Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-23

Az országgyűlés képviselőházának 23. Károlyi Imre gróf könyvét vagy bármilyen más könyvet bárki is olvashasson. Erről, azt hiszem, itt nem is érdemes beszélni. De termé­szetes dolog az is, hogy azután már nem lehet egy ilyen könyvnek olvasása vagy ismertetése címén tiltott politikai gyűléseket sem tartani. (Esztergályos János: Ha három ember a piac­téren összeáll, az tiltott gyűlés?) Hogy erről az esetről beszéljek, nem három ember, hanem nagyobb tömeg volt ott, és konstatáltatott, hogy ez a Pásztor István nevű ember (Kabók Lajos: Megint egy hazug jelentés!), aki különben — öt­ször volt büntetve, legutoljára tíz havi börtön­nel (Peyer Karoly: Miért volt büntetve?) — lopásért és hasonlók miatt, — ott izgató tar­talmú beszédet mondott. Hogy a Károlyi-féle könyvvel kapcsolatban-e^ vagy nem, azt nem tudom. Ezért az illetőt tényleg a rendőrség elé állították és 'megbüntették. Ennyit tudok, töb­bet nem^ egyelőre erről a dologról. Arról pedig,. hogy más embereket is zaklattak vagy üldöztek volna azért, mert Károlyi könyvét olvasták, nincs tudomásom. Kérem válaszom tudomásulvételét. (He­lyeslés jobb felől. — Reisinger Ferenc: Majdnem elfelejtettem: nem tetszett gorombáskodni! — Derültség és zaj.) , Elnök: Az interpelláló képviselő úr a vi­szonválasz jogával kíván élni. Szeder Ferenc: T. Képviselőház! Nagyon sajnálom, hogy ,a belügyminiszter úrnak ezek­ről a ^kérdésekről nincs tudomása, mert nekem ezekről tudomásom van. El is mondottam, hogy embereket citálnak be a rendőrségre és ha öten­hatan összejönnek egy házban és olvasgatják ezt a könyvet, akkor tiltott gyűlés tartása cí­mén eljárást indítanak ellenük és meg is bír­ságolják őket. Méltóztassék belügyminiszter úr érdeklődni a ceglédi rendőrségnél, ott majd, azt ^iszem,^igazolják ezt az állításomat. Ami a Pásztor-ügyet illeti, nem tudom, hogy milyen az előélete, de akármilyen előélete van, semmi köze ahhoz a rendőrségnek, ha nem követ r el bűncselekményt. Én felhoztam a konkrét esetet. Az illetőt visszatartották a rendőrségen, megpofozták és a haját húzgálták. Szerettem volna, ha a belügyminiszter úr azt mondotta volna, hogy: kivizsgálom az ügyet, és ha így történt, akkor eljárok az illető ható­sági közeggel szemben. Mert valósággal ázsiai állapot az, ha az emberekkel a közigazgatás így bánhat. Itt van egy másik kérdés. Hulin rendőr­tanácsos úrnak nem ez az első ilyen termé­szetű cselekedete. En nagyon jól tudom, hogy bolseviki üzelmek miatt — így kezdődött a nyomozás, — amikor csak alkalom kínálkozott és tetszett neki, felhajszolta ismételten az em­berek százait, hamis vádakat konstruált elle­nük, amit igazol a bírósági ítélet is, amely sorra-rendre felmentette azokat az embereket, akiket vérig hajszolt és vérig szekírozott Hulin rendőrtanácsos úr, aki most folytatta a Ká­rolyi-könyvvel kapcsolatban is ezt a közigaz­gatási basáskodást. (Kertész Miklós: Ur ír, proletár rí!) Az a határozott kérésem a belügyminiszter úrhoz: tessék érdeklődni Cegléden és tessék kivizsgáltatni ezt az esetét olyanokkal, akiknek pártatlanságához szó sem fér, és ha beigazoló­dik az, hogy ott az embereket püfölik a rend­őrségen és az emberek haját húzgálják, ezt a megbecstelenítő játékot folytatják, akkor tes­sék a rendőrségnek ezt a munkáját megtorolni. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) ÉlnÖk: A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház! Meg akarom nyug­isé 1ÙS1 november 18-án, szerdán, 2Ô7 tatni a t. képviselő urat abban a tekintetben, hogy természetes dolog, hogy minden ilyen konkrét panaszt megvizsgáltatok, és természe­tes dolog az is, hogy ha a hatósági közegek visszaélnek hivatalos hatalmukkal, a legszigo­rúbb megtorlást alkalmazom. Elnök: Kérdem ezek után a t. Házat, mél­tóztatnak-e a belügyminiszter úr válaszát tu­domásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Elnök: Következik Szeder Ferenc képviselő úr interpellációja a belügyminiszter úrhoz a szociáldemokrata pártszervezetek működésének megakadályozása tárgyában. Kérem az interpelláció szövegének felolva­sását. Petrovics György jegyző (olvassa): «Inter­pelláció a belügyminiszter úrhoz a szociálde­mokrata pártszervezetek működésének megaka­dályozása tárgyában. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy egyes közigazgatási közegek a szo­ciáldemokrata pártszervezetek működését aka­dályozzák és a pártszervezetek tagjait a leg­különfélébb módon zaklatják és üldözik? Hajlandó-e végre intézkedni a miniszter úr, hogy a közigazgatási hatóságok tartsák tisz­teletben a belügyminisztérium idevonatkozó rendeletét- és a politikai tevékenység -szabad­ságát ne sértsék és politikai felfogása miatt senkit semmi módon ne üldözzenek és ne zak­lassanak, különösen pedig ne üldözzenek és zaklassanak magyar állampolgárokat, akik szociáldemokratának vallják magukat.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a SZÓ: Szeder Ferenc: Mélyen t. Ház! Mielőtt még az általános gyűléstilalmi rendelet^ megjelent, az egyesülési és gyülekezési jog terén meglehe­tősen zavartak voltak az állapotok és a viszo-^ nyok, mert hiába való volt még eddig ama követelésünk és törekvésünk, hogy a minden­kori kormányok belügyminiszterével rendet csináltassunk az egyesülési és gyülekezési jof terén, eddig ezt nem sikerült elérnünk. Sci­tovszky belügyiminiszter úrnál is számtalan­szor interveniáltunk, hogy végre-valahára a pártszervezetek működését, azoknak jogi hely­zetét valamilyen formában tisztázzuk, de, úgy látszik, a mindenkori hatalomnak sokkal ké­nyelmesebb és kellemesebb volt az, ha ezer­féleképen intézkedtek a közigazgatási hatósá­gok a pártszervezetekkel kapcsolatban, sem­hogy félre nem érthető módon tiszta és vilá­gos helyzetet teremtettek volna. A gyűléstilalmi rendelet azt a rendszerte­lenséget, amely ezen a téren fennállott, csak fokozta, mert még a legkisebb taggyűlések be­jelentésénél is a közigazgatási hatóságok a gyűléstilalmi rendeletre hivatkoznak, habár ez a rendelet világosan és határozottan gyűlésekre vonatkozik, nem pedig tagértekezletekre és egyéb kisebbszerű Összejövetelekre. •Annakide­jén a belügyminiszter úr is ilyenféle magya­rázatát adta ennek a rendelkezésének, amikor kifejtette előttünk, hogy a szociáldemokrata párt szervezeteinek működését ő ezzel a rende­lettel nem akarja korlátozni, sőt kijelentette azt is, hogy arra törekszik és ezt az akaratát érvényesíteni fogja kifelé is, hogy a pártok szervezeti életét ne akaszthassák meg. Először is szóváteszem a pártszervezetek kérdését. Hosszas veszekedés és kapaticálás után annakidején a belügyminiszter úr elődje kiadott egy elvi jelentőségű véghatározatö't* 44*

Next

/
Oldalképek
Tartalom