Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-22

238 Az országgyűlés képviselőházának » borházak ellen nem tiltakoztak, azokra lehetett a pénzt szórni, az éhező embereknek azonban nincs pénz, csak golyót akarnak nekik adni! — Folytonos nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Peyer Károly ismét közbeszól.) Peyer Károly képviselő urat folytonos közbeszólásaiért rendreutasítom. (Zaj jobbfelől.) Csendet kérek, képviselő urak, a jobboldalon is. (Jánossy Gábor: Egy kis viharcsengőt kérnénk!) Rassay Károly: Én abban a pillanatbán külön választottam a kérdés érdemi részét az elintézés módjától. Hát, ablban csak megegyezünk, hogy egy ilyen nagy horderejű kérdés az alkotmányos fórumok elkerülésével el nem intézthető? (Ügy van! jobbfelől.) Hiszen azt vetem a kormány szemére, t. képviselő úr, hogy éveken keresztül éppen az ilyen nagy horderejű kérdéseket minisztertanácsi határozatokkal intézték el, aminek nyomai itt vannak és ami okozta ezeket a bajokat. Akkor csak van jogom aggodalmat táplálni, ha elindulunk ebben a kérdésben egy olyan utón, amelynek végét sem ömök, sem én nem tudom belátni. Nem tudja ezt belátni a képviselő iír sem, mert hiszen az önök hivatalos lapja nyíltan megírja, hogy ezzel a kérdés nincsen elintézve, önök tovább követelnek, önök ezt egy első részletnek tekintik. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon. — Esztergályos János: Míg a munkanélküli segélyt törvényesen nem rendezik, addig mindig idejövünk, állandóan napirenden fogjuk tartani! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rassay Károly: A képviselő úrnak ez jogában áll, de engedje meg, hogy én meg azt kívánjam meg, hogy ez a kérdés ne a szociáldemokratapárt, a keresztényszocialistapárt és a kormány közti tárgyalások során, hanem az alkotmányos fórumok előtt intéztessék el. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon. — Szeder Ferenc: Mindig törvényjavaslatot akartunk idehozni!) Ne méltóztassék most ezt a kérdést úgy beállítani, mintha itt 150.000 pengőnek egy gyorssegély formájában való odaadásáról lenne szó. Ezt at képviselő úr éppen olyan jól tudja, mint én. {Buchinger Manó: Mi az az elvi differencia? Ezt tessék megmagyarázni! Erre volnék kíváncsi! — Zaj. — Elnök csenget.) A képviselő úr éppen olyan jól tudja, mint én, hogy nem erről a 150.000 pengőről volt és van szó, mert a képviselő urak beadványt intéztek a kormányhoz, amelyben 5 millió pengőt kértek. (Peyer Károly: Ilyen beadványt ön nem tud "produkálni, ez valótlan! — Esztergályos János: Ilyen nincs! —• Peyer Károly: Ezt önnek csak bemesélték! Csak hallotta, ilyen beadvány nincs!) T. képviselőtársam, akkor egy jóindulatú memorandum van. (Peyer Károly: Az sincs! — Esztergályos János: Mit szól hozzá? Nincs! A képviselő urat félrevezették! — Zaj.) Bocsánatot kérek, akkor van egy harmadik jóindulatú közvetítő, mert a szociáldemokratapárt álláspontját oldalakon kifejtve végigolvastam és abban arról volt szó, hogy 5 millió pengőt kér. (Buchinger Manó: Még sokszor fogja olvasni!) Na lássa képviselő úr, ha sokszor fogom olvasni, akkor engedje meg, hogy egyszer olvastam. (Peyer Károly: Itt van ez az emlékirat! Ha a képviselő úr ebben megtalálja, akkor tessék megmutatni, hol van! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rassay Károly: Nem vagyok hajlandó vitatkozni. (Peyer Károly: Nincs igaza, tehát nem vitatkozik!) Majd a kormány megmondja, hogy ebben a kérdésben igazam van-e, hogy . ülése 1931 november 17-én, kedden. igenis olyan irányú előterjesztés érkezett hozzá, hogy a szociáldemokrata szakszervezeteken keresztül 5 millió pengőt juttasson a munkanélkülieknek. (Buchinger Manó: Amennyi kell, annyit követelünk! — Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Nagy zaj a jobboldalon. — Felkiáltások: Ohó! Ohó! — Kertész Miklós: Az emberek élni akarnak! — Folytonos zaj. — Elnök csenget. — Büchler József: Saját kormányukat ' hozzák kellemetlen helyzetbe! Szép kis párt!) T. Ház! En teljesen megértem a szociáldemokratapártot, amikor ezen az úton akarja a rábízott érdekeket védeni. (Peyer Károly: A nyomorgókat védem!) Elnök: Peyer ^Károly képviselő urat folytonos közbeszólásaiért rendreutasítom. Rassay Károly: De nekem is van jogom aggodalmamat kifejezésre juttatni. (Weltner Jakab: Önre jellemző ez az. aggodalom!) Képviselő úr, én felmentem magam az alól, hogy önnel vitatkozzam. (Helyeslés a jobboldalon. — Weltner Jakab: En is magam! Nagyon előkelő!) En tehát, t. Ház, ebben a kérdésben elsősorban aggodalommal néztem az alkotmányos fórumok teljes kikapcsolását. Van parlament, van 33-as bizottság, tehát a kormánynak, ha egy ilyen lépést tesz, mégis az alkotmányos fórumok elé kell jönnie ezzel a kérdéssel. (Ügy van! a középen.) Hiszen nagyon jól tudom azt, hogy az igen t. szociáldemokratapárt nem jó néven veszi, hogy ezzel a kérdéssel a polgári lapok foglalkoznak és ennek az álláspontjának kifejezést is adott egyik vezetője, azonban bocsánatot kérek, nekem a sajtószabadságról is az a véleményem ... (Zaj a szélsobaloídálon. — Kertész Miklós: Vannak éhező tisztviselők is!) Elnök: Csendet kérek, Kertész képviselő úr. Rassay Károly: Kérem, engem nem lehet azzal fenyegetni, hogy a munkanélküliek mit fognak csinálni. (Kabók Lajos: Majd meg fogják köszönni a Kurírnak! — Zaj.) Ezt a fenyegetést hallottam tegnap délelőtt, képviselő úr, és nagyon örülök, hogy jelentkezik a hátam mögött, hogy amennyiben ezt az álláspontot foglaljuk el, négyezer munkanélküli jelenik meg és szétveri a szerkesztőséget. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Büchler József: Hazugság! — Peyer Károly: Legfeljebb leköpik, de nem szétrombolják! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Peyer Károly: Ezt már az ülés előtt megmondtam, hogy nem igaz, mégis felemlítette! Jellemző! — Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Peyer képviselő urat folytonos közbeszólásáért rendreutasítom. (Hosszantartó, nagy zaj.) Esztergályos képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Peyer képviselő urat ismételten rendreutasítom. (Szilágyi Lajos közbeszól. — Büchler József: A kijárásairól beszéljen! — Peyer Károly: A kijárásairól és a korrupt panamáiról beszéljen! — Büchler József: Autóbusz-kijáró ! — Nagy zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Rassay Károly: Nem említettem volna meg, egyik képviselő úr burkoltan meg nem ismételte volna a fenyegetést a hátam mögött. (Kabók Lajos: Nem burkoltan, hanem nyíltan mondtam, hogy majd meg fogják köszönni. Megint mondom! — Nagy zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) En pedig megint mondom, hogy engem sem ön, sem más nem fog terrorizálni. (Folytonos nagy zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek! Rassay Károly: T. Ház! Másik aggodalmam