Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-34

242 Az országgyűlés képviselőházának i szikrája kipattan innen-onnan s amikor ezek a szikrák esetles: lobbot vethetnek és esetleg tűzvészedéi em is kerekedhetik, megtartsuk illő tiszteletben és érvényesülésben. Ez nem okoz bajt, t. Képviselőház. De bajos, ha a közszabadságok elemi gyakorlási jogától is megfosztják . a nemzetet, megfosztanak nagy társadalmi rétegeket, megfosztják: a kisgazdákat, a kispolgárokat, akik a magántulajdon elvének alapján állanak és akik bármilyen nagy legyen is az élet terhe és bármilyen elégedetlenek legyenek is a mai kormányrendszerrel, mégis magántulajdonukhoz, ahhoz, amit tisztességgel szereztek és tisztességgel gyarapították, ragaszkodnak utolsó lehelletükig. Ha a kétkari munkásnak megadják, ami az övé, akkor ezeket a kisgazdákat, kisiparosokat, kisexisztenciákat, a polgári társadalom gerincét és alapvető, élő elemét se fosszák meg a t. belügyminiszter úrék párthatalmi, önző szempontból attól, (Ügy van! Ügy van! balfelől.) hogy gyülekezhessenek, hogy gondolataikat kicserélhessék, hogy a mostani kormányrendszerrel szemben elégületlenségüket nyilváníthassák és a jobb magyar jövendő munkálását a szerint gondolják, mint ahogy például a független kisgazdapárt elgondolta. Ha eí*e~a kérdésre térek rá, ez nem politikai kérdés. A független kisgazdapártnak, mivel a közszabadság nemzeti jog, éppen olyan joga van e nemzeti jog alapján szervezkedni, mint amilyen joga van az egységespártnak vagy a szociáldemokratapártnak. Miért félnek a t. belügyminiszter úrék a független kisgazdapárttól? (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Nem félünk.) Vagy ha nem félnek a független kisgazdapárttól, akkor — mint rá fogok térni rövid beszédem folyamán — miért méltóztattak Szentes városában a független kisgazdapárti jelöltet, — illetőleg jelölt sem lehetett, csak akart lenni, — Bálint Józsefet, aki hét vagy nyolc kisgazdapárti olvasókörnek elnöke, azért, mert a megyegyülés előtt és után úgynevezett összválasztmányi gyűlést hívtak össze, ahol referáltak arról, mi történt a megyegyűlésen, mivel voltak megelégedve és mivel nem. harminc napi elzárásra ítélni tiltott népgyűlésért. (Felkiáltások balfelől: Hallatlan! — Andaházi Kasnya Béla: O volt az első ember Szentesen!) holott méltóztatnak elismerni, hogy a megjelölt politikai egyesületek kormányhatóságilaff jóváhagyott alapszabályokkal működnek. Mondom, elítélték hét társával együtt 5, 10, 15 és 30 napi fogságra; (Andaházi Kasnya Béla: Nagy hiba volt! — Mojzes János: Ez a bolsevizmus szálláscsinálása!) nem is pénzbüntetésre átváltoztatható fogságra. Természetesen a szegedi kerületi főkapitány úr helybenhagyta a büntetést. Az ügy fellebbezés alatt van a t. belügyminiszter úrnál. Amikor fellebbezés révén ide került az ügy, azok közül, akik résztvettek a gyűlésen, fogták magukat egyesek — közöttük volt egy volt egységespárti olvasóköri elnök, Irházy Lajos is és volt még egy megyei tisztiügyész, akinek neve dr. Dózsa Károly — s ezek közben más két kisgazdakörben szintén gyűlést tartottak, ahol azonban azt a határozatot hozták, hogy bizalmukat nyilvánítják Farkas Béla csongrádi t. főispán úr iránt. (Zaj balfelől. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Azt szabad!) Egy fióknépvándorlásnak is beillő küldöttséget menesztettek a főispán úrhoz ezekből a választmányi gyűlésekből, hogy biztosítsák őt tiszteletükről és megelégedésükről. S itt van a dolog facitja, t. belügyminiszter úr. %. ülése 1931 december 9-én

3 szerdán. Ezek a t. urak szintén kihágási eljárás alatt voltak, mert résztvettek azon az; összválasztmányi ülésen, amelyet azelőtt Bálint József, a független kisgazdapárt oszlopos vezetője hívott össze. Meg vagyok róla győződve, hogy a t. belügyminiszter úr az osztó igazságot gyakorolni fogja minden politika nélkül, — el is várom tőle — de minthogy közben ezek az urak, megtalálván régi mivoltukat, a főispánhoz vezettek küldöttséget, velük szemben az eljárást megszüntették, a többiekkel szemben azonban az eljárás most is folyamatban van és ezek az urak azért, mert a független kisgazdapárt vezetőségéhez tartoznak, ki vannak téve annak, hogy 5—30 napig terjedő fogházbüntetést szenvedjenek azért, mert összválasztmányi ülésen referáltak a megyegyűlésen tárgyalt ügyekről. T. belügyminiszter úr, méltóztassék tudomásul venni, hogy az egységespárt mai alakulatával részben a tízesztendős rendszer bűnei miatt, részben azért, mert az egységespárt jövőjében nincs semmi bizodalom a nemzet széles rétegei részéről és részben azért, mert köztudattá és közhitté lesz mindinkább az országban az, hogy ha az urak rosszul csinálták tíz esztendeig, ezentúl sem fogják jól csinálni, az egységespárt, mint a polgári társadalomnak egyik része, elvesztette az egyensúlyozó erőt a szociáldemokratapárttal szemben. Azt az egyensúlyozó erőt, amelyet a szociáldekmokratapárttal szemben a polgárságnak mutatnia kell, hogy itt minden alkotmányos jognak szabad gyakorlása mellett, még ha a titkos választójogot be fogják is hozni az urak, — mert előbb-utóbb kénytelenek lesznek vele, ha nem is akarnák — (Buchinger Manó: Majd ha elkésnek vele!) akkor is megmaradjon ez az ország tisztán polgári alapon nemzetinek és magyarnak; ezt az egyensúlyozó erőt csakis egy olyan polgári ellenzéki szervezkedés tudja megadni, amelynek széles rétegekben és mélyen belenyúlólag a népben gyökerei vannak és ez a független kisgazdapárti szervezet. Nem napi politika szempontjából mondom tehát, hogy mi kifogása van a t. belügyminiszter úrnak velünk szemben és a t. egységespárt mikor látja be, hogy a saját hatalmi érdekével szemben fontos pedig az, hogy a független kisgazdapárt kellőleg befolyást gyakorolhasson az országban, a nemzet életébe; mert a nemzeti jövő szempontjából igenis ez a kérdés nem mellékes, sőt ez a kérdés a főgerince annak, hogy miképpen tudjuk a magyar nemzeti jövőt úgy megformálni, úgy átformálni, hogy ha a hatalomnak a polcáról leesnék és lecsúsznék is az a kormányzati rendszer, amely jelenleg ott van a hatalom polcán, mégis a polgári párt legyen kormányon. Erre vonatkozólag, hogy az urak milyen rosszul ítélik meg a helyzetet és mennyire nincsenek tisztában a t. belügyminiszter úrék abban a tekintetben, hogy a vidéken voltaképpen mi a helyzet, hogy az erőviszonyok miképpen tolódtak el a polgárság oldaláról a szociáldemokratapárthoz, erre vonatkozólag kénytelen vagyok, — mert hiszen a tisztánlátást mindeneken felülállónak tartom, még ha azt veszszük is tekintetbe, hogy polgári szempontból nem lenne olyan hízelgő, mint amennyire szeretnék — egypár adatot felhozni. Ami Mezőberényt illeti, már egy hónappal ezelőtt megvolt a független kisgazdapárt helyzetjelentése, hogy Mezőb erényben rendkívül erősödik a szociáldemokratapárt talajaj Méltóztatnak látni az eredményt, most voltak a