Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-27

458 Az országgyűlés képviselőházának 27. ülése 1931 november 25-én, szerdán. annyi magyar munkásnak ad kenyeret, mint az egész szubvenciózott, autonóm vámtarifával támogatott és a kormány által végletekig becé­zett magyar nagyipar. Mit látunk ezzel szemlben, t. Képviselőház? Ezzel szemben azt látjuk, ihogy hiába ostromol­juk a t. kormány belátását három év óta. A mi­niszterek 'megváltoztak, de a pénzügyminisz­teri szellem, ez a fiscus- és finámcszellem ugyan­az maradt; a borfogyasztási adó kérdésében egy szikrányi könnyebbséget sem élvez a sü­lyedő és lejtőre jutott magyar bor- és szőlő­gazdaság, amely hogy élet-halálharcát vívja ma, az nem titok a t. Képviselőház előtt. Nem titok a t. Képviselőház előtt, hogy ma már ott tartunk — amint Hegymegd Kiss Pál t. képviselőtársam megrajzolta a jövő képét itt a : , parlament előtt — hogy ez már nem gazdasági, nem szociális, hanem eminen­sen politikai kérdés, a polgári és nemzeti po­litikának kérdése, hogy hagyjuk-e sülyedni tovább ezt az agrárproletáriátust, hagyjuk-e továbbsülyedni a mezőgazdasági munkásokat a nyomor lejtőjén és odadobjuk-e őket egy szélsőséges agitációnak azért, mert mi hiába követelünk, hiába kérünk itt segítséget, sem­mit, semmit, semmit el nem érünk. Hogy mennyire így van ez, indokolni kívánom azzal, hogy rámutatok arra, hogy még azokat a kis lehetőségeiket is, amelyek a magyar borgazdaság óriási, két év óta a pin­cékben eladatlanul heverő készleteinek eladá­sára még kínálkoznak- szűklátókörű fináncszel­lemből a t. pénzügyminiszter úr minden áron megfojtani és lehetetlenné tenni kívánja. így van ez, t. Képviselőház, egy adott konkrét esetben, amely voltaképpen anyaga interpellációmnak: a magyar borecetgyártás tekintetében. A magyar borecettermelők igenis segítőtársai a bortermelőknek és ez a fiatal iparág ez idő szerint már évente 50.000 hektoliter bort dolgoz fel. Ha megerősödik — figyelembe véve, hogy már Angliában is mutatkoznak exportlehetőségek — továbbá, ha azt nézzük, hogy a borecetgyártás mint mezőgazdasági ipar egyéb területeken is 'hasznot tud haj tani és vásárlásaival egyéb területeken is fel tudja valamiképen frissíteni a teljesen kiszikkadt piacot — amire majd rá fogok mutatni — akkor nyilvánvalónak lát­szik,^ hogy a pénzügyminisztérium illetékes osztályában valamelyest túlzottan ipar- és kartellpártolási tendencia mutatkozik, szem­ben a mezőgazdasági érdekekkel. Céloztam azokra a lehetőségekre, t. Képvi­selőház, amelyek a borecetiparon keresztül a mezőgazdaságnak a borgazdaságon túlmenően még egyéb területeit is érintik. Nagyon jól tud­juk, hogy az egész világon bevezetett márka a znaimi uborka, amely tudvalevő, hogy borecet­ben eltett uborka, A magyar uborka azonban, mint tudjuk, ma már szintén igen kitűnő és kiváló minőségű, úgyhogy minőségben is ver­senyezni tud a cseh uborkával, vagy bármely más mezőgazdasági ország ilyen terményével. (Egy hang bal felől: «Znaimi uborka» címen is árusítják!) Ügy van. Álruhában kellett megje­lennie a magyar uborkának a külföldi piaco­kon. A magyar uborka úgy versenyezhetik a znaimival, ha borecetbe teszik el. Szükséges te­hát, hogy a borecetipart segítsük, támogassuk és ne engedjük a szeszkarteli, a szeszértékesítő és ecetkartell érdekében, általuk a pénzügymi­nisztériumban diktálva, ezt a mezőgazdasági ipart tönkretenni. De nemcsak erről van szó. Ma már a bor­ecetipar körülbelül 2000 embernek ad kenyeret. A mai időkben, amikor nőttön-nő a munkanél­küliség, amikor az adóalanyok mintegy gép­puskatűz alatt omlanak össze az adófizetés frontján, a t. pénzügyminiszter úrnak vagy a pénzügyminisztériumnak, vagy azoknak, akik­nek a magyar budget egyensúlya valóban lei­kükön fekszik, támogatniuk kellene az ilyen ipart, amely másfélévi fennállása után a mai nehéz viszonyok között körülbelül 2000 ember­nek ad exisztenciát, keresetet, jövedelmet és ke­nyeret. Hogy a t. kormány, nevezetesen a pénzügy­minisztérium, miképpen támogatja ezt a mező­gazdasági ipart, ezt legyen szabad nyomban egy példával illusztrálnom. Ez év június 30-án meg­jelent egy miniszteri rendelet, amely a pénzügy­minisztériumban — természetesen a pénzügy­minisztériumban — fogamzott és a belügymi­nisztériumban babázott le. Ennek a rendeletnek a száma 82.280. Ennek a redeletnek a szövegé­ben benne van, hogy a Magyar Szeszértékesítő kérelmére — tehát a m. kir. pénzügyminiszté­rium útján a belügyminisztérium belevette ezt egy rendeletébe — külön fogyasztási adó fize­tendő a borecet után. (Egy hang a baloldalon: A kartelltörvény kinövése!) Amikor ezt a rendeletet nekem elhozták és megállapítottam, hogy ez valóban benne van, hogy a minisztérium illetékes hivatalnoka be­levette, hogy a Szeszértékesítő kedvéért adja ki ezen, a másik mezőgazdasági iparágat meg­nyomorító rendeletet, (Pakots József: Elég naiv volt!) egy interpellációval fordultam a mostani igen t. belügyminiszter úrhoz. Es itt köszönettel nyugtázom a belügyminiszter úr­nak azt a gyors és elhatározott cselekvését, hogy miután megmagyaráztam neki, hogy en­nek mélyén, ha nem is egy panama, de egy igen titokzatos és érdekes flört látszik jelen lenni a belügyminisztérium illetékes ügyosz­tálya és a 'Szeszértékesítő között, ezt a rende­letet 24 órán belül visszavonta. (Tauf fer Gá­bor közbeszól. — Zaj.) Ebben az egy ügyben tisztességgel jártak el, azt honorálom. A szeszkartell azonban sokkal súlyosabb, mintsem mi általában hisszük és gondoljuk. Amikor ezt a munkáját a belügyminisztérium­ban megsemmisítve látta, akkor a földmívelés­ügyi minisztériumban iparkodott a szeszecet­kartell a borecetkartellt tönkretenni, és pedig a következőképpen. Eljárt a földművelésügyi minisztériumban aziránt, hogy a borecet ré­szére olyan magas szesztartalom állapíttassék meg, amelyet elérni egyáltalában r lehetetlen. Miután a szeszkartellnek az eljárása a föld­mívelésügyi minisztériumban is kudarcot val­lott, — bár igen nevezetes és igen súlyos fér­fiak támogatták az ecetszeszkartell mozgalmát — visszatért oda, ahol otthon van, ahol a szesz­kartellnek nagyobb súlya van, mint akár a pénzügyi államtitkárnak és nagyobb súlya lenne, mint egy létező pénzügyminiszternek. Ha volna pénzügyminiszter, annak sem lenne olyan súlya saját minisztériumában, mint a szeszkartellnek. (Felkiáltások a baloldalon: Hallatlan! — Zaj.) Klein t. képviselőtársam nagyon jól tudja, hogy így van, tehát ne cso­dálkozzék rajta. (Pakots József: Vannak nagy hatalmak a háttérben! — Tauf fer Gábor: Hosz­szúnyakú zsiráfok!) A pénzügyminisztérium évek óta nem adott ki szeszecetgyári engedélyt. Egy havi 30 hektoliteres szeszkontingesns ára a mai kereskedelmi forgalomban 150.000 pengő. Ha a borecetipar kifejlődik, úgy egy gyár, amely az országos ecetgyári szeszkontingens-

Next

/
Oldalképek
Tartalom