Képviselőházi napló, 1931. III. kötet • 1931. november 26. - 1934. december 22.

Ülésnapok - 1931-31

Az országgyűlés képviselőházának 31 ebben az országban a létfenntartás eszközei busás felesleggel állanak rendelkezésre? Nem tudok megnyugodni abban, nem tudok hozzájárulni ahhoz, hogy azért, mert Franciaország pénzügyi politikája ezt úgy akarja, én és családom tagjai éhezzenek és fázzanak akkor, amikor én dolgozni tudok és dolgozni

1 akarok. Ha a természet és az élet törvényeinek ilyen kicsúfolása lehetséges, akkor az én élő lelkiismeretem azt parancsolja, hogy igenis követeljek olyan megoldást, amely lehetővé teszi a murik anélkülisegély és az ínségakció szégyenletes intézményének megszüntetésével a becsületes élet folytatását. Mind gyakrabban vetődik fel az az eszme, amely felszólalásom tulajdonképpeni gerincét alkotja, és így mindinkább meg kell győződnöm arról, hogy elgondolásom helyes úton jár. Az utóbbi napokban több hasonló elgondolásról szereztem tudomást, amely elgondolásoknak kiviteli módja azonban gyakorlatilag szerintem megvalósíthatatlan, a terv lényegét változtatják meg és a cél elérését teszik kétségessé. A gondolatok azonossága pusztán a földnek pénzfedezetül való felhasználásában nyilvánul meg. E gondolat életrevalósága szoros összefüggésben áll annak mikénti megvalósításával, miért is én elgondolásomat a következő határozati javaslat formájában terjesztem a t. Ház elé (olvassa): «Határozati javaslat. A nemzeti létünket, ön állóságunkat fenyegető gazdasági és pénzügyi válság leküzdhetése érdekében kérem a t. Házat, tegye magáévá minden vonatkozásában megvilágított javaslatomat, utasítsa a kormányt egy ideiglenes belső pénz, illetőleg pénztárjegy kibocsátását célzó törvényjavaslat sürgős kidolgozására, amely a földteherrendezés útján hozassék forgalomba és amelynek értékét mezőgazdasági ingatlanok telekkönyvi bekebelezése biztosítja.» Helyeslés & baloldalon.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Zsigmond Gyula: Tisztelettel kérek 15 perc meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak megadni! (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadja. Zsigmond Gyula: T. Ház! Ismerve az életet és az élet szükségleteit, ennek az ideiglenes belső fizetési eszköznek megvalósítását a következő módon látom keresztülvihetőnek. Bocsásson ki a kormány egy erre a célra létesítendő intézet, esetleg a Magyar Földhitelintézet útján 400 millió pengő értékű pénztárjegyet, vagy bármiként nevezhető más ideiglenes belső fizetési eszközt. A pénztárjegyek kötelező csereértéke fix időben, 5 vagy 10 évben, a kibocsátáskor előre megállapítandó és a magánpénztárjegyen naptári dátum szerint is feltüntetendő, amely időpont lejártával a pénztár

