Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-32

Az országgyűlés képviselőházának 32. ülése 1931 december 3-án, csütörtökön. 163 a jogomat elvenni a házszabályok alapján nem lehet. En a mélyen t elnök úrhoz fordulok azzal a kéréssel, hogy a házszabályok 140. %-a alapján ne engedje majd tárgyalni azt a megkeresést, amely egyoldalúlag úgy állítja be a kérdést, mintha itt egy fegyelmi ügy keretében lehetne ezt a nagy problémát elbírálni, (Simon András: Senki sem állítja! — Tauf fer Gábor: Kozmetikai alapon!) hanem akképpen tűzze kifennek a megkeresésnek a tárgyalását, hogy előbb a mentelmi bizottság tárgyalja le az én bejelentésemet, amely szerint megsértették a mentelmi jogot. Ezt vitatom. Ez megtörténhetik holnap. En rendelkezésére állok a mentelmi bizottságnak, hajlandó vagyok bármely percben ott megjelenni és előadni adataimat és mindazt, amit ebben az ügyben közvetlen értesülés alapján tudok. Meg vagyok róla győződve, hogy akkor, ha ez a jelentés ide kerül a Ház elé és szembe fog állani az a kérdés, hogy a mentelmi jogot ki sértette meg, akkor ebben az ügyben nem fogja a t. Ház érvényre emelni a mentelmi bizottságnak azt az egyoldalú javaslatát, azt az egy (kérdésben elfogadott javaslatát, amely újra oda kívánja juttatni a négy fal közé ezt az eljárást. (Simon András: Nem akarja senki!) Már másfél esztendő óta kívánjuk, hogy teljes és tökéletes nyilvánosság és ellenőrzés mellett deríttessék fény erre az ügyre. A mélyen t. elnök úrnak módjában van ezt megtenni. Mivel én azt tanultam a házszabályokból, hogy azoknak legkardinálisabb szakasza az, hogy az elnök őre a házszabályoknak, ennélfogva a házszabályok alapján arra kérem az elnök urat, hogy ennek az ügynek napirendre tűzésére vonatkozólag akkor tegyen javaslatot, ha a mentelmi bizottság letárgyalta, ezzel az üggyel elválaszthatatlan összefüggésben lévő mentelmi bejelentésemet. Elnök: Váry Albert képviselő úr a házszabályok 143. §-a alapján kért szót. A képviselő úrnak a szót megadom. Váry Albert: T. Képviselőház. (Szakács Andor: A Ház nem határozatképes!) Elnök: Napirend után fel sem lehet vetni ezt a kérdést. Váry Albert: A házszabályok 143. § c) pontja alapján a házszabályok rendelkezésének helyes értelmezése kérdésében szólalok fel. Gál Jenő igen t. képviselőtársam azt állítja, hogy a mentelmi bizottságnak előbb kellett volna tárgyalni, (Gál Jenő: Együtt!) vagy legalább is együtt kellett volna tárgyalni (Kun Béla: Úgyis volt! Megkíséreltük, de leszavaztak bennünket!) azt a bejelentést, (Simon András: Béla, te nem értesz hozzá! — Kun Béla: Annyira értek hozzá, mint te!) amelyei a mentelmi jog megsértését panaszolta azon tényállásalapján, hogy a népjóléti miniszter úr megkereste a Képviselőházat Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt, (Gál Jenő: Nem azon az alapon! Azon az alapon, hogy korábban indított eljárást ellene mint képviselő ellen és megállapításokat tett ellene!) azonkívül azon az alapon, — amint most hallom — hogy előzetesen már fegyelmi eljárást folytatott ellene a nélkül, hogy előbb mentelmi jogának felfüggesztését kérte s esak azután kellett volna tárgyalnia a népjóléti miniszter úr megkeresését a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában. (Gál Jenő: ítélt, mielőtt meghallgatta volna!) Mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy Gál Jenő képviselőtársam eredeti mentelmi jog megsértési bejelentésében az foglaltatik, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. Hl. hogy Dréhr Imre képviselőtársamnak mentelmi jogát azáltal látja megsértve, hogy a népjóléti miniszter, mint Dréhr Imre képviselő úrra nem illetékes hatóság, (Ügy van! a baloldalon.) megkeresést intézett Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztése iránt. (Simon András: Nem lehet az elsőből másodikat csinálni!) Ennek következtében megállapítom először is azt a tényt, hogy most bizonyos ténybeli kiterjesztés történt Gál Jenő igen t. képviselőtársamnak ezen újabb bejelentése folytán a mentelmi jog megsértési területét illetően, mert ez a bejelentés az eredeti bejelentésben nem foglaltatott. Ami magát a kérdést illeti, az a következőképpen áll. A mentelmi bizottság előtt Dréhr Imre képviselő úr ügyében két ügy feküdt: az egyik, amely Dréhr Imre képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte, a másik, amely bejelentette, hogy ezen megkereséssel Dréhr Imre mentelmi joga meg van sértve. A mentelmi bizottság elnöke meghívót küldött mindannyiunk számára, amely szerint a mentelmi bizottság ülést tart és tárgyai közé sorrendben a következő ügyeket vette fel: első pont: Reisinger Ferenc képviselő úr ügye, második pont: vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre és társai ügye, közben Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügye és harmadik pontban a tárgysorozatba vette Gál Jenő országgyűlési képviselő bejelentését Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának megsértése tárgyában. (Gál Jenő: De ezt nem tárgyalta!) Tehát már a meghívóban is jelezte a mentelmi bizottság elnöke, hogy ebben a sorrendben kívánja letárgyalni a mentelmi bizottság elé kerülő összes ügyeket. A tárgyaláson a mentelmi bizottság elnöke abban a véleményben volt, hogyha az panaszoltatik, hogy nem illetékes hatóság megkeresésével megsértetett a mentelmi jog, akkor legelőször azt kell eldöntenünk, hogy illetékes hatóság kereste-e meg a Képviselőház elnökét Dréhr Imre mentelmi jogának felfüggesztése tárgyában. Kétségtelen tehát, hogy prejudiciális kérdésnek, előbb eldöntendő kérdésnek tekintette a Gál Jenő képviselőtársam által panaszolt mentelmi sérelem ügyében azt, hogy vájjon illetékes hatóságtól ered-e a megkeresés. Hogy illetékes hatóságtól eredt a megkeresés, azt pedig érdemben abban az ügyben lehet és kell eldönteni, ahol a kérdéses, kifogásolt megkeresés felett határoz, illetőleg javaslatot tesz a mentelmi bizottság. (Farkas Gyula: Ez a tiszta jogászi okoskodás!) Először azt kell eldönteni, hogy illetékes hatóságtól érkezett-e a megkeresés, van-e fegyelmi vétség s erre"van-e komoly gyanuok, nem forog-e fenn zaklatás és ha azt eldöntjük és javaslatot teszünk, akkor következik azután a következő kérdés, hogy vájjon a megkereséssel nem követtetett-e el mentelmi sérelem? (Gál Jenő: Eső után köpönyeg!) Mert ha megállapítom, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, megfelelő fegyelmi vétség és gyanuok van^ a kérdéses s panaszolt fegyelmi vétség elkövetésére, továbbá hogy politikai zaklatás nem forog fenn és javaslatot teszek a Háznak a kiadás iránt, akkor eo ipso elesik a mentelmi jog megsértése tárgyában való bejelentés feletti határozathozatal szüksége. Hiszen érdemben eldöntöttük azt a kérdést, amelyet Gál Jenő igen t. képviselőtársam éppen panaszolt, hogy illetékes hatóságtól eredt-e a megkeresés. Ha az illetékes hatóságtól érkezett, nem lehet mentelmi sérelem. Ha 24