Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-25

Az országgyűlés képviselőházának 25. i selők elgondolásaikat .ide fogják hozni, maga a kormány pedig itt fog állani minden programm nélkül. Nem kívánok valami messzemenő prog­rammot, hiszen tudom, hogy nem lehet öt évre előre programmot adni, de engedelmet kérek, azt csak tudnom kell, hogy 'mától számítva két hónap múlva mi lesz. Bizonyos vonatkozásban, igenis, lehet tudni, hogy mi lesz, vagy legalább is elő kell készülni bizonyos lehetőségekre. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Lehet, hogy az igen t. miniszterelnök úrnál taktika ez a hallgatás. Ha taktika, akkor is til­takozunk ellene, mert ilyen nagy vitát lepe­regni hagyni és a vita végén felállani s akkor adni programmot: ennek az volna a látszata, hogy a miniszter úr ezt azért tette, hogy valódi progranimját ne tehessük kritika tárgyává. Én kezdek gyanakodni; sajnos, nekem ilyen gyanakvó természetem van, bocsássák meg, t. képviselőtársaim. Én nagy szimpátiával fogad­tam a miniszterelnök úr megjelenését, (He­lyeslés jobbfelől.) de az a mélységes tisztelet, amellyel a személye iránt viseltetem, ebben a pillanatban nem tud visszatartani attól, hogy annak a gyanúmnak adjak kifejezést, hogy úgylátszik, a miniszterelnök úr maga sem tudja, mit akar. Tisztelet, becsület az ő szemé­lyének, de kérem, gondolja meg, mit csinál. Ma minden hét sorsdöntő hét, t. uraim és^ tes­sék elhinni, hogy itt nemcsak a t. többségről hanem az egész parlamentről van szó. (Felkiál­tások a baloldalon? A nemzetről!) Lejáratja magát ez a parlament (Felkiáltások a szélső ­baloldalon: Már lejáratta!) és soha a bizalom hozzánk nem fordul többé, ha mi itt légüres térbe beszélünk, azt sem tudjuk miről, s^ meg­jelenik itt a Szfinksz, egy derék, előkelő úr ke­ljében, aki egy szót se szól, azt sem mondja, hogy igen, azt se mondja, hogy nem. Pedig most megvolna a pszichikai lehetőség is, (Úgy Dan! balfelől.) hiszen az ellenzék nagyon lojáli­sán íviselkedett ebben a vitában. Halljuk, hogy össze kell fogni! Először is, t, uraim, önöknek nincs szükségük arra, hogy velünk összefogjanak. Mi kevesen vagyunk, önök sokan vannak. Fogjanak össze a kormány­nyal és szorítsák a kormányt arra, hogy végre adjon programmot, mert probléma van elég. Engedelmet kérek, azt csak tudnunk'kell, hogy ŰZ államháztartást hogyan akarja a kormány racionalizálni. Mindenki tudja, hogy ezt a 900 milliós budgetet nem bárjuk el. Valamit tehát mégis csak kell csinálni. Amint látszik, a nyug­díjak tekintetében készül is a kormány intéz­kedésre, de ezt megint a Ház mellőzésével, a parlament kikerülésével csinálja, Ez megint súlyos következményekkel fog járni. T. uraim, mi erről az oldalról önöket egy évtizeden át figyelmeztettük. Ne essenek újból a régi hibába, s ne legyenek annyira lojálisak, annyira megértők, hanem üssenek oda arra az asztalra és követeljék, hogy a kormány végre (újékoztassa a Házat, hogy mik a terivei. (Fel­kiáltások balfelől: Nincsenek!) Azt is megmon­dom, miért. Azért, mert valószínűleg erős meg­lepetésekben lesz részük. (Halljuk! Halljuk! — Egy hang a jobboldalon: Mikor?) A jövő héten, t. képviselőtársam. (Derültség) Ha tehát ilyen meglepetések jönnek, akkor jobb ezekre előre elkészülni. (Mozgás.) Hajós t. képviselőtársam ma nem volt itten, amikor Rassay t. barátom a valuta­problémával foglalkozott, és nagyon helyesen cselekedett, hiszen ma valahogy nem illik a valuta problémájával foglalkozni. A perigőröl beszélni nem illett, az destrukció volt. Kassay Károly ma guvernamentális magasságokból be­llése 1931 november 20-án, pénteken. 