: jegyeket az állam bevonni és megsemmisíteni tartozik. (Sándor Pál: Mivel váltja be?) A pénztárjegyek csakis földbirtokosok részére és pedig ingatlanfedezet mellett folyósítandó kölcsönök útján hozhatók forgalomba. Azért csak földbirtokosok^ részére, mert csak a földbirtokosok birnak értékálló ingatlan-fedezettel. A pénztárjegyek esekély kamatozás mellett és olyan tételekben helyezendők ki, amint azt az igénylő birtokosok ingatlanai liberálisan kezelt bankszerű megítélés mellett lehetővé teszik. A kölcsön időtartama 5 vagy 10 év, a szerint, hogy a pénztárjegy élettartama a törvényhozás útján mennyi időben lett megállapítva. A kölcsönt igénybevevő birtokosok a magyar államnak válnak magánjogi adósaivá, és így a tőke-, valamint kamattörKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. III. ülése 1931 december 2-án, szerdán. 105 lesztési részleteket is annak az intézetnek teljesítik, amely a pénztárjegyet kibocsátotta, illetőleg forgalomba hozta. A kölcsön után fizetendő kamat magasabb nem lehet, mint amenynyibe az egész transzakció szerény alapú adminisztrálása^ kerül, legfeljebb 2—3%. Amint már említettem, az ily módon kibocsátott 400 millió pengőből mindenekelőtt^ a földteherrendezés bonyolítandó le, amely célra a Fob.-tól nyert értesülésem' szerint cirka 200—220 millió pengő szükségeltetik. Az ezen felül fennmaradó 180—200 millió ismét csak a gazdák rendelkezésére bocsátandó, üzemi kölcsönök és a terhes feltételű rövidlejáratú kölcsönök konvertálására, hasonló kamat és legfeljebb másodhelyi ingatlanfedezet mellett. Az ilyen módon kibocsátott fizetési eszközök száz százalékig fedezetet nyernének a kölcsönt igénybe vevő birtokosok ingatlanain épp úgy, mint ahogyan fedezve vannak ez úton a valutára szóló záloglevelek. Hogy azonban a fizetési eszköznek általános csereeszköz-jellege a közbizalom szempontjából is kidomborodjék, és annak értéke pénzértékké emeltessék, további 50%-os ingatlanfedezettel volna annak értékállandósága alátámasztandó olyformán, hogy az ideiglenes belső fizetési eszköz kibocsátásával megbízandó intézet javára a kincstár tulajdonát képező 236.020, a községek tulajdonát képező 718.958, a vallásalap tulajdonát képező 83.111, a tanulmányi alap tulajdonát képező 32.168 s az iskolai és egyéb alapok tulajdonát képező 68.559, összesen tehát 1,138.816 katasztrális hold kiterjedésű mezőgazdasági ingatlanok katasztrális holdanként 175 pengő erejéig telekkönyvi fedezeti zálogjogot nyújtanának Igazságos és méltányos kívánság az, hogy a kincstári birtokok kivegyék részüket az ország élet-halál harcából, oly formán, hogy a bennük rejlő óriási érték egy kis hányada likviddé tétessék átmenetileg, abból a célból, hogy a mai nehéz gazdasági helyzetet megúszhassuk, átmenetileg mindaddig, míg gazdasági életünk e^y határozott irányfejlődést nem kezd. Annál is inkább igénybeyehetők a kincstári birtokok, mert e gesztió az államtól semmi anyagi áldozatot nem követel, sem az ingatlanok birtoklásában, sem haszonvételeiben semminemű korlátozást elő nem idéz. A belső fizetési eszköz kibocsátása által az egyik fő termelési ágnak, a mezőgazdaságnak alimentálása úgyszólván teljes egészében megtörténik, minek folytán a pengő-bankjegykontingens az állam, a külforgalom és a másik két termelési főág rendelkezésére fog bocsáttatni, így a termelési munka az egész országban azonnal megindulhat. A belső fizetési eszköz, a belforgalomban a pengővel teljesen egyenlő értékű fizetési eszköz, amelyet fizetésként mindenki elfogadni köteles. A tőkeképződés céljaira is alkalmassá kell tenni a pénztári jegyet, olyanformán, hogy a bankok aranypengő-betétként kötelesek azt elfogadni, azzal a megszorítással, hogy ezek a betétek mindaddig kötött betétként kezelendők, amíg a pénztári jegy törvényszerű forgalomban van. Határozati javaslatomnak gazdasági és pénzügyi szükségességén kívül sokkal fontosabb és mélyrehatóbb indoka- az a politikai szükségesség, amellyel szemben állunk. Politikai elveimmel nem tudom összeegyeztetni azt, hogy nézeteimet bármilyen irányú opportunitásból véka alá rejtsem. Nem tudok optimista véleményt alkotni és kinyilatkoztatni akkor, 16