Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-24

Át országgyűlés képviselőházának Elf. ü tok, a gazdasági vonatkozások mellett, ame­lyekből különben nagyon szépen meg tudnám konstruálni állásfoglalásomat a leventeintéz­ménnyel kapcsolatban, mások is meghúzódtak, és talán ez is kényszerítette a képviselő urat arra, hogy amikor kérték, kénytelen volt defe­rálni és visszavonni a leventeintézmény ügyé­ben beadott indítványát. Elnök: Peyer Károly képviselő úr szintén a házszabályok 143. §-ának a) pontja alapján kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Peyer Károly: T. Képviselőház! Nem lehet ilyen kérdést azzal az általános frázissal el­intézni, hogy valakit megfenyegettek. Azt hi­szem, mindenki azért van itt, hogy véleményét szabadon és minden befolyástól mentesen mondja el. Ismétlem, nagyon nehéz volna a képviselő úrnak konkretizálni, hogy ki az, aki őt megfenyegette, ha valamilyen ügyben szót mer emelni. A képviselő úr ne becsülje túl magát, hogy azt hiszi, szükséges, hogy őt meg­fenyegessék. Egyáltalában ne becsülje túl saját értékét. Amit a képviselő úr a járulékfizetésről mondott, erre nézve csak azt jegyzem meg, hogy igaz, hogy Ön fizetett járulékot, mint ahogy fizet járulékot sok százezer ember, aki a törvény szerint biztosítva van, mindenkinek azonban csak akkor van joga a törvényben megállapított kedvezményeket igénybevenni, ha tényleg rászorul azokra. En azt, amit mondok, mint az elnökség tagja imondoim, aki láttam az aktákat és láttam, hogy ön hogyan járta ki magának, hogy önt beteggé minősítsék, holott ön állította ki magá­ról a legjobb bizonyítványt, hogy nem beteg, mert nyomban elhagyta a szanatóriumot, ami­kor a vezérigazgató úr távirata leérkezett és kérdést intézett a szanatórium igazgatójához, hogy igaz-e, hogy egy tisztviselőt a lakásából kilakoltattak azért, hogy önnek és nejének he­lyet biztosítsanak. * Az a szanatórium nincsen berendezve csaláj dok üdülésére. (Kelemen Kornél: Az igazgató felelős azért, nem ő, ha ilyesmit csinálnak! — Kabók Lajos: Gyenge mentség! — Zaj. — El­nök csenget.) A szanatórium arra van beren­dezve, hogy elkülönítve idegbetegeket kezeljen, az egyik oldalon nőket, a másik oldalon férfia­kat, de arra nincsen berendezve, hogy natórium együttesen kezeljen férfit és nőt. Az egyszer mindenesetre csodálatos, hogy a kép­viselő úr el tudta intézni, hogy önt betegnek fogadják el, s azt is el tudta intézni, hogy ugyanabba a szanatóriumba a családtagját is beutalják (Kertész Miklós: Sőt ugyanabban a betegségben!) ugyanabban az időben és ugyan­abban a betegségben. Ez mindenesetre igen kü­lönös dolog. Azt hiszem, a képviselő úr nem kívánja, hogy elmondjam annak részleteit, hogy milyen Összeköttetéseket használt ön fel arra, hogy a fegyelmit megússza ebből az ügy­ből kifolyólag. (Zaj.) Elnök: T. Képviselőház! En ugyan Kóródi Katona János képviselő úrnak személyes meg­támadtatás címén a szót megadom, de kérnem kell a képviselő urat arra, hogy az országgyű­lésnek drága tárgyalási Idejét nem méltóztas­sék személyes természetű ügyekkel igénybe­venni, (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobb- és a baloldalon.) mert az ebből származó károk a nagyközönség szemében az egész parlamentet fogják érni. (Zaj.) Méltóztassék! Kóródi Katona János: T. Képviselőház! Bátorkodom erre az elnöki kijelentésre csu­pán azt megjegyezni, hogy én akkor, amikor az 0. T. I. kérdését szóvátettem, személyében senkit sem támadtam. (Zaj. — Elnök csenget.) se 19 $1 november 19-én, csütörtökön. 341 Azt mondottam, párton felüli legyen az 0. T. .1 és a munkásbetegsegélyző pénztár. (Reisin­ger Fenenc közbeszól.) Elnök: Beisinger képviselő urat rendre­utasítom és figyelmeztetem, hogyha az elnök működését kifogásolja, a mentelmi bizottság elé fogom utasítani. (Általános helyeslés. — Kabók Lajos: Mindennap egyszer 1 ?) Kóródi Katona János: En beszédemben csu­pán arról tettem említést, hogy az O.T.I.-t pártok felett álló intézménynek kell tekinteni, hogy a munkás betegágyánál ne politikai pártállása legyen irányadó. Azt hiszem, ebben Peyer kép­viselőtársam is igazat kell, hogy adjon nekem. Az, hogy odabenn hogyan csinálja a dolgokat, más kérdés. (Peyer Károly: Olvassa el, mit mondottam a közgyűlésen!) Ismételten állítom, Peyer Károly képviselő úr állításával szemben, hogy úgy én, mint fele­ségem szabályszerű orvosi bizonyítvány alap­ján az O.T. I. igazgatósága által utaltattunk ibe. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Egyszerre!) a szanatórium igazgatósága másképpen nem is fogadhatott volna el. Az is valótlan dolog, hogy ki kellett lakoltatni valakit emiatt. (Peyer Ká­roly: Igaz! A nevet is megmondhatom és az aktát is letehetem a Ház asztalára! — Zaj. — Elnök csenget. — Peyer Károly: Ne tagadja le! Tényeket ne tagadjon le! — Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Kóródi Katona János: Tessék idehozni az aktát. (Peyer Károly: A vizsgálati aktát!) Itt éppen ellenkezőleg arról volt szó, hogy az a szoba, amelyet én akkor bátor voltam a befize­tett járulékok alapján elfoglalni, a női osztály kötelékébe esett, és így annak az ott lakó tiszt­viselőnek helyzete amúgy is tarthatatlan volt. (Nagy zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek. (Esztergályos János: Ügy-e, képviselő úr, fúrtak, faragtak, és nő lett önből is! — Zaj.) Csendet kérek. (Gaal Gaston: Női szoba! — Kabók Lajos: Csúnya ügy ez képviselő úr, hiába mentegetődzik! — Zaj.) Csendet kérek. Kóródi Katona János: Nem lehet ezt annak mondani, mert ismételten állítom azt, hogy ab­szurdumnak tartom, hogy a tisztviselő azért, mert nem az önök pártállásához tartozik, ne kaphasson szobát. (Peyer Károly: Dehogy azért!) Elnök: Most pedig az ülés elején tett beje­lentésnek megfelelően áttérünk a sürgős inter­pellációkra. Az első Eckhardt Tibor képviselő úr inter­pellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szövegét felolvasni. (Halljuk! Halljuk!) Patacsi Dénes jegyző (olvassa): «Interpel­láció a pénzügyi és a kereskedelemügyi minisz­ter úrhoz. Hajlandó-e a pénzügyi és a kereskedelem­ügyi miniszter úr sürgősen megnyugtató kije­lentést tenni abban a tekintetben, hogy az ás­ványolajtermékek magyarországi forgalomba­hozatalából nem a sok ezer kisembert foglalkoz­tató legális kereskedelem tönkretételével, ha­nem ,a finomítóik túlzott jövedelmeinek igénybe­vételével fog az államnak az eddiginél maga­sabb bevételt biztosítani? Eckhardt Tibor dr. s. k.» (Kun Béla: Ez kell! Adóztassák meg job­ban a kartellt!) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Eckhardt Tibor: Igen t- Ház! (Halljuk! Halljuk!) Igen nagyjelentőségű és nagyterje­delmű kérdésről van itt szó, azért tisztelettel kérem, mielőtt interpellációmat megkezdeném,

Next

/
Oldalképek
Tartalom