Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-34
254 Az országgyűlés képviselőházának 3 féle végrehajtói állásba, forgalmiadóellenőrnek, itt van több, aki nyugalmazott ezredes s aki előbb volt forgalmiadóhivatali főnök, jelenleg pedig bírósági végrehajtó. Vagy vannak itt olyan adatok, amelyek szerint egy tábornok külföldön él és itt Magyarországon trafikengedélye van. Van itt egy orvos, aki városi orvos, mentőorvos, tanítóképezdei orvos, rendőrorvos, Oti.-orvos, az irgalmaskórház orvosa, a Szent László-kórház orvosa, az egyik árvaház orvosa és gimnáziumi orvos. Előfordul az az eset, hogy ha a városban egy szakszervezeti munkást leszúrnak, ez az igen t. doktor úr kiszáll és ezért a kiszállásért hat helyről kap díjat. Azonkívül vannak olyanok százával és százával, akiknek megvan a maguk vagyona, azonfelül nyugdíjuk, vagy valami engedélyük is van. És — mondom — ezt lehet permuttálni, variálni (Mojzes János: És kombinálni!) egész a végtelenségig. A magyar ifjúság a miniszterelnök úrhoz ezirányban már intézett egy felterjesztést, mely 2323. szám alatt lett iktatva ebben az esztendőben. (Mojzes János: És papírkosárba lett dobva!) Ebben a felterjesztésben többek között a következőket mondja a magyar ifjúság (olvassa): «Az ifjúság nem nézhette tétlenül azt, hogy az életbe kerülő diplomás fiatal embereknek amúgyis igen kismértékű elhelyezkedési tehetőségei még korlátoztassanak olyan jelenségek által», amelyeket a mai súlyos gazdasági viszonyok között egyenesen immorálisaknak) és ezek hallgatólagos elnézését az ifjúság lelkületére való hatásában károsnak és veszélyesnek mondja ez a felterjesztés. Vagy pedig legyen szabad a hozzám beérkező több levél közül az egyikből csak a következőket idéznem (olvassa): «Ne csak Trianonban keressük az az ország nyomorát és a magyar ifjúság nyomorát, hanem azokban is, akik látva, de nem érezve ezen nyomorúságunkat, álláshalmozások révén úgyszólván dúskálnak az anyagi javakban, sajnos, mással nem törődve, és leerkevésbbé gondolnak arra, hogy ezáltal elzárják az ifjúság elől a boldogulás útját.» (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Továbbmenőleg azután azt írja a levél, hogy a magyar egyetemi ifjúság, ha látja boldogulása lehetőségét, tud éveken át krumplilevesek, napi egyszeri táplálkozás mellett is, lyukas cipőben járva is élni, de már elérkezett a végső határ, nincs tovább, nem bírjuk tovább! Mi nem lázítani és nem lázadozni jöttünk, a minket megillető jogainkat akarjuk elérni, a boldogulást, a jövőt, nem pedig a nélkülözést, nem pedig a nyomort. Ez a magyar ifjúság igen t. Ház... (Elnök csenpet.) öt percnyi meghosszabbítást kérek. Elnök: Méltóztatnak megadni a kért meghosszabbítást? (Igen!) A Ház a kért meghoszszabbítást megadja. Dinnyés Lajos: Ez a magyar ifjúság egy plakátot is ragasztott ki a fővárosban és Magyarország többi városaiban. Ezeken a plakátokon rajta van az, hogy ez egy memento, hogy meddig akar ez menni? Nem bírják már tovább ezt a nyomort. A tél előtt munka nélkül, kenyér nélkül, tavaszi kabátban jár ez a diplomás magyar ifjúság és nyomorában már anynyira jutott, hogy oda kénytelen állani az ingyenebédeltetési akció szegényei közé, kénytelen elmenni a melegedőbe és kénytelen egy ebédjegyért könyörögni. (Mojzes János: Nem . ülése 1931 december 9-én, szerdán. jövő ez, hanem