Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-26

410 Az országgyűlés képviselőházának 26, ülése 1931 november 24-én, kedden. mat gyakorolták, eljátszották hitelüket a nép előtt, (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélső­baloldalon.) mert most már tudja mindenki, hogy ez alatt a 10 év alatt nem történt más, mint érdekeik elárulása és Ígéreteik cserben­hagyása. Elnök: Ezen kijelentésért a képviselő urat rendreutasítom. (Esztergályos János: Ez az egységespártra szólt! — Jánossy Gábor: Egy szava sem igaz! — Kun Béla: Hát nem ígértek olyan sokat? — Kallók Lajos: Minden szó igaz! — Meskó Zoltán: Rendre! — Derültség. — Já­nossy Gábor: Szavazzunk, kinek van igaza! — Ka bók Lajos: Szeretné ezt is szavazással elin­tézni? — Jánossy Gábor: Mindenki a meggyő­ződése szerint szavaz! — Esztergályos János: Ügy látszik, a képviselő úr már régen nem bó­lintgatott! — Malasits Géza: Szavazhatnék ja van! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak! Györki Imre: Tíz év alatt nem tettek egye­bet, csak áltatták a dolgozó társadalmat, áltat­ták a vidéket és áltatták a városi lakosságot. Tíz év alatt nem tettek egyebet, csak mindig optimizmust hirdettek s közben az ország telje­sen elerőtlenedett. A gazdasági életnek nem­hogy a megjavítását tudták volna elérni, ha­nem teljesen lezüllesztették és tönkretették ezt az országot úgy, ahogyan azt akkoriban el sem tudtuk volna képzelni. (Esztergályos János: Emlékezzenek vissza Wekerle beszédeire!) Amikor ezt látjuk gazdasági téren, amikor ezt látjuk politikai téren, akkor, mint mon­dottam, nem az az első feladata a kormány­nak, hogy a titkos választójog bevezetésére vo­natkozó javaslatot terjessze ide, hanem szo­morúan kell látnunk ennek az országnak élén olyan minisztereket, akik a titkos választójog megalkotása helyett titkos társaságokba tömö­rülnek, hogy a maguk érdekeit megvédjék. (Ellentmondások a jobboldalon.) Hogy legyen ennek az országnak hitele külföldön, de hitele bent az országban is, ha a miniszterek titkos társaságoknak a tagjai? (Meskó Zoltán: Kik azok?) A belügyminiszter úr is. (Büchler Jó­zsef: Is!) Titkos társaságoknak a tagjai, ott tömörülnek és a titkos társaságban a legkü­lönfélébb uszításokat viszik véghez! (Elénk ellentmondások a jobboldalon.) En időszerűnek tartom, sokkal időszerűbb­nek tartom a titkos választójog megalkotását és a helytelen ajánlási rendszer megváltozta­tását, mint azt, hogy továbbra is rágódjunk ezen a két jelentésen, amelyet itt már tárgyal­tunk s amely jelentés tárgyalása során a kor­mánynak egyetlen gondolata, egyetlen épkéz­láb célkitűzése nincsen, csak látjuk itt napról­napra, hogyan vergődik a vita során, de prob­lémákat, amelyeket meg kellene oldani, nem tud megoldani. (Ügy van! Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon.) Ilyen körülmények között át kell adnia a helyét olyan kormányzatnak, amely egy titkos választások alapján összeülő parlament alapján kerül ide a Házba, amely képes megvalósítani azokat a gondolatokat és programmokat, amelyeknek megvalósítása az ország érdekében feltétlenül szükséges. Ha ez nem következik be, akkor bekövetkezik az ösz­szeomlás, bekövetkezik a katasztrófa. En az elnök úr napirendi indítványát nem fogadom el és kérem, méltóztassanak hozzá­járulni ahhoz, hogy a titkos választójogra vo­natkozó indítvány megindokolása tűzessék ki a holnapi ülés napirendjére. (Helyeslés a bal­és a szélsőbáloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Dukai Takách Géza jegyző: Kálmán Ist­ván! Kálmán István: T. Ház! Rendkívül cso­dálkozom, hogy Györki képviselőtársam az el­nök úr napirendi indítványával szemben ép­pen ilyen javaslatot hoz ide, hogy holnap tár­gyaljuk a titkos választásra vonatkozó tör­vényjavaslatot. Habár egészen más világnézleti alapon ülök itt, annyira mégis komolynak tartom, hogy nem gondolja azt, hogy ilyen kardinális törvény­javaslatot egyik napról a másikra napirendi indítvány keretében mindjárt ide lehessen hur­colni. (Esztergályos János: Volt rá elég idő! Letárgyalhatta volna a bizottság százszor is! - Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. (Györki Irme: Az én napirendi indítványom­ban csak a titkos választójogra vonatkozó in­dítvány megokolásáról van szó. Ügy látszik, aludt a képviselő úr!) Kálmán István:. En csak annyit szoktam aludni, mint ön, mert az egészségem, hála Is­tennek, még megvan. De akárhogy is van, ha nem éppen ezt hozta volna ide, hanem idehozott volna a gazdasági élet problémáját jobban és gyorsabban gyógyító valamilyen indítványt, akkor talán pártunk és az egész képviselőház is hozzájárult volna a képviselő úr napirendi indítványához, mert hiszen egy ilyen indítvány a mai problematikus időkben gazdasági éle­tünkre talán gyorsabban hozhat valami gyó­gyító írt. (Zaj a szélsőbaloldalon.) T. képviselő úr, fel kell tételeznem, hogy ön a mai vita alkalmával is aludt, mert ha nem aludt volna, tudnia kellene, hogy itt két különböző oldalról szólaltak fel, és rendkívül értékes beszédek és viták folytak le. Ha nem aludt volna, akkor erre azt mondaná, hogy no, most már kezd rendes mederbe menni a vita, hiszen két szakember két különböző oldalról szállott egymással szembe és mondta meg vé­leményét, ami szerintem elég tanulságos volt. Ne higyjék az urak, hogy a népnek minden jót és minden áldást csak a szocialisták hoznak, és ne kételkedjenek annyira. De ha kételked­nek is, ne legyenek javaslataik tekintetében, amelyekkel előjönnek, annyira követelődzők, mert ezek hozzák azután magukkal a gorombás­kodást. (Zaj a szélsőbaloldalon.) En az uraknak nem válaszolok gorombán, bár lenne rá módom, (Esztergályos János: Próbálja meg!) de ha azt kívánják, azt is elérhetik. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Kálmán István: A mai idők, úgy-e, elég gyorsan megkívánnák azt, hogy ezt a vitát a legszélesebb mederben folytassuk le, hogy ta­nulságot vonjunk le belőle a legközelebb jövő törvényjavaslatok tárgyalására vonatkozólag. Éppen azért, mert tudom és hiszem, hogy Györki képviselő úrnak ez a javaslata tulajdon­képpen nem is komoly, csak szokásból hozta elő, mint ahogy a gyermekek elkezdik napról­napra az utcán a karikát hajtani, (Zaj és ellent­mondások a bal- és a szélsőbaloldalon.) éppen ezért én az elnök úr napirendi indítványát fo­gadom el. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Ház! A napirendi vita so­rán kénytelen vagyok szóvátenni (Büchler Jó­zsef : A népjóléti panamákatl) — ahhoz nem elég egy napirendi vita — a magyar kisiparosság vasárnapra hirdetett országos nagygyűlésének betiltását. (Felkiáltások jobbfelől: Hogy jön az ide?)

Next

/
Oldalképek
Tartalom