Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-18

Az országgyűlés képviselőházának 18. ülése 1931 november ÍO-én, kedden. 63 tásai előtt az országban; a miniszter urak és a kormánypárti képviselőjelölt urak részéről más kijelentések hangzottak el. Tessék csak egy kicsit visszafelé gondolkozni 3—4 hónappal; nem ezt ígérték, nem ezt helyezték kilátásba, nem ezzel kérték az ország bizalmát a maguk szá; mára. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Sajnos azonban, meg kell állapítanom, hogy ez a rendszer nem adhat mást, ettől a rendszertől nem telj.k más, mert ennek a rendszernek ez a lényege; a politikai elnyomatás, a gazdasági osztályönzés és hatalmi túltengés, más kormányzati elem ebben a kormányban nincs, ez a rendszer magából mást kitermelni és kiadni nem tud T. Képviselőház! A rendszer elszakadt a néptől, — nem mondok vele újat — elszakadt a parlament is a néptől, az országtól, ez a parlament nem a népakarat kifejezője, ez a parlament és ennek bizottságai és minden szerve légüres térben bukdácsol. Ez nem is lehet másképpen, mert a népakaratot meghamisították és ezt a meghamisított népakarattal létrehozott álparlamentet tovább hamisították azzal, hogy hatáskörét átruházták egy ellenzékmentes bizottságra. A 33-as bizottsággal, amellyel most dolgoznak, nem pótolhatják az igazi népképviseletet. Ennek a munkája nem lehet eredménydús, ennek a bizottságnak a munkáján meg is látszik az, hogy légüres térben mozog, és semmi kapcsolata, semmi vonatkozása sincs sem az ország népével, sem az élettel. Ha a 6-os albizottságnak ezt a vaskos füzetét tanulmányozzuk, megállapíthatjuk, hogy a 6-os bizottság nem rovancsolt, hanem kunyerált; a jelentés maga mondja, hogy csak azokra az adatokra támaszkodhatok, amely adatokat az egyes minisztériumok és egyes szakreferenseik rendelkezésükre bocsátottak. (Kállay Tibor: Hát milyen adatokra támaszkodjanak? Karhatalommal nem lehet elvenni mást.) Ha egy országos bizottság valamely hivatalba kiszáll, annak lehetnek önálló ötletei, önálló gondolatai és lehet önálló akarata. (Kállay Tibor: Önálló ötletei és gondolatai lehetnek, de önálló akarata nem.) A 6-os albizottság tehetetlenül vergődött a szent bürokrácia karmai között, és az eredmény az, hogy az 1.364,893.000 pengős évi költségvetésből törölni tudott — hangsúlyozottan a miniszter urak hozzájárulásával, ez is benne van a jelentésben — 23,134.057 pengőt, vagyis 1'75%-ot (Kállay Tibor: Csak a dologi kiadásokból volt ez a törlés.) Megállapítható a jelentésből az is, hogy különbséget tettek a hatalmi, szociális és gazdasági tárcák között. Kidomborodik az egész magyar mai álparlamentarizmus (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) osztály jellege abból, hogy hogyan bántak a szociális tárcákkal és hogyan bántak a hatalmi tárcákkal. Csak néhány példát hozok fel. A népjóléti minisztériumban, ahol nagyobbára szociális kérdéseket kezelnek, az állami kislakások karbantartására fordítandó összegből töröltek 118.860 pengőt, vagyis 15%-ot. Ügy általában megállapítható, hogy a törekvés, a csökkentéseknek, a törléseknek normája 10% volt, ez a törlés tehát felül van ezen a 10%-on. A nyilvános betegápolási költségekből töröltek 160.170 pengőt, tehát 15%-ot. A következő adatot tessék csak figyelembe venni: a fertőző betegségek elleni védelemnél töröltek 141.565 pengőt, tehát 40%-át az egész beállított összegnek. (Peyer Károly: Ezért emelkedtek máris a járványok Budapesten.) A népbetegségek elleni küzdelemre fordítandó összegből 160-700 pengőt, tehát 35%-át az egész beállított tételnek. A hadiárvák tartásdíjánál volt szívük törölni KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. II; 216.000 pengőt, vagyis 20%-ot, a hadirokkantak és a hátramaradottak ellátásánál 342.966 pengőt. Ez csak 2%-nak felel ugyan meg, de mélyen t. népjóléti miniszter úr, a rokkantak esztendők óta várják a beígért rokkanttörvényt, a koldusgarasok felemelését a becsületes emberi megélhetés szintjére. Itt most töröltek még az állami gondozásban levő gyermekeknél 682.640 pengőt, ami 12%-nak felel meg. A fertőző betegségek elleni védekezésnél, a népbetegségek elleni védekezésnél 35—40%-ot töröltek ugyanakkor, amikor tegnap a székesfőváros tiszti főorvosa nagy fájdalommal jelentette be, hogy a fertőző betgségek terjedőben vannak, a Szent László járványkórházban 1200 beteg van most és hozzátette a tiszti főorvos, hogy ha a télen a betegek száma még növekedni fog, akkor nem lesz járványkórház, ahová a betegeket elhelyezhetnék. A kereskedelemügyi miniszteri tárcánál töröltek az iparfejlesztési tételnél 60.000 pengőt, 13%-ot, a bel- és a külkereskedelem előmozdításánál 60.000 pengőt, 11%-ot, az Országos Ipari és Kereskedelmi Alapnál 232.000 pengőt, 35%-ot, a kultusztárcánál 2'25 milliót. Most jönnek a hatalmi tárcák. A belügynél sikerült összesen 773.770 pengőt törölni. Az igazságügynél 714.000 pengőt. A miniszterelnökségnél az információs szolgálat tételéből a 6-os albizottság mindössze 5%-ot mert törölni, de még mindig marad 552.750 pengő az információs költségekre. (Peyer Károly: A kormánysajtó ebből él!) A rendelkezési alapból töröltek 10%-ot, de még mindig maradt 366.282 pengő. A honvédelmi tárcánál a megtakarítás semmi, egy fillért sem tudtak megtakarítani, sem ilyent javaslatba hozni. Méltóztassék megengedni, hogy néhány adatot felsoroljak, amelyek a rendszer lelki világát igen élénken mutatják be a nyilvánosságnak. A bankzárlattal kapcsolatosan különleges sajtókiadás felmerült 200.000 pengő. Kérdem, ha az országot ilyen katasztrófa éri, a sajtóval kapcsolatban miért kerül ez külön munkadíjba? Külön szerelem a kormány külön tevékenysége iránt, tehát külön óradíj? Ma, amikor mindenkitől hazafiságot reklamálnak, akkor a hazafias kormánypárti sajtó csak 200.000 kemény pengőkért hajlandó a nemzetmentés munkáját támogatni? (Peyer Károly: Jó, hogy nem aranypengőt kötöttek ki!) Megtudjuk a jelentésből, hogy a közgazdasági minisztérium megszűnt, a Képviselőház sem a kreációnál nem volt jelen, sem a megszűnésnél nem engedték hozzászólni, ellenben megszűnt és a fizetést megkapja most a kisgazdaminiszter, akinek hatásköre, — hogy igazságos legyek, — legalább annyi, mint volt a közgazdasági miniszteré. Mi ez a sinecura személy változás? Fenntartanak egy miniszteri stallumot, amelyet időnként változtatnak, egyszer közgazdasági miniszter, egyszer kisgazdaminiszter, ahogy a politika, vagy a kortézia^ megkívánja. (Peyer Károly: Egyszer cipő, máskor csizma!) Ez a harmadik miniszter, aki ezt a sinecurát megkapja. Hát ez gazdálkodás, ez változás azon a gazdálkodáson, ami eddig folyt? Ezt a 6-os albizottság tudomásul veszi? T. Ház! A Nemzeti Munkavédelem, — azt mondja a jelentés —* rendkívüli igénybevétele nagy költségtöbblettel fog járni. (Peyer Károly: Hol dolgoznak ezek?) En is kérdem a miniszter urat, — sajnos, nincs idebenn, — hogy hol, mikor végzett ez az ingyenélő testület valamilyen hasznos munkát, valamilyen nemzeti, vagy termelő, vagy akármilyen hasz10