Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-17

sa Az országgyűlés képviselőházának 17. ülése 1931 november 5-én, csütörtökön. nem akar. Különösen nekünk, törvényhozóknak, van pirulni valónk, hogy nem igyekszünk szociális^ törvényekkel körülbástyázni azokat a munkásokat, akik a mi jólétünket és nyugalmunkat biztosítják, akik munkájukkal az egész világ rendjét mintegy alátámasztják. A választókerületemhez tartozó MecsekSzabolcs, Somogy és Vasas községekben levő bányákban mintegy háromezer bányamunkás sztrájkban áll. Lehetne arról vitatkozni, vájjon a munkanélküliségnek ebben a szomorú korszakában helyes-e sztrájkolni, helyes-e frivol játékot űzni magával a kenyérkeresettel; talán még inkább lehetne arról beszélni, (Propper Sándor: Adjanak nekik magasabb bért!) hogy most, amikor az ország a bányáknak fokozottabb termelését várja, jogos-e a sztrájk fegyveréhez nyúlni. Lehetne egyáltalában arról beszélni, vájjon a sztrájk formája elfogadható-e, törvényes-e. Ebben a kérdésben pro és kontra egész szakirodalom fejlődött ki, ellenben az én véleményem az, hogyha nem tudunk a sztrájknál jobb eszközt hozni a munkás részére, akkor ezt a szükséges rosszat — bár az erőszakosságnak ellensége vagyok — el kell fogadnunk. Legyen .szabad ennél a pontnál a mélyen tkormány figyelmét felhívnom arra, hogy ha volna már az országnak munkásvédelmi törvénye, és mondjuk, abban a munkásvédelmi törvényben le volna fektetve az a bíróság, amely munkásokból és munkadókból egyforma arányban rekrutálódnék és ebben egy független bíró elnökölne, akkor ma már nem volna sztrájk, akkor ma már a sztrájkot véglegesen ki lehetett volna küszöbölni. A munkásvédelmi törvénnyel felépíthetnők azokat a levezető csatornákat, amelyek a munkásságot ma a nemzetköziség karjaiba hajtják és körülbástyázhatnók annak a munkásnak az életbiztonságát, körülbástyázhatnék az ő keresetét és egyebeket is. Igen t. Ház! Mikor fog már elkövetkezni az a törvény, amely biztosítja a munkásoknak a keresetét, (Farkas István: Majd ha önök eltűnnek a föld színéről! — Malasits Géza: Majd ha nem lesz egységespárt!) mikor fog elkövetkezni, hogy a munkásnak az üdülési szabadsága biztosítva lesz, hogy az ő életét veszélyeztető összes körülmények között rendelkezésére álljanak azok az eszközök, amelyek az életét és egészségét megvédik. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Jánossy Gábor: Szűz beszéd! Ne zavarják!) Mikor fog bekövetkezni, hogy a munkás betegségét, munkaképtelenségét, balesetét igazán szabályozó olyan törvényt alkotnak, amely a munkáskérdést e tekintetben meg fogja oldani, (Helyeslés a jobboldalon.) omert a betegség elleni biztosítás, a Társadalombiztosítónak nyugdíjra vonatkozó intézkedései csak nem fogadhatók el olyan módusnak és olyan rendelkezésnek, amelybe a munkás belenyugodnék, hiszen a bete^segélyezésnek aspirin gyógykezelési módja, avagy a nyugdíjnál az a kikötés, hogy 65 éves kora előtt nem mehet, illetőleg csak 45 éves szolgálat után mehet csak nyugdíjba, nem minősíthető munkásvédelmi intézkedésnek. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Igaza van! — Esztergályos János: így beszél egy baranyai képviselő!) '•'i Nem tudom, hogy képviselőtársaim közül hányan voltak már lent bányákban, de ha nem voltak lenn, felhívom a becses figyelmüket, vegyék maguknak azt a fáradságot, hogy szálljanak le egyszer egy bányába, nézzék meg annak a munkásnak a . munkahelyét, az ő munkateljesítményét, nézzék meg azt, hogy alig egy méter magasságú lyukakban hátonfekve, hasonfekve, oldalt fekve, az egyik helyen rettenetes hőségben, a másikban hideg, huzatos helyen kénytelen kemény fej- 4fl tési munkát végezni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Vízben!) Ha igen t. képviselőtársaim csak egyetlen egyszer le fognak menni egy bányába, akkor biztos vagyok abban, hogy itt pártkülönbség nélkül hangos szóval fogják követelni a munkásvédelmi törvényt, hangos, szóval fogják követelni azonban azt is, hogy annak a nehéz munkát végző munkásnak a kereseti lehetőségét biztosítsák. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ügy tudom, hogy az igazságügyminiszter úr a részvényreformra vonatkozó törvényjavaslatával percentualiter szabályozni akarja a rezsiköltségeket s ez arra lesz hivatva, hogy. megszüntessék a mammutfizetéseket, a nagy, hatalmas igazgatósági tantiémeket, amelyeket eddig adni kellett és én hiszem és remélem, hogy ebben a törvényjavaslatban lesz olyan tétel és olyan paragrafus is, amely a \ munkás létminimumát biztosítani fogja s hogy azok a megtakarított mammutfizetések a munkássághoz fognak jutni. A bányászsztrájkkal kapcsolatos felszólalásom nem akar .ellentétet szítani a tőke és a munkás között, mert az én véleményem az, hogy ez a kettő egymásra van utalva; a munkás a munkaadó nélkül nem élhet meg s vice versa: nem élhet meg a munkaadó a munkás nélkül s az ezek veszekedéséből és súrlódásából származó bajok csak arra alkalmasak, hogy mind a kettőt végveszélybe döntsék. Azért, amikor én felszólalok, kijelentem, hogy nem vagyok ellensége a tőkének, de figyelmeztetem a tőkét arra, hogy a megelégedett munkás fokozott hasznot, különösen pedig lelki megnyugvást jelent a tőkének. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Végtfi legyen szabad felhívnom a mélyen t. kormány figyelmét arra, hogy banyatörvényünk már harminc év óta készül s eddig nem ért rá egyetlen kormány sem arra, hogy végre ezt a szükséges, a magyar viszonyokhoz simuló és a magyar munkáságot is minden tekintetben megvédő bányatörvény-javaslatot már a magyar törvényhozás elé hozza és törvénybeiktassa, hiszen a bányatörvénynél még mindig csak az ausztriai 1854-es törvényeket alkalmazzuk. Kérem tehát az igen t. kormányt, hogy a bányatörvényt és munkásvédelmi törvényt minél előbb a Ház elé hozni szíveskedjék. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Napirend előtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgyát nem képezi. A miniszterelnök úr kíván jelentést tenni. Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: T. Képviselőház! Van ! szerencsém a magyar állam 1923/1924. évi, továbbá az 1928/1929. évi zárszámadásait és a legfőbb állami számszék erre vonatkozó jelentését tisztelettel beterjeszteni. Kérem azok kinyomatását, szétosztását s előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a zárszámadás-vizsgáló bizottsághoz való utasítását. (Propper Sándor: A hatos bizottság jelentését tessék beterjeszteni.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! t A miniszterelnök úr által beterjesztett zárszámadásokat a Ház kinyomatja, a képviselő urak között szétosztatja, azokat tárgyalás és jelentéstétel céljából a zárszámadás-vizsgáló bizottságnak kiadja.