Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-34

Az országgyűlés képviselőházának M­pártnak részéről többen felhozzuk, de tessék elhinni, hogy ennek, mihelyt a belügyminisz­ter úr jelen van, nem politikai támadás az in­dító oka, hanem az, hogy innen akarjuk meg­győzni az egész ország közvéleményét, sőt meggyőzni a t. többségi pártot arról, hogy... (Malasits Géza: Ez lehetetlen vállalkozás. Eze­ket meggyőzni nem lehet. — Propper Sándor: Csak legyőzni lehet!) ...ez az utolsó óra, ami­kor ezen változtatni lehet. (Mozgás és zaj a szélsőbaloldalon.) Tessék csak hagyni! (De­rültségjobbfelől.) TJgy látszik, hogy igen t. mo­solygó képviselőtársaim nem is látják tisztán a helyzetet. (Ëdes Antal: Dehogy is nem! — Kelemen Kornél: Azon mosolygunk, hogy jó barátságban vannak és le akarják egymást győzni. — Zaj balfelől. — Mojzes János: Mi nem félünk a nyilt harctól.) T. képviselőtár­sam, aki a vidéken, a falvakban jár, olyan el­keseredést talál mindenütt... (Kelemen Kor­nél: Túlnagy a barátság!) T. képviselőtár­sam, mi szembe^ merünk szállni önökkel, de a szociáldemokratákkal is, és szembe merünk^ és akarunk szállni mindenkivel, mert a mi erőnk és a mi -hatalmunk nem a szuronyok hegyén van. A helyzet az én nézetem szerint körülbelül hasonlatos ahhoz a kazánhoz, ahol már túl­forralták a vizet és nincs meg az a biztonsági szelep, amelyen a gőz eltávozhat. Ma Magyar­országon a gyűléstilalom felfüggesztésére szükség van azért, hogy a magyar népet meg­. győzzék arról, hogy itt lehetett az utolsó tíz esztendő alatt kormányzati hiba, hogy^ lehet­nek ,a rendszernek bűnei, de a polgári és nem­zeti" gondolat ezért a helyzetért, amelyben most vagyunk, egyáltalán nem felelős (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) és nem szabad a keserűségnek odáig mennie, hogy a keserűség odakésztesse az egyes polgárokat, hogy erről az alapról letérjenek. (Ügy van! Ügy van! balfelől.) Ma ilyen a helyzet, ezen a helyzeten segíteni kell és ezért szükséges a gyűléstilalom felfüggesztése. Ma itt a miniszterelnök úr nem csinált mást, mint kioktatást adott az ország társa­dalmának (Mojzes János: Nem mondott sem­mit! — Zaj.), hogy fizessen. A miniszterelnök úr nagy úr, ő nem tudja azt, hogy itt az em­berek nem tudnak fizetni. Nem igaz az, hogy itt az adómorál van bajban. Ellenkezőleg úgy van, hogy mindenkinek az utolsóját viszik el. Ezzel a politikával, amit itt folytatnak, ezt az országot megmenteni nem lehet, csak meg le­het semmisíteni és tönkre lehet tenni., (Ügy van! Ügy van! a baloldalon) Ilyen körülmények között, amikor ilyen ki­oktatás hallatszik, amikor a nyugdíjasok jöve­delmét szedik cl, máskor emezt az adót emelik, harmadszor amazt az adót emelik, (Mojzes Já­nos: Minden jogot elkoboznak!) , lakatot és béklyót tenni a magyar társadalmi rétegek és közvélemény szájára, hogy még csak állást se foglalhasson ezek ellen az intézkedések ellen, amely intézkedések eredményességéről önök sincsenek meggyőződve, mert egytől egyig az a nézetük, hogy ez a kormányzás így nem me­het tovább: ezt a politikát nem szabad foly­tatná, mert ha ez így folytatódik tovább, a keserűség a végén fel fog fokozódni és akkor ebből az országnak lesz hátránya. Történt egy súlyos merénylet, amely után behozták a statáriumot és felfüggesztették a gyülekezési jogot. A gyülekezési jog felfüg­gesztésénél olyan módszert alkalmaztak elő­ször, hogy a képviselőnek sem szabad beszá­moló gyűlést tartani, később amikor itten ülése 1931 december 9-én, szerdán. 245 egyes képviselők mentelmi sérelmeket jelen­tettek be, (Mojzes János: Matuska nem gyű­lésen robbantott!) akkor megengedték a kép­viselőknek beszámoló gyűlések tartását. (Moj­zes János: Hol van itt az okozati összefüggés?) En, aki rendészeti kérdésekkel foglalkozom, kérem az igen t. belügyminiszter urat, magya­rázza meg nekem, miért nem veszedelmes, ha én Debrecen városában tartok gyűlést és miért veszedelmes az, ha én Berettyóújfaluban tar­tok beszédet! Mert ha megengedem az egyik helyen, ahol a képviselőnek akarok ezzel,előnyt nyújtani, a másik helyen pedig nem engedem meg, akkor nem tudom, hogy Berettyóújfalu­ban miért éppen Szilágyi Lajos képviselőtár­sam az az ember, akinek a gyűlése nem vesze­delmes, ellenben, ha Gaal Gaston képviselő­társam akar odamenni, akkor az a gyűlés ve­szedelmes volna. Itt látszik tehát, (Mojzes Já­nos: A lóláb!) hogy voltaképpen a gyűlés-be­tiltásnak nincs meg a rációja, mert ha annyira félnek a kirobbanástól, akkor általános tilal­mat kellett volna alkalmazniok. Az ilyen rész­leges tilalmat azonban, amely csak azt jelenti, hogy mindenki maradjon a saját kerületén be­lül, ne menjen el a másikba, rendészeti szem­pontból egyáltalában nem lehet megérteni. De hiszen^ a belügyminiszter úr, aki a közigazga­tási kérdésekkel nagyon tisztában van, nagyon jól tudja azt,- hogy a puccskísérletek, legye­nek azok akár Csócsóbácsi-félék — értem alatta azt az urat, aki még a mi időnkben szállította, — (Mojzes János: Akár Hetényi Csóesó! — ^Derültség.) akár mások, sohasem veszedelmesek, (Mojzes János: Potemkin-pues­csok!) amint hogy nem veszedelmesek a gyű­lések sem, mert a gyűlésen a rendőrség meg­felelő ellenőrzést tud gyakorolni és a gyűlés eredményéhez képest mindazokkal szemben, akik izgató tevékenységet fejtettek ki, meg­felelőleg el is tud járni (Mojzes János: A gyűléstilalom izgat!) Ellenben veszedelmes a gyű léstilalom különösen olyan körülmények között, amikor ilyen f súlyos megterheltetések állnak be, mert feltétlenül titkos agitációra ad alkalmat és ezen a téren az igen t. szociál­demokrata, párt kétségtelenül előnyben van, hiszen a szakszervezetekkel mindazoknak a munkásoknak meg vannak az összeköttetéseik, akik valaha^ annak a szakszervezetnek tagjai voltak, azután elköltözve azt otthagyták. (Moj­zes János: Majd megtanuljuk mi is a föld­alatti szervezkedést!) De lehetetlen is az, hogy az egész magyar Alföldön és a Dunántúlon tíz esztendő alatt ne hangozzon el polgári ellenzéki hang másutt, mint csakis ott, ahol az illető polgári ellenzéki képviselő. Az lehetetlen dolog, hogy amikor az apám is felemelt fővel mehetett be Hajdú­nánás városába és megjelenhetett ott a füg­getlenségi körben, nekem éjszaka, lopva, sur­ranva, egy-két ember kíséretében kell elmen­nem a függetlenségi körbe, hogy ott annyit mondjak, hogy ne szavazzanak szociáldemokra­tára, hanem szavazzanak egy polgári listára. Lehetetlen a tilalomnak ilyen módszere, ame­lyet a belügyminiszter úr alkalmaz. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Buehinger Manó: Minket így tanítanak a polgári rend tiszteletére, hogy lopva kell gyülekezni! — Zaj. — Elnök csenget.) Lehetetlen az is, — engedje meg a belügy­miniszter úr — (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Egy hang a jobboldalon: Fogjátok még egy­mást támogatni!) hogy a Dunántúl egyes községeiben, amikor egyházi kérdésekben elő­zetes megbeszélést tartanak, — kálvinista egy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom