Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-18

ŐO Az országgyűlés képviselőházának 18. ülése 1931 november 10-én, kedden. mében egy pengő egy aranypengőnek számítandó. A Nemzeti Bank javaslatára fogja majd a pénzügyminiszter megállapítani azt az időpontot, amikor iaz aranypengő ellenértéke mas értékegységben lesz megállapítva. Kimondja továbbá, hogy a rendelet kiadásától kezdődően minden jogügyletben az ott kifejezett pénzöszszegeknél egy pengő egy aranypengőnek számítandó mindaddig, amíg a Nemzeti Bank ennek megváltoztatását közzé nem teszi. És kimondja a rendelet, hogy ellenkező kikötés hiányában minden jogügyletre nézve egy pengő egyenlő egy arany pengő az irányadó. Ugyanaddig az időpontig, amíg a Nemzeti Bank errenézve további intézkedést nem tesz, a bankokban és takarékpénztárakban betéti könyvekre, avagy folyószámlákra elhelyezett összegeknél, valamint a csekkfizetéseknél is mindenkor egy pengő egy aranypengőnek számítandó. A köztartozások, valamint a közületektől élvezett személyi járandóságok, özvegyi nyugdijak minden egy pengője egy arany pengőnek számítandó, és minden egyéb, nem a magánjog ala eső kötelezettségnél szintén egy pengő egy aranypengőnek számítandó. További rendelkezése volt a kormánynak a külfölddel való fizetési forgalom ellenőrzése és szabályozása tárgyában kiadott rendelet, amelynek értelmében kimondatott a kötött deviza- és valutaforgalom és megszüntettetett e rendelet kiadásának napjától a tőzsdén a valuta- és devizaforgalom. Kimondotta továbbá a rendelet, hogy továibbi intézkedésig a tőzsdei jegyzés helyett a Nemzeti Bank által közölt árfolyam tekintendő a valuták és devizák pengőben kifejezett értékének. Szintén valutavédelmi intézkedésül szolgál a külfölddel szemben fennálló pénztartozások bejelentéséről, továbbá a külföldi fizetési eszközök és értékpapírok, valamint külföldi pénzértékre szóló követelések kötelező bejelentésére vonatkozó rendelet is. A gazdasági és hitelügyi természetű rendeletek csoportjába tartozik az egyes hitelügyi kérdések szabályozására vonatkozólag kiadott rendelet is, mély a hitelélet rendjének megóvása érdekében megalkotta az úgynevezett Országos Hitelügyi Tanácsot. E rendelet értelmében bírói védelem alá csak a 12%-ig terjedő kamatláb vonható. Ezenkívül a kisebb földbirtokosok részéről az árverés és az ingatlan haszonvételére kielégítés céljából vezetett zárlat elrendelésének, avagy foganatosításának bírálásáról is rendelkezik. T. Képviselőház! A rendeletek második csoportjába tartoznak azok a kormányintézkedésesek, amelyek az állam és az önkormányzatok kiadásainak csökkentésével kapcsolatosak. A személyzeti kiadások csökkentése érdekében kü; lön rendeletet bocsátott ki a kormány az állami és a közületi alkalmazottakra nézve és külön rendeletet bocsátott ki az állami üzemek alkalmazottainak, nyugdíjasainak, r illetve nyugbéreseinek illetménycsökkentésére. Mind a két rendelet azonban úgyszólván egymással azonos alapokon indul el és kimondja, hogy 5—15%-ig terjedhetnek az illetményosökkentések. A rendelet kibocsátását szükségessé tette az a körülmény, hogy a bevételek elmaradását bizonyos mértékben azonnal lehet az illetménycsökkentéssel ellensúlyozni. Ugyanebbe a csoportba tartozik az a rendelkezés is, amely a kormányengedély alapján külföldön tartózkodó nyugdíjasok és nyugbéresek, valamint özvegyek és árvák illetménycsökkentésére vonatkozik. A rendeletek harmadik csoportjába tartoznak azok, amelyek az állami bevételek fokozására irányulnak. Itt elsősorban megemlítendőnek tartom az általános forgalmi adónak 50%-os, vagyis az eddigi 2%-ról 3%-ra való fel- ^ emelését. Ugyancsak idetartozik a cukor után^| fizetendő kincstári részesedés újabb szabályo- M zásáról, valamint a magánvállalati és a munka- ^P bérviszonyból és a tantiémekből származó jőve delinek után fizetendő különadónak újból valv megállapítása. (Propper Sándor: Gyönyörű munka volt, mondhatom!) Ezenkívül a háztulajdonosok, valamint a jövedelemadó alanyai terhére kirovandó szükségadóról intézkedő rendelet is. T. Képviselőház! Ezekben voltam hátor ismertetni a kormánynak a gazdasági és a hitelélet rendjének megóvása szempontjából kiadott rendeleteit. Méltóztassanak megengedni, hogy továbbmenőleg ismertessem a Nemzetek Szövetsége pénzügyi bizottságának vizsgálatáról előterjesztett és már közzétett jelentést is. Mielőtt azonban ezt tenném, rátérek az előzményeknek ismertetésére is. A gazdasági és a hitelélet terén világszerte beállott nehézségek nyilvánvalóvá tették már ennek az évnek elején, hogy ez a megcsonkított, kicsiny Magyarország, amely nyersanyagainak és félgyártmányainak legnagyobb részét a külföldről kénytelen behozni, képtelen azoknak a kötelezettségeknek megfelelni, amelyek reá nézve legnagyobbrészt éppen a nyersanyagbehozatal tekintetében a külfölddel szemben hárulnak. Ez indította azután kormányunkat arra, hogy 1931. szeptember hó 7-én kéréssel fordult a Nemzetek Szövetségéhez, hogy egy delegációt küldjön Magyarországba, amely delegáció megvizsgálja Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetét. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa ezt a kérelmet a pénzügyi bizottsághoz tette át és utasította, hogy e tekintetben tárgyalásokat folytasson a magyar kormánnyal és a Magyar Nemzeti Bank kiküldötteivel. Ezekről a tárgyalásokról a pénzügyi bizottság jelentést tett a Nemzetek Szövetsége Tanácsának és felhatalmazást kért arra, hogy delegációt küldhessen Magyarországra és további felhatalmazást kért, hogy legszükségesebb intézkedéseket megtehesse és tárgyalásainak eredményét jelentés formájában közzétehesse. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa a pénzügyi bizottságnak ezt a javaslatát elfogadta és kiküldötte a delegációt Magyarországba. E delegáció tárgyalásának idején a Nemzetek Szövetségének pénzügyi bizottsága is összehívatott Budapestre. Ezek a bizottságok a kormány kiküldötteivel együttesen le- . folytatott tárgyalások alapján megvizsgálták Magyarország pénzügyi- és gazdasági helyzetét és erről jelentést tettek közzé, amely most a t. Ház előtt fekszik. A bizottság jelentésében rámutat arra, hogy Magyarország pénzügyi problémája nem olvan súlyos, mint volt 1923-ban, ellenben megállapítja.. azt is, hogy pénzügyi és gazdasági helyzetének orvoslása ma sokkal nehezebb, mint volt 1923-ban, mert hiszen azóta a világ gazdasági helyzete nagymértékben romlott. (Propper Sándor: Azt is megállapították, hogy elherdáltak egy csomó pénzt!) Â pénzügyi bizottság utalt a világgazdasági helyzet depressziójára, amely különösen olyan országban a legnehezebb, amely országnak legnagyobb jövedelmi forrását a búzatermelés és értékesítés képezi» — miként Magyarországon