Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-22

t^^^^m Âz országgyűlés képviselőházának 22. Lajos: Ötmillió pengőt!) — öt pengőt, ötmillió­ról nincs és nem is volt szó, — (Esztergályos János: Nem lebet elcsavarni a kérdést! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) — mondom, ha valaki feláll és ezt kifogásolja, ezt meg tudom érteni; helytelenítem, szembeszállók vele, de valahogy megértem. (Erdélyi Aladár: Nem érti meg, mert azt nem fogjuk csinálni! Mi a sze­gény éhezőktől nem sajnálunk még többet sem!) Elnök: Csendet kérek! Büchler József: Nem önről beszéltem. De legkevésbbé szabad és lehet megértenem Szilágyi t. képviselő úr felszólalását, agresszív maga­tartását ebben a kérdésben, egy olyan ember magatartását, aki közpénzeket saját céljaira használt fel, illetőleg... (Szilágyi Lajos: Mi­csoda? — Egy hang a középen: Hogyan lehet ezt mondani?! — Kelemen Kornél: Nem lehet mel­lékvágányra terelni a dolgot! Ez elvi kérdés! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Tessék nyugodtan maradni!) Elnök: Csendet kérek! Büchler József: Nem lett volna szabad Szi­lágyi Lajos képviselő úrnak felszólalni ebben a kérdésben azért, mert Szilágyi képviselő úr közügyekben kijár... (Szilágyi Lajos: Hazug fráter!) Elnök: Szilágyi Lajos képviselő urat rendre­utasítom! Büchler József: ...és ezért pénzt fogad el. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Hallatlan! — Szilágyi Lajos: Alávaló pimasz hazugság!) Elnök: Szilágyi képviselő urat másodszor is rendreutasítom! Büchler József: A t. képviselő úr kijárt több ügyben, sok ügyben, telekkisajátítási ügyekben. (Szilágyi Lajos: Szemenszedett alá­való hazugság, amelyért pofonokat érdemel! —< Folytonos nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Peyer Károly: Ne szemtelenkedjék! Jöjjön ide! Azt hiszi, hogy eltereli a figyelmet a dologról azzal, hogy gorombáskodik? — Szilágyi Lajos: Szem­telen hitványság! — Peyer Károly: Álljon fel és védekezzék! — Folytonos nagy zaj.) Elnök: Az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újiból megnyitom. Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak a parlament tekintélyét megőrizni olyan for­mában, hogy egymással szemben úgy visel­kedjenek beszédjükben, de főleg a közbeszólá­soktól való tartózkodásban, ahogy azt a ház­szabályok előírják. (Peyer Károly: Fenyege­tésekben!) Kérem Büchler József képviselő urat, méltóztassék beszédét folytatni. Büchler József: T. Ház! Nagyon sajnálom, hogy ezt az ügyet ide kellett hoznom. (Zaj.) Kijelentem, hogy nemcsak^ itt, hanem másutt is szívesen rendelíkezésére állok Szilágyi Lajos képviselő úrnaik, hogy bebizonyítsam, — mert hiszen ebiben a pillanatban nem készültem fel rá — hogy igenis, a városházán telekkisiajátí­tás'i ügyekben, ugyanakkor, amikor az erről szóló törvény ezt a legszigorúbban tiltotta, közbenjárt. (Szilágyi Lajos: Szemtelen, alávaló hazugság!) Elnök: Szilágyi Lajos képviselő urat rendreutasítom és íkárem, méltóztassék hig­gadtságát megőrizni. A képviselő úrnak sze­mélyes megtámadtatás címén a szót úgyis meg fogom ladni. (Peyer Károly: Saját leveleivel szemben is ezt fogja mondani? — Szilágyi La­ülése 1931 november í7-en, kedden. 243 jos: Nem önérdekből pártoltam akkor sem!) Csendet kérek! Büchler József: Ugyancsak összeférhetlen helyzetbe került a képviselő úr a városnál való működése alatt is, sajnos, ezt csak későbib tud­tam meg. A képviselő úr ugyanis az egyik bizottságnak^ az autoibuszigazgatóságnak tagja volt. Mindenáron oda akart bejutni és bennün­ket ezerszer kért, hogy abba az igazgatóságba juttassuk be. Ugyanakkor behozta oda a fiát és fiának ennél az üzemnél, amelynél ő köz­életi funkcióját töltötte be, m'a már igen elő­kelő pozíciója van és nagy fizetést ért el. (Szi­lágyi Lajos: Ez igaz!) Ugyanakkor, amikor a t. képviselő úr az autóbuszosok, vagy az úgy­nevezett Autósok országos elnöke, tudomásom szerint mindent elkövetett a városháznál, hogy a város mondjon le koneesszionális jogáról a közlekedés tekintetében, és engedjen át bizo­nyos vonalakat a Bart.-nak. A képviseő úr protezsálta a városházán, hogy ezt a koncesz­sziót engedjék át a Bart.-nak. Ha tehát azt látom mindezekből folyóan, hogy a képviselő úr ilyen működést fejtett ki a közéletben és, mint előbb maga is elismerte, pinkapénzeket is vett fel, (Szilágyi Lajos: Nem vettem fel! — Esztergályos János: Hét évvel ezelőtt! — Szilágyi Lajos: De nem vettem fel!) amikor ilyen működést fejtett ki a közéletben, legikevéshbé tartom jogosiultnak a iképviselő urat arra, hogy szegény szerencsétlen munka-. sok ötpengős segélyét kifogásolja.. Elnök: Szilágyi képviselő úr a házsza'bá­lyoik 143. §-ának a) pontja alapján kórt szót. A szót megadtam. Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! Az elnök úrnak megígértem, hogy fékezem magamat e felszólalásom során, és tisztán arra szorítko­zom, hogy a képviselő urat felszólítsam, hogy mindazokat, amiket most itt szóvá tett, szíves­kedjék olyan helyen is szóvátenni, ahol nekem alkalmam lehet megfelelő elégtételt venni. (Büchler József; Meglesz!) Mert a sértésnek azt a módját, amelyet az urak újabban kezde­nek gyakorolni... (Esztergályos János: Nem tűrünk semmiféle terrort! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, Esztergályos képvi­selő úr! Szilágyi Lajos: ... hogy semmiféle fegy­veres elégtételt nem adnak, sem nem teszik le­hetővé, hogy az ember a bírói igazságszolgál­tatás útján vegyen magának elégtételt, nem vagyunk hajlandók tűrni. (Peyer Károly: Bíró­ság elé csak mi állunk!) Felkérem tehát a képviselő urat, hogy mindazokat a vádakat, amelyeket itt hangoz­tatott, szíveskedjék a nagy nyilvánosság előtt is ismételni. Három konkrét dolgot is mondott ellenben a képviselő úr. Abban a v helyzetben vagyok, hogy mindhárom ügyre vonatkozóan olyan lep­lezetlen nyíltsággal, mint amilyennel válaszol­tam az úgynevezett hét év előtti kártyázás te­kintetében, nyomban választ adjak. Ha bármit pártoltam a városnál, — persze sokszázra, talán ezerre, sőt ezrekre is mehet az ügyek száma, amelyeket pártoltam — min­denkor leplezetlen nyíltsággal és a legtöbb eset­ben írásban, az illetékesekhez juttatott írásban pártfogoltam. (Büchler József: A törvény ti­lalma ellenére!) Mindenkor a köz érdekében, sohasem a magam érdekében. Vállalom a fele­lősséget minden ilyen levelemért. Felemelt fő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom