Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-34

Az országgyűlés képviselőházának BU. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Szeder Ferenc: T. Képviselőház! Az előbb képviselőtársaim itt a baloldalon az egyesülési és gyülekezési jőg tekintetében terjesztettek elő interpellációkat s elmondották azokat az üldözéseket, amelyek vidéken a pártszervezési munkálatokkal kapcsolatban jelentkeznek ré­szükről is... (Zaj a középen.) Elnök: Csendet kérek. Szeder Ferenc: ...és hangsúlyozták, hogy az egyesülési és gyülekezési jog felfüggeszté­sét saját pártjukra nézve is követelik. A kér­désnek ez a hangsúlyozása, különösen amikor bennünket, mint pártot megneveztek és a vá­lasztásoknál elért eredményeinket emlegették... (Zaj a középen.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Szeder Ferenc: ... olybá tűnik fel... (Zaj a középen.) Elnök: Csendet kérek. Szeder képviselő urat illeti a szó. A képviselő úrnak joga van beszélni, tessék csendben maradni. Szeder Ferenc: ... mintha a szociáldemo­kratapártra, a párt agitációj ára és a párt szervezésére nézve más rendszabályok volná­nak, mint általános tekintetekben vannak. Már közbeszólás formájában is megjegyeztem és most újra hangsúlyozom, hogy a szociál­deniokratapárt, amelyben én 35 éve dolgo­zom, még soha nem esett olyan gyilkos üldö­zéseken keresztül, mint ebben az esztendőben. Arra még nem volt példa, hogy több mint 10 és fél esztendei börtönt mérjenek ki közigaz­gatási úton a szociáldemokrata párt tagjaira. (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter: Közigazgatási úton nem lehet börtönt ki­szabni! Ne tessék ilyeneket mondani!) Nevez­zük másnak. (Malasits Géza: Nevezzük fog­háznak. Mi a különbség 1 ? Az, hogy ott több a tetű. — Büchler József: Egészségtelenebb, tele van poloskával és tetűvel.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak, maradjanak csendben. Szeder Ferenc: ... mint amilyen bünteté­seket ebben az esztendőben kiszabtak. Tíz és fél esztendei — mondjuk — fogház, mintegy 5000 pengős pénzbírság, (Farkas István: Tíz­ezer.) — nem, a közigazgatási 5000 — ez a jellemrajza annak a harcnak, amelyet a szo­ciáldekomratapárt ellen folytatnak felülről, a közigazgatási hatóságokon keresztül és meg vagyok győződve róla, belügyminiszter úr, hogy teljesen sikertelenül. Eszméket, gondola­tokat, ideákat és a jövő társadalmi rendszer kibontakozását nem lehet ilyen börtönökkel el­némítani, meg vagyok győződve róla és nem­csak azok az eredmények igazolják majd állí­tásomat, amelyeket itt ülő igen t. képviselő­társaim felsoroltak, hanem minden erőszakos elnémítás ellenére is jönnek az eredmények és én attól félek, hogy majd túlságosan jönnek. Nem akarják az igen t. túloldalon megérteni azt, hogy az egyesülési és gyülekezési jog el­fojtása nem az a módszer, amely társadalmi javítómódszerként jelentkezhetik. Ezt Orosz­országban is csinálták évtizedeken keresztül, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminisz­ter: Csinálják!) de arra akarok utalni, hogy a cári Oroszország is beledöglött az ilyen módszer alkalmazásába. Elnök: Képviselő úr, szíveskedjék megálla­pításainál a parlamenti illembe nem ütköző kifejezéseket használni. Szeder Ferenc: Belepusztult. Én csak arra akarok utalni, hogy a világtörténelem és a ülése 1931 december 9-én 3 szerdán. 259 mögöttünk lévő történelmi tanulságok sorozata szerint ezek a módszerek és eszközök sohasem voltak alkalmasak másra, mint egy uralmon lévő politikai párt ideig-óráig való uralmon­tartására és ha analizáljuk a kérdést, itt sincs másról szó: félnek. Félnek a szótól, félnek a nyilvánosságtól, félnek a bírálattól és nem mernek ezzel a bírálattal szembenézni. Tapasztaltuk mi ezt azelőtt is, mielőtt a gyűléstilalmi rendelkezés megszületett és kü­lönösen tapasztaltuk azóta, mióta a tizéves kormányzás minden szennye felülre került, amikor tisztán és világosan látjuk, hogy azok; akikre a kormányzás tiz éven keresztül volt bízva, vagy helyesebben, akik kezükbe kapa­rintották a hatalmat és tiz éven keresztül ke­zükben tartották, e tiz éven keresztül nagyon rosszul sáfárkodtak. Mindezt csak utalásul mondottam el arra, amit t. képviselőtársaim elmondottak, mert in­terpellációm szervesen belekapcsolódik abba a gondolatkörbe. És most itt van egy kisebb je­lentőségű ügy. r A belügyminiszter úr, amikor pártszervezeti és politikai szervezeti kérdések­ben kérdést intéztünk hozzá... (Zaj a balolda­lon. — Szakács Andor: Szétverték az egye­temi hallgatókat ma délután! Sokat megsebesí­tettek! — vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem igaz! Jelentést kaptam! — Szakács Andor: Egy üres telekire szorították és megverték őket. mert tüntettek az álláshal­mozók ellen! — Malasits Géza: Azért, mert a kapitalista paraziták ellen küzdenek! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek képviselő t urak! (Propper Sándor: Tessék a rendőrökre rászólni, akik vagdalják a diákokat az utcán! — Zaj!) A képviselő urak hagyjak Szeder képviselő urat beszélni. A, képviselő uraknak most' nincs joguk-szólni. Szeder Ferenc:... azt válaszolta, hogy ezekkel a rendelkezésekkel nem.' akarják és nem kívánják a politikai pártok szervezkedési sza­badságát és pártéletük fentartására irányuló munkájukat korlátozni. Elnök: Tessék már Battonyára rátérni! Szeder Ferenc: Rátérek, itt van a kezem­ben! Rátérek arra is. Elnök: Kevés ideje van a képviselő úrnak. Szeder Ferenc: Majd kérek hosszabbítást! A battonyai esetről van szó, a battonyai szolgabíróság egy ítéletéről. Talán már elmon­dottam a Házban, hogy ennek a főszolgabíró úrnak vélekedése a pártok szervezkedéséről még nem is olyan régen az volt, hogy az orszá­gosan elismert politikai pártok szervezkedhet­nék, csak össze nem jöhetnek a párthelyiségbe és pártjárulékot nem: fizethetnek, egyébként azután teljes a szervezkedésre vonatkozó sza­badság. (Propper Sándor: Pártnapokat csinál­hatnak párttagok nélkül.) À belügyminiszter úrhoz panasszal jöttem. A belügyminiszter úr a kérdésnek azt a részét, amely a pártjárulékok fizetésére vont-átkozott, ránk nézve és az igaz­ságnak megfelelően kedvezően elintézte, de ott van az egyesülési és gyülekezési jog kérdése, amelynek megoldása nélkül pártéletet és párt­szervezeti életet teremteni képtelenség. Képte­lenség, hogy akkor, ha néhányan összejönnek a pártszervezetben, rájuk csapnak a közigazga­tási hatóságok és az ilyen összejövetelt állan­dóan és rendszeresen tiltott gyűlésnek minő­sítve, a párthelyiségben résztvevőket sorra le­birsáaolják. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Szeder Ferenc: Amikor a belügyminiszter . úr fellebbezésünkre a pártjárulék tekintetében 37*

Next

/
Oldalképek
Tartalom