Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-16

Az országgyűlés képviselőházának 16. Ez a szakasz, amely törvényerővel bír, azt mondja, hogy olyankor, amikor a Ház maga napolja el _ ülésezéseit, háromféle módon lehet a Házat újra ülésre hívni. Az egyik az, ha a kormány óhajtja, a másik, ha ötven képviselő ^ óhajtja, a harmadik, ha az elnök ezt saját elhatározásából megteszi. A t. Képviselőházat vagyok bátor figyelmeztetni arra, hogy .akkor, amikor a 33-as bizottság mint fiók-parlament elkezdte működését és amikor felhívtuk a figyelmet arra, ami itt a Hadik-féle indítvány tárgyalásra hozásával napirendre került, — erre nézve nem mondották ki a sürgősséget, egyebekre igen, de arra nézve, ami a legsürgősebb lett volna, —hogy a 33-as bizottságnak ez a hatásköre preeizíroztassék, hogy itt rendeletekkel törvény ellenére ne lehessen kormányozni, nem mondták ki a sürgősséget. En kértem az elnök urat, hogy saját elhatározásából hívja Össze a Képviselőházat. A mélyen t. elnök úr erre nyílt levéllel válaszolt. Elismerem, hogy az ő szuverén elhatározásától függ az, vájjon összehívja-e a Házat, vagy sem, az ellen az indokolás ellen azonban, amellyel ő egy képviselő kívánságát megtagadta, tiltakoznom kell es a 188. § ilyen értelmezését nem szabad szó nélkül hagynom. A mélyen t. elnök úr a 188. §-ban lefektetett jogát úgy értelmezte, hogy ő nem hajlandó összehívni a Házat, mert az az elnapolásnak többségi akaratával való szembehelyezkedést jelentené. Mély szomorúsággal kell konstatálnunk azt, hogy a Ház elnöke egy szuverén elhatározása dolgában a többségi elvre hivatkozik. (Felkiáltások jobbfelől: Es a parlamentarizmus min alapul?) Legyen szabad idéznem a régi klasszikus parlamenti idők szónokai közül kettőt. Az egyik Ugrón Gábor, a másik Apponyi Albert. 1895. január 21-én a Képviselőházban Szilágyi Dezsőt választották elnökké, aki azt mondotta, hogy olyképpen fogja gyakorolni ezt a jogát, hogy mindenkinek, többségnek, kisebbségnek és egyeseknek is egyformán áll rendelkezésére. Erre azt mondotta idősebb Ugrón Gábor: megválasztatott Szilágyi Dezső a Ház többsége akaratából a kisebbséggel szemben, de el kell felednie, kinek akaratából választatott meg, csak egyet szabad tudnia, hogy a Képviselőház egészének elnöke, a nemzet legmagasabb erkölcsi méltóságának garanciája. A többségi elvnek abban a pillanatban el kell múlnia. (Felkiáltások jobbfelől: Amikor Gál Jenő beszél!) amikor elnöki elhatározásról van szó és egy olyan interpretáció az elnöki székből, hogy ő a többséghez, igazodik, a parlament szuverenitásának sérelmét jelenti. (Takách Géza: Ezt nem írta a levelében! Nincs benne a nyilt levélben!) Éppen 30 esztendeje annak, hogy Apponyi Albertet 1901. október 31-én ennek a Háznak elnökévé választották és az elnöki szék elfoglalására éppen gróf Bethlen István korjegyző hívta őt fel. Ennek az ülésnek jegyzőkönyve van itt előttem. Ezen az ülésen Apponyi Albert székfoglaló beszédet mondott és abban klasszikusan kijelenti, hogy őt sem a többség, sem a kisebbség nem köti, ő abban, amit szuverén elhatározással a Ház jó volta és a magyar narlamentarizmus megóvása érdekében szükségesnek tart, önállóan, a többségre való hivatkozás nélkül fogja betölteni az elnöki méltóságot. (Takách Géza: De nem az összehívás, hanem a vezetés tekintetében!) Ma pedig ezekben a válságos időkben azt az interpretációt adta a mélyen t. házelnök úr elhatározásának, hogy Ő egy képviselő felhívására nem hajlandó a Házat ülése 1931 november 4.