészségen öt hónapig vizsgálati fogságban volt. Miután pedig akkor tanúsított magatartása politikai és erkölcsi feddhetetlenségének rovására esett, ennélfogva részére oly értelmű erkölcsi bizonyítvány kiállítását, hogy a bűntettesek nyilvántar^ tásában nem szerepel és mint büntetlen előéletű egyén távozott Felsőmocsolád községből, megtagadni kellett.» Vagyis a községi jegyző azon a címen tagadta meg a büntetlenséget igazoló erkölcsi bizonyítvány kiadását, mert annakidején Öt hónapig le volt tartóztatva és mint ennek a végzésnek indokolása mondja: ilyen bizonyítvány kiállítását meg^ kellett ezen a címen tagadni, annak ellenére, hogy Stroth Józsefet nem ítélték el, hanem csak letartóztatták és öt hónapig letartóztatáshan volt, azután pedig szabadon bocsátották. (Buchinger Manó: Már ez is súlyos igazságtalanság!) Amikor Stroth József hozzám fordult, hogy csináljak valamit az ügyében, mindjárt arra utasítottam őt, igazolja valamilyen formában, hogy miképpen és mit csinált a kommunizmus alatt, mert nem lehetetlen, hogy valami olyan cselekményt követett el, amely miatt talán indokolt, hogy ezt a határozatot a községi elöljáróság kiadta. Erre Stroth József egy nyilatkozatot hozott hozzám, amely szó szerint a következőket tartalmazza (olvassa:) «Alulírott Bánó Iván földbirtokos, Vincze Elek, a külső somogyi református egy. ülése 1931 december 9-én, szerdán. ház esperese, Anti Ödön kereskedőház időközben elhunyt Hoffmann József állami iskolai igazgatótanító helyett annak fia, Hoffmann Béla állami elemi iskolai igazgatótanító és Bózsa Sándor kisgazda, felsőmocsoládi lakosok kinyilatkoztatjuk és bármikor hajlandók vagyunk bizonyítani, hogy Stroth József cipészmester, volt felsőmocsoládi, most somodori lakos, aki 1914. évben a mozgósításkor hadbavonult, a harctéren a csendőrségnél teljesített szolgálatot és mint szakaszvezető 1919. év január hó 1-én történt leszerelése óta 1920. év április hó 24-éig Felsőmocsolád községben tartózkodott. Bár itt tartózkodása idején úgy a nemzeti, mint a munkástanácsnak tagja volt és^mint ilyen a szélsőséges elemeket leszerelte; mérsékelt, megértő magatartásával megakadályozott minden kilengést, amelynél fogva semmiféle nagyobb sérelem bennünket nem érhetett. Az 1919. év március hó közepetáján Felsőmocsolád községbe kiérkezett 12 főből állott csendőrkarhatalom abbeli intézkedését, hogy bennünket és Gavora Viktor felsőmocsoládi körjegyzőt letartóztassanak, személyes közbelépésével megakadályozta és értünk, illetőleg azért, hogy a községből eltávozni nem fogunk, a felelősséget elvállalta. Ezen ténykedéseivel Stroth József bennünket nagyon lekötelező igen nagy szolgálatokat tett nekünk.» Aláírva mindazok által, akiket a nyilatkozat elején említettem. Ez az ember tehát az irat szerint, amelyet aláírt az esperes, aláírt a falu intelligenciájának tekintélyes része, semmi olyan cselekményt nem követett el a forradalom ideje alatt, amellyel ártott volna, vagy ártani akart volna bárkinek, hanem, mint tények állapítják meg, még azokat is mentette, akik most szemibenállnak vele és mindent elkövetnek ellene. Ennek az embernek semmi egyéb kérelme nem volt, mint egy erkölcsi bizonyítvány kiállítása az ő akkori magatartásáról, amelynek igazolnia kellene azt, hogy ő büntetve t nem volt és nem követett el olyan cselekményt, amely bármilyen szempontból kifogás alá eshetnék. Amint felolvastam a véghatározatból ezt a kérelmet elutasították és megtagadták. A^ főoka ennek az, hogy Strcfch József szociáldemokratapárti, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ez a baj!) a szociáldemokratapárt tagja, előfizetője a Népszavának, figyelemmel kíséri a munkásmozgalom minden megnyilvánulását és 'ha aktiven nem is vesz részt a párt mozgalmában,.. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Szeder Ferenc:... de mindenkor nyíltan szociáldemokratának vallotta magát. Nem szívesen hozom ide ezeket a kérdéseket, de mégis minduntalan elő kell hoznom, mert furcsa jelenség ez, és rávilágít egész közigazgatásunk szellemére, hogyha szociáldemokrata pártállású és ezt tudják róla, akkor egészen különleges elbírálás alá vonják az embert mindig, közigazgatási szempontból is, pedig ennek nincs semmi értelme és esetleg nagyon súlyos veszedelmeket rejthet magában. (Zaj a széísőbaloldalon.) Nagyon kérem a belügyminiszter urat, hogy tegye lehetetlenné a magyar közigazgatásban ezt a szimptomát, ezt a jelenséget, amely most minduntalan jelentkezik és talán ez utam az interpellációm után szíveskedjék ebben a konkrét esetben is intézkedni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni.