Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-34

248 Az országgyűlés képviselőházának 34 Mojzes János: Jó, hogy itt nincs gyüléstilalom! — Egy hang a középen: Majd lesz! — Mojzes János: Majd lesz itt is!) Ezek voltak azok a szempontok, amelyek a kormányt alapos megfontolás után arra indították, hogy gyűléstilalmi korlátozásokat hozzon be, (Helyeslés jobbfelől.) nem azért, hogy a magyar népet a maga politikai jogainak gyakorlatában korlátozza, {Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon. — Malasits Géza: Persze, hogy nem!) hanem azért, hogy korlátozza az izgatók munkáját, (Farkas István: Nem izgatunk! — Zajos felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Nem izgatunk! Önök izgatnak!) korlátozza azokat, akik ezt a józan, megértő, higgadt magyar népet a felfordulás útjaira akarják vezetni. (Szeder Ferenc: Önök vezetik ezzel oda! — Elénk felkiáltások a balés a szélsőbaloldalon: Önök vezetik oda! — Zaj. — Elnök csenget.) A t. interpelláló képviselő urak, tudom, nem ezt a célt követik, de bocsánatot kérek, akkor, amikor a kormány gyűléstilalmat rendel el, ezt a gyűléstilalmat nem rendelheti el egyes pártok terhére, hanem ezt el kell rendelnie mindenki számára egy formán. (Dinich Ödön: Mi kérjük az egységespárt részére is a gyülekezési szabadságot! — Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldaton: Azoknak nem kell! — Dinich Ödön: Valamennyinek kérjük! — Zaj.) (Ha azt méltóztatnak gondolni, hogy itt az agitáció lefojtása következtében földalatti erők lépnek munkába, akkor a képviselő urak igen nagy tévedésben vannak. (Ellenmondások a bal- és a szélsőbaloldalon. — Mojzes János: A tények bizonyítanak!) Én figyelem a helyzetet, figyeltem már a gyűléstüalom előtt is és nyugodt lélekkel állíthatom, hogy á földalatti munkát a gyűlések engedélyezése, vagy a gyűlések betiltása egyáltalán nem befolyásolja. (Elénk felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Akkor minekf) Magyarországon a földalatti izgatás éppúgy folyt a gyűléstilalom előtt, mint ahogyan folyik most a gyűléstilalom utám\ Ez mutatja azt, hogy a földalatti agitációt ilyen eszközökkel megakadályozni nem lehet. En a gyűléstilalmi • korlátozásnak enyhítése terén elmentem odáig, ameddig lelkiismeretem szerint elmehettem. (Propper Sándor: Majd megy még tovább is!) Ebben a kérdésben elmegyek ezentúl is odáig, ameddig az ország nagy nemzeti érdekei megengedik. (Felkiáltások a szélsőbalodalon: Trepov is ezt mondta! — Malasits Géza: Stolypin is ezzel igazolta magát!) A t képviselő urak itt konkrét esetet hoztak fel arravonatkozólag, hogy állítólag egyes alsó hatóságok ezeket a gyűléstilalmi rendelkezéseket rosszul értelmezték és helytelenül alkalmaztak. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Nem állítólag!) Legyenek meggyőződve az igen t. képviselő urak arról, hogy én óvatosan őrködöm a felett, hogy először is a hatóságok mindenkivel szemben egyforma mértékkel mérjenek és másodszor a gyűléstilalmi rendeletet szorosan úgy alkalmazzák, ahogy az a rendelet szavaiban megvan. Ha tehát igaz az, hogy egy városban vagy községben azért, mert egy másik községhez való csatlakozás ügyében gyűléseztek, megbüntették az illetőket, ez helytelen volt; ha igazak azok az állítások, amelyek itt az interpellációban elhangzottak, akkor ezek a hatósági eljárások helytelenek voltak; amenynyiben hozzám kerülnek ezek az ügyek, legyenek meggyőződve az urak, hogy reparálni is . ülése 1931 december 9-én, szerdán. fogom ezeket. Ezenkívül ismételten és ismételten figyelmeztettem az alsó hatóságokat arra, hogyan kell ezt a gyűléstilalmi rendeletet magyarázni és alkalmazni; nagyon kérek mindenkit, hogy amennyiben a hatóságok részéről a gyűléstilalmi rendelet helytelen alkalmazása forog fenn, hassanak oda, hogy ezeket az intézkedéseket saját hatáskörömben felülbírálhassam és mindig orvoslást fogok adni. Ez az, amit megtehetek. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Ami mármost a kérdés érdemi részét illeti, engedjék meg, hogy erre egész röviden kijelentsem: sajnálatomra a kormánynak nem áll módjában az, hogy a gyűléstilalmi intézkedéseket megszüntesse. (Kun Béla: Szégyenletes dolog!) Elnök: Következnek a visa on válasz ok. Az első képviselő úr, akit a viszonválasz joga megillet, Sándor István képviselő úr. Sándor István: T. Képviselőház! Elszomorodtam, amikor az igazságtalan és erőszakos intézkedéseket itt körülöttem felsorolták, de sokkal jobban elszomorodtam akkor, amikor a belügyminiszter úr válaszát hallottam. Mert amikor a belügyminiszter úr azt mondja, hogy nem párthatalmi érdekből, hanem nemzeti érdekből rendelték el a gyűléstilalmat, a történelemkönyvek sorai közül cseng felém a visszhang, mert minden olyan uralom, amely az uralmat önmagáért valóvá növelte, (Ellenmondások jobbfelől.) akkor amikor ez az uralom dőlni kezdett elhitte vagy elhitette magáról, hogy ő nemzet és csak az ő érdeke azonos a nemzet érdekével. (Büchler József: A nemzet nem az egységespárté!) Azt mondta a miniszter úr, hogy a társadalom nem bírja el az izgatást. (Egy hang jobbfelől: Látjuk, hogy elbírja! — Zaj). Ha egy gyűlésen izgat valaki, a hatóságnak módjában áll elfogatni azt, aki izgatott; tessék a gyorsított eljárást alkalmazni az izgatókra, tessék gondoskodni róla, hogy aki izgat — ha komolyan izgat — egy hét múlva már a börtönbe kerüljön é& onnan ne kerüljön ki évekig sem. De ha azt méltóztatnak lehetővé tenni, hogy az utcasarkokon sugdossanak egymásnak azok, akik minden társadalmi — nemcsak polgári, hanem szociáldemokrata társadalmi — rendnek is ellenségei, akkor gyüléstilalmakkal nem fognak boldogulni, és mert a helyes utat nem keresik meg, nem a párt bukik ebbe bele, hanem Magyarországot kell félteni. Azt mondotta a belügyminiszter úr — erre már felelni is nehéz, — hogy a kritikának talán sehol sincs akkora tere, mint Magyarországon. (Mojzes János: Ha a Steinhardtban mondanának ilyet, nevetnének!) A Képviselőházban ezidőszerint még lehet beszélni (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Itt sem lehet!) 15 vagy 30 percig egyfolytában az ország közállapotairól, azonban bizonyos más kritikát nem lehet gyakorolni. Azután azt is mondta a miniszter úr, hogy a földalatti munkát a gyűléstilalom nem befolyásolja. (Farkas István: Dehogy nem!) Hát az az elégedetlenség, amely nyílt gyűléseken határozott megnyugtatást nem talál, első hívásra lemegy a föld alá és ott elégíti ki a maga keserű érzéseit, határtalan, nem ellenőrizhető korlátlan szenvedélyességgel. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Ahhoz, amit a belügyminiszter úr arra