375 szélt erről a dologról és akármilyen kellemet­len is ez a téma, mégis beszélni kell róla. (Ügy van! balfelől.) Ne kényszerítse a néma kormány az ellen­zéket arra, hogy idehurcolja a pengő problé­máját. Tessék felállani és tessék megmondani, mi az igen t. kormány valutapolitikája. (Fel­kiáltások balfelől: Semmi!) Nincs valutapoli­tika, nincs devizapolitika, nincs gazdasági po­litika, nincs külkeresekedelmi politika. Mi van akkor, t. uraim? (Eckhardt Tibor: Struccpoli­tika!) Engedelmet kérek, mi nem fogunk ebbe a légüres térbe belenyugodni, az idők olyan nehezek, a veszélyek pedig annyira közelfek­vők, hogy ma nem játszhatunk «haragszom­rád»-ot egyik oldalról a másikra. Nekünk eb­ben a kérdésben most igazán össze kell fog­nunk, hogy a kormányt szorítsuk arra, hogy mondja el a terveit. Ha nincsenek tervel, bo­csánat: menjenek el minél előtt. Higyjék el, t. araim, a Bethlen-kormánynak is sokkal jobb lett volna, ha hallgatott volna ránk és előbb ment volna el, megspóroltunk volna egy-két­száz millió pengőt. (Ügy van! balfelől ) Ennél a kormánynál, elismerem, ilyen veszélyek nin­csenek. Elismerem, hogy ez a kormány a taka­rékosság jegyében működik, határozottan meg­változott az atmoszféra ennek a kormánynak a működése alatt, ezt szívesen ismerem el az el­lenzéki oldalról is, azonban, engedelmet kérek, ez a kedélyes labdajáték, amely a pénzügy­miniszterii tárca körül folyik, mégis csak meg­döbbentő. Van egy politikai államtitkár, aki a legújabb feitegetések szerint talán most már nem is felelős, pénzügyminiszter nincsen, Te­le szky a háttérben mozgatja a pénzügy kuli s já­szait, a 33-as bizottság lassanként önállósítja magát, kiküldött magából egy détachement-t, a 6-os bizottságot, a pénzügyminiszter úr pedig pénzügyi politikáját a némaság paravánja mögé rejti. Engedelmet kérek, ma, amikor min­den hét pénzügyi katasztrófát jelenthet, mi ^ke­délyesen, ázsiai fatalizmussal itt ülünk pénz­ügyminiszter nélkül és azt számítgatjuk gomb­jainkon, hogy ki fogja elfogadni^ a jövő héten a pénzügyminiszteri tárcát, Kállay t. bará­tom-e, vagy Imrédy barátunk, vagy kicsoda. Kérdem, nem lehet ma Magyarországon pénz­ügyminisztert találni? Attól félnek, azért nem lehet találni.. . (Felkiáltások balfelől: Mert nincs pénz!) Nem azért, mert nincs pénz, mert, t. uraim, nem fogunk megállani azért, mert nin­csen pénz, hanem azért, mert nincsen pro­gramm. Engedelmet kérek, a miniszterelnöknek meg kell mondania annak, akit a kabinetbe meghív, hogy ő mit akar. Elnök: Méltóztassék beszédét befejezni! Friedrich István: Be- is fejezem egy kérés­sel. Legyenek szívesek a túloldali urak oda­hatni, hogy a kormány végre nyilatkozzék, (Helyeslés jobbfelől.) hogy a kormány-nyilat­kozatok programmjával mehessen tovább a jövő héten a parlamenti vita. (Helyeslés a bal­és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Pakots József jegyző: Váry Albert! Vá ry Albert: T. Képviselőház! Miután sem Gál Jenő, sem Friedrich István t. képviselő­társaim nem tettek napirendi indítványt^ en­nek következtében csak annak kijelentésérc szorítkozom, hogy az elnöki napirendi indít­ványt elfogadom. Ami a Gál Jenő t. képviselőtársam által felvetett kérdéseket illeti, ki kell jelentenem, hogy a Ház elnöke jelenlétünkben a házsza­bályoknak megfelelően mind a két mentelmi 55*

Next

/
Oldalképek
Tartalom