Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-26

408 Az országgyűlés képviselőházának sen nem a jelenlegi kormánynak szól, hanem a múlt kormánynak!) Csendet kérek % képviselő urak. (Jánossy Gábor: Az is a morál alapján állott és megtorolt minden közéleti visszaélést! — Fábián Béla: Egy példát mondjon, amikor megtorolta!) Csendet kérek, Fábián képviselő úr. (Friedrich István: Mindig leszavaztak min­ket! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. (Friedrich István közbeszól.) Csendet kérek, Friedrich képviselő úr. (Friedrich István: Kó­tyagos alkotási vágy kapta el önöket!) Fried­rich István képviselő urat folytonos közbeszólá­saiért rendreutasítom. Reisinger Ferenc: Ahhoz, hogy adómorál legyen, két dolog szükséges: igazságos adóki­vetés és a befolyt .adófilléreknek közérdekű fel­használása. (Jánossy Gábor: Ügy van!) Ebben az országban, bátran megmondhatom, egyik sem történik. Az adókivetés nem igazságos,^ az adófillérekct pedig igen nagy, tekintélyes rész­ben olyan célokra fordították, amelyek nem vol­tak az ország érdekében. Hiába méltóztatnak a magyar népet éretlennek minősíteni. (Elénk el­lentmondások jobb felől. — Jánossy Gábor: Senki sem minősítette annak soha! — Györki Imre: Akkor tessék titkos szavazást behozni! — Ma­lasits Géza: önök megmondták, hogy a magyar nép nem érett a titkos választójogra! Éretlen­nek nyilvánították! — Jánossy Gábor: Soha! A helyzet nem volt érett!) 'Elnök: Csendet kérek. Ne méltóztassanak a szónokot zavarni. Reisinger Ferenc: Nagyon sajnálom, hogy az idő előrehaladott volta miatt nem térhetek ki jobban erre a kérdésre. Az adókivetés és az adóibehajtás tekinteté­ben hallatlan igazságtalanságokat látunk, hi­szen széltében hosszában beszélik, Ígéretek van­nak már arra, — nem tudom, milyen határidő van kitűzve, — hogy ha nem fogjak azok a bi­zonyos adófizetők befizetni tartozásaikat, akkor ki lesznek plakatírozva. (Meskó Zoltán: Helyes!) Ugyanakkor, amikor a nagy adófizetők kipla­katírozására van már szükség, azt kell látnom, hogy a kis adófizetőknél, a legszegényebb nép­rétegeknél az utolsó darab bútort is elviszik. Megtörtént eseteket tudnék felsorolni. Egy kis­iparos teljesen tönkremegy és elköltözködik az apósához. Azon a címen, hogy ő ott lakik az apósánál, lefoglalják apósának bútorait. Mint­hogy az adós lakásában találják a bútort, s minthogy adóügyben igényelni nem lehet, senki sem igényelhet, ennek következtében az adó­végrehajtó nem irgalmazhat. Elnök: Méltóztassék beszédét befejezni, mert a képviselő úr beszédideje lejárt. (A szónok leül. — Derültség. — Györki Imre: Ez egy szófogadó képviselő!) Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirend­rendiére nézve. Tavaslom a t. Háznak, hogy legközelebbi ülésünket holnap, szerdán d. e. 10 órakor tart­suk, és annak napirendjére tűzessék ki a ma együttesen tárgyalt két jelentés vitájának foly­voi LclScU Györki Imre képviselő úr kért szót. Györki Imre: T. Képviselőház! Az elnök úr által előterjesztett napirendi indítvánnyal szem­ben én egy másik napirendi indítványt teszek. Nevezetesen indítványozom, hogy a november 25-i, tehát a holnapi ülés napirendjére tűzessék ki Farkas István es társainak a választójog tit­kossága és az ajánlási rendszer megváltozta­tása tárgyában bejegyzett indítványának meg­. ülése 1931 november 24-én, kedden. indokolása, a most tárgyalt két jelentés vitája pedig szakíttassék