jövőnélküliség!) A magyar jövő szempontjából ez nagyon kétségbeejtő perspektívát nyújt. Azt szokták mondani a vezető egyéniségek, hogy amilyen az ifjúság, olyan a jövő. (Egy hang a baloldalon: Rémes!) Ez a magyar ifjúság a magyar jövőbe csak a legnagyobb bizonytalansággal, a legnagyobb kétségbeeséssel tud nézni, tud tekinteni- Tőlünk, a magyar törvényhozástól joggal várja tehát azt a segítséget, joggal várja azokat az intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik számára azt, hogy meglegyen neki az életlehetősége, meglegyen a mindennapi kenyere. Ezzel kapcsolatban hangsúlyoznom kell, hogy az országban mindenki a munkája után éljen meg. Erkölcsileg lehetetlen ma az, hogy itt csak azért, mert szerencsés helyen született, vagy mert nagyszerű összeköttetései vannak, érvényesüljön valaki, dúskáljon a földi javakban és ugyanakkor a munkát, a munkának értékét, ugyanakkor a szellemi munkának. értékét nem tudják megbecsülni, hanem nyomorogni kénytelen az intelligens elem. r Ma egy belügyminiszteri papának kellett születnie, hogy a fővárosnál egy segédhivatali állást kreáljanak, hogy azután meg is szüntessék azt. Én nem azt mondom ezzel, igen t. Ház, hogy* protekció vagy nem protekció érvényesül, én inkább azt mondom, hogy így több belügyminiszteri papa legyen itt ebben az országban, hogy el lehessen helyezni ezt a magyar ifjúságot. És amikor az egyik oldalon látjuk — mondom — az igényeknek teljes redukcióját, ugyanakkor azt látjuk, hogy egyes helyeken más történik. Itt megemlítek egy esetet: mikor még ma is bizonyos fizetésemelésben részesítenek kiválóságokat, fizetésemelésben részesítenek olyant, aki bizonyos szerelmi szolgálatokat tesz egyes vezető egyéniségeknek. (Mojzes János: Milyen szolgálatokat?) Szerelmi szolgálatokat. (Za,i) A Margitszigeti Részvénytársaság, amely vállalat milliós deficitekkel küzd, vezetőjének, egyik igazgatójának, egy nyugalmazott miniszteri tanácsosnak a közelmúltban emelte fel a fizetését 40%-kai; igaz, hogy 15%-kai csökkentik a nyugdíját. (Egy hang balfelől: Hol teljesített szolgálatot? - Zaj.) Mondom, amikor ilyen jelenségek vannak a magyar közéletben, akkor a kormánynak ebbe a kérdésbe erősen bele kell nyúlnia még ma, azonnal, mert a magyar ifjúság tovább már nem bírja. Tiszta erkölcsöt kell itt teremteni, a magyar állami élet tiszta erkölcsének pedig legsötétebb pontja, hogy tűrjük az álláshalmozást, hogy tűrjük, hogy egyesek százezreket, milliókat vágjanak zsebre, más néprétegek pedig nyomorogjanak. Nekünk tiszta erkölcsöt kell teremtenünk ebben az országban, mert csak a tiszta erkölcs alapján nézhetünk bátran, felemelt fővel, bizodalommal a magyar jövő felé. (Elénk helyeslés a baloldalon.) Elnök: Az összkormány nevében a miniszterelnök úr kíván nyilatkozni. Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: T. Képviselőház! Dinnyés Lajos képviselőtársam interpellációjára válaszolva, bátor vagyok csak arra rámutatni, hogy' éppen ma jelentettem ki, hogy a többszörös fizetések és a^z úgynevezett álláshalmozások tekintetében törvény vaslatot készül a kormány a Ház elé terjeszteni. (Helyeslés. — Mojzes János: Meg fog ritkulni a párt!) Az erre vonatkozó adatok beszolgáltatására nézve már két vagy három héttel ezelőtt rendeletileg intézkedett a kormány. Ezek az adatok az egész vonalon beterjesztettek, most
