Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.
Ülésnapok - 1931-32
150 Az országgyűlés képviselőházának 32. ülése 1931 december 3-án, csütörtökön. niszterelnök úr is azt mondotta, hogy nem kereste ezt a helyet, nem akart miniszterelnök lenni. (Jánossy Gábor: Mindenki irtózik a miniszteri tárcától!) Keressünk talán olyanokat, akik akarnak miniszterek lenni. (Derültség. — Taps a baloldalon. — Jánossy Gábor: Tessék vállalkozni!) Nem akarok személyeskedni, de Kállay volt államtitkár úr rám mutatott. Kérem, én tisztában vagyok azzal, ezt elismerem, hogy a jelenlegi alkotmányos konstrukció között én vagyok a legalkalmatlanabb ember és nincs semmiféle ambícióm. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Meghosszabbítjuk! — Felkiáltások a jobboldalon: Nem lehet! — Zaj. — Halljuk Halljuk! — Lázár Miklós: Még egy fél órácskát!) Friedrich István: Csak az álhírekről egy pár percet. Ezekkel az álhírekkel úgy vagyunk, 'hogy amit itt előbb álhírnek standardizáltunk, az utólag mindig valónak bizonyult. (Lázár Miklós: Fájdalom.) Hej, Kállay államtitkár úr hogyan haragudott itt ránk, amikor azt mondottuk, hogy az ő hídjaiból nem lesz semmi. (Bródy Ernő: Duna-hidak!) Amikor itt felállottak és Kenéz miniszter úr még ott ült egy paddal hátrább és előtte Wekerle pénzügyminiszter úr .hatalmas önteltséggel kijelentette, hogy a 87 milliós beruházási előleg^ ott van a kasszában tartalékban (Derültség j és a hidak fel fognak épülni, akkor Kállay államtitkár úr azt mondotta: Friedrich, legyen nyugodt, a jövő héten épülnek, kijelentem felelősségem tudatában. (Derültség a baloldalon. — Bródy Ernő: A választások előtt!) Hol vannak a hidak? Nincsenek hidak. Ilyen álhír volt az állami költségvetés deficitje; sirató asszonyok voltunk, defetisták, gyomorsavas pesszimisták és nem tudom micsodák. (Derültség.) Es most sajnálatos, ezek a deficites álhírek is valóságok. Most miért vagyunk olyan idegesek, ha azt olvassuk, hogy a sajtót meg fogják rendszabályozni, mert álhíreket terjeszt? Es ez is^ olyan rossz időben jött. Pont a puccs kiderítése előtt jelentkezett. (Derültség.) Furcsa, hogy szerdán megfenyegetik a sajtót és szombaton házhoz szállítják a puccsot. (Derültség.) Engedelmet kérek, ezen csak nevetni lehet! Uraim, az Isten áldja meg önöket, hát csak nem gondolják, hogy ez az ország együgyű pupákokból áll? (Derültség.) Valsóságos katasztrófa az. hogy a hivatalos és félhivatalos jelentésekben már senki sem hisz. Vegyék ezt komolyan uraim. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Az emberek megtanultak a sorok között olvasni és ezt nem lehet betiltani. Engedelmet kérek, lehetetlenség ' az, hogy amikor egy puccsal állunk szemben, a belügyminiszter úr azt mondja rá, hogy teljesen jelentéktelen, t komolytalan dolog és ugyanakkor a honvédelemügyi miniszter úr azt mondja barátainak, hogy nem, ez nagyon súlyos eset. Nem is érdekel minket, hogy súlyos-e, vagy nem súlyos, mi ezen csak mulatunk. Mi ugyanis hozzá vagyunk szokva, hogy mindebből az igazság csak néhány hét múlva derül ki. Ez a tizenharmadik '• puccs, amelyet Hetényi lelplezett (Derültség.) és mind a tizenkét előzőnek tervezőit szabadlábra helyezték. Mi nem kísérjük ezeket a dolgokat olyan nagy izgalommal. Még csak egy mondatot. Sajnos, az idő rövidre szabott volta miatt be kell fejeznem beszédemet. Megállapíthatom, valószínűleg a túloldal nem nagy örömére, hogy az igen t. túloldal a konszolidáció csatáját elvesztette. Ebbe a csatába belevitte a nemzet minden érték állományát, minden hitelét, minden tőkéjét, minden pénzét. A háború/ el van veszve. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Most jön a második fázis. Jön a kibontakozás csatája. Önök a kibontakozás harcában is vállalják a szerepet. Ezen mi változtatni nem tudunk, azonban vakmerőség, hogy önök ez után a tanulság után ebbe a nagy harcba stratégiai terv nélkül mernek belebocsátkozni. Nemcsak az önök sorsa függ itt kockán, hanem az egész nemzet sorsa is és a miniszterelnök úrhoz is intézem záró szavaimat figyelmeztetésül. À miniszterelnök úr inkább hagyja el helyét, semhogy ezzel a tétovázással, ezzel a némasággal a parlamentet tovább gördítse a katasztrófa felé, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mert komoly konszideráció tárgyává tesszük, hogy ha ez így tovább megy, mi ebben a_ játékban nem tudunk résztvenni. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon!) Tessék határozni, tessék módot adni arra, hogy a politikai válságok az országban alkotmányos módon, alkotmányos eszközökkel és utakon legyenek lebonyolíthatók. (Gál Jenő: Gyülekezési szabadság!) Ezt mi követeljük, mert hogy Biatorbágyon egy gazember bombát robbantott fel, ez nem 1 ok arra, hogy például Budapest ellenzéki polgársága vagy munkássága ne ülhessen össze egy megbeszélésre vagy politikai tanácskozásra. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Megint egy lélektani motívum, miniszterelnök úr, amelyet ne hanyagoljon el, ha helyén csakugyan meg akar maradni. Statárium kifelé, rendben van, ha az urak indokoltnak látják; talán többet tudnak, mint mi, tartsanak felelősségükre statáriumot, de ugyanakkor azokkal szemben, akik az államháztartás költségvetésének túllépésével, a zárszámadások ' kikerülésével törvényes felhatalmazás nélkül szintén aláásták az államháztartás^ rendjét, aláásták a polgári társadalom rendjét, katasztrófába döntötték az államkincstárt, katasztrófába taszították valutánkat, ez a parlament még oda sem tud bátorodni, hogy a felelősségrevonást tárgyalja és idehozza. Addig pedig miniszterelnök úr, amíg erre a helyre egy olyan férfiú nem ül, aki ebben^ a tekintetben is hozzá mer nyúlni a (gyógyuláshoz, itt kibontakozásról, összefogásról szó sem lehet. A jelentést nem fogadom el. (Elénk helyeslés és taps a baloldalon és a szélsőbaloldalon. — Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Erődi-Harrach Tihamér képviselő úr, mint a mentelmi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Ház! Bátor vagyok beterjeszteni a Képviselőház mentelmi bizottságának jelentését Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő úr mentelmi ügyében. (Olvassa): «A Képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. T. Képviselőház! A Képviselőház folyó évi november hó 18-án tartott 23. számú ülésében Reisinger Ferenc országgyűlési képviselő úr az ülésben tanúsított magatartása miatt • a mentelmi bizottsághoz utasíttatott. A mentelmi bizottság az ügyet folyó évi december hó 2-án tartott ülésében tárgyalás alá vettess megállapította a következő tényállást: A Képviselőház folyó évi november hó 18-án tartott ülésében Reisinger Ferenc képviselő úr egy interpellációt intézett a belügyminiszter úrhoz a szabad előadások engedélyezése tárgyában. Beszédében egyebek közt a következő-