meg. Ezt a napirendi indítványt megindokolom azzal, hogy amióta itt a vita folyik, és amióta a Károlyi Gyula elnöklete alatt álló kormány átvette az ország ügyeinek vezetését, — ami több, mint három hónappal ezelőtt történt — azóta bármennyire is igyekeznek a felszólaló ellenzéki képviselőtársaim kicsikarni a kor­mányelnökből vagy a gazdasági miniszterek valamelyikéből nyilatkozatot arra vonatkozó­lag, 'hogy hogyan kívánja az országot gazda­ságilag helyrehozni, hogyan kívánja a pénz stabilitását valahogyan megvalósítani, hogyan kívánja a devizakérdést megnyugvást keltőén szabályozni, '(Friedrich István: Azt kellene már tudnunk!) ezekre a gazdasági kérdésekre ki­elégítő választ semmiképpen sem tudunk kap­ni. (Jánossy Gábor: Majd a vita végén vála­szol a miniszterelnök úr! — Zaj.) Aki a gazdasági életet figyeli, azt láthatja, hogy napról-napra romlik az országban a gaz­dasági helyzet és napról-napra kétségbeejtőbb helyzet előtt állanak foglalkozásra való tekin­tet nélkül az állampolgárok ebben az ország­ban. Mindennap több és több lesz a munka­nélküliek száma, úgy a testi munkások, mint a szellemi munkások között, és a kormánynak egyetlenegy életrevaló gondolata nincsen, (Fel­kiáltások balfelöl: Nincsen!) hogy valahogyan ezen a helyzeten változtatni tudna, vagy meg­jelölné azt az utat, amelyen keresztül ezen a gazdasági helyzeten változtatni lehet. Amikor tehát ez a helyzet gazdaságilag, ez a helyzet pénzügyileg, amikor állandóan rom­lik az ország helyzete, akkor legalább az kel­lene, hogy a kormány a titkos választójogot hozza ide és tárgyaltassa sürgősen le. (Helyes­lés a bal- és a szélsőbaloldalon.) En remélem, hogy ha a demokratikus követelményeknek megfelelően beterjeszt a kormány a választó­jog titkosságára vonatkozólag egy javaslatot (Felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Tit­kos választójogot! — Kun Béla: Es mielőbb új választást!) és a mai tarthatatlan ajánlási rendszer kiküszöbölését hozza ide, akkor azt hiszem, két-három ülésen belül le tudjuk tár­gyalni ezt a kérdést. (Ellentmondások jobbfe­lől.) Akkor a Ház feloszlatása kell. hogy be­következzék. (Kun Béla: Januárban, február­ban vagy kora tavasszal választatni kell!) El kell rendelni 3Cz új választást, amely a tiszta választás jegyében kell, hogy lefolyjék. (Taps a bal- és a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások balfelől: Üj választást! Üj 'parlamentet!) Egy új parlament, amelyet nem szolgabírói önkény­nyel választottak, egy új parlament, egy új képviselőház, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Nem csendőr szuronnyal!) amelybe nem csend­őrszuronyokkal toborozzák össze az egységes­párti többséget, amelyre a kormány a maga hatalmát alapítja, meg fogja oldani azokat a kérdéseket, amelyeket ez a tehetetlen kormány és ez a tehetetlen egységespárt nem tud ma megoldani. (Ügy van! Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Aki az elmúlt napok jelenségeit észlelte, az láthatta, hogy a magyar bíróságnak egyik legkiválóbb reprezentánsa, Borsos Endre köz­igazgatási bíró, tehát egy olyan ember, akinek módja van hivatala és működése közben meg­figyelni az eléje kerülő petíciók elintézése so­rán azokat a kérdéseket, amelyek a választó­jog kérdésével kapcsolatosak, egy cikket írt az ajánlási rendszer hibáiról, amely cikkben tüzetes kritikában mondja el ő — egy bíró —

Next

/
Oldalképek
Tartalom