-én, szerdán. 19 ülésre összehívni, mert az a többségi elyvel ellenkezik. Nem az a fontos, hogy egy képviselő kéri-e az összehívást, hanem az volt a fontos, hogy az egész országban az volt a közhangulat, (Huszár Dezső: Bárcsak még most sem jött volna össze a Ház!) hogy össze kell ülnie a Háznak, hogy üléseit megtartsa. De nagyon jól tudják a képviselő urak, hogy 49 képviselő is kérte az összehívást és ha hiányzott egy, akkor a parlamentarizmus elvének megóvására lett volna az 50-ik maga. a mélyen t. elnök úr! (Ügy van! Ügy van! — Taps a szélsőbaloldalon. — Büchler József: Félt a statáriumtól! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Én a házszabályoknak és az elnöki jogkörnek ezt a helytelen értelmezését azért is szóváteszem, mert a házszabályok 187. %-SL gondoskodik arról az esetről, ha olyan precedens áll elő, amire még nem volt példa, amint a mélyen t. elnök úr mondotta, hogy ő azért sem hívja össze a Házat, mert nem volt rá precedens. A Szilágyi Dezsők és az Apponyi Albertek nem precedensek után, (Hajós Kálmán: Ez nem precedens!) nem a megtörténtek után indultak, hanem precedenseket alkottak. Nem volt még precedens ilyen szomorú időkre sem! (Úgy van! bal felől. — Fáy István: Éppen azért ne mélyítsük ki!) Nem elég magunkban szégyelni a dolgokat; ezek a parlament színe előtt gyógyító erővel csak akkor hozhatók fel, ha őszintén fel is tárjuk mindazt a hibát, amelyet itt elkövettek. (Tankovics János: Nem kiabálással, hanem tárgyalással! — Buchinger Manó: Soha sincs együtt a Ház! Mikor tárgy aljunk f! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Gál Jenő: Hozzá vagyunk szokva ahhoz, hogy az előző kormány tagjai, amikor kellemetlenségeket és igazságokat mondtunk nekik, eltávoztak. Ügylátszik, ezt a szokást követi a mostani kormány is, amely fennen hangoztatja, hogy az előbbinek nyomdokaiba lép. Igénytelen felszólalásommal nem akartam mást, minthogy az alkotmányhoz való ragaszkodásomból kifolyólag és az elnöki szék méltó-' ságának nagyrabecsülése és intakt jellege megóvása érdekében kifejezést adjak annak, hogy az elnök ott az elnöki székben nem függ a többség akaratától. Illő tisztelettel kérem is á távol levő mélyen t. elnök urat, hogy legalább a jövő szempontjából nyugtassa meg a Házat, hogy ezzel a magyarázattal a házszabályok 188. §-ának szelleme ellenére tovább élni nem frg. (Ügy van! balfelől.) Elnök: T. Ház! Legyen szabad Gál Jenő képviselő úr elhangzott felszólalására néhány rövid szóval reflektálnom. (Halljuk! Halljuk!) A Ház elnöke, akinek cselekményéről szó van, a legilletékesebb magyarázni és kommentálni saját eljárását. Ezt ő nyilt levelében meg is tette. Mégis azon szolidaritásnál fogva, amely az elnökség tagjait kell, hogy égybefűzztv lehetetlen nem kijelentenem azt, hogy Gál' Jenő képviselő úrnak a Ház elnöksége eljárását kifogásoló megjegyzései és indokolásai nézetem szerint nem alapulnak a házszabályokon. (Ügy van! jobbfelől.) miután a házszabályok 188. §-a értelmében az elnök csak 50 képviselő együttes kívánságára köteles a Házat összehívni. {Zaj a szélsőbaloldalon.) Ez pedig meg-nem történt. Sehol sincs arra nézve intézkedés, hogy " Cgy képviselő úr kívánságára is ez az egybehívási kötelezettség az elnököt terheli. (Gál Jenő: Saját elhatározásából!) Méltóztassék ezt a válaszomat elnöktársam nevében is adottnak' tekinteni. (Helyeslés jobbfelől. — Gál Jenői Félreértett szavaim helyreigazítására kérek