Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-23

jAz országgyűlés képviselőházának 23. kedvezően, akkor levonna tj uk a konzekvenciát magunknak és akkor igenis még erőteljesebben állíthatjuk a törvényhozás falain túl is, hogy itt'csak beszélnek jogról, a jogrend helyreállításáról, de a való életbe nem viszik azt bele. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter:^ T. Képviselőház! Az interpelláló kép-1 viselő úrnak arra a kérdésére, vájjon van-e tudomásom arról, ihogy [egyes képviselő urak beszámolóibeszédek megtartására engedélyt kér-1 tek és ez megtagadtatott, _kijelentem, hogyj igenis, értesültem arról, hogy az alsófokú '* rendőrhatóságok ilyen álláspontot foglaltak eh] A jogi [helyzetet vizsgálva, egészen kétségtelen, hogy a képviselői 'beszámológyűlések par »excellence politikai gyűlések. Ezt, azt hiszem, senki sem vonhatja kétségbe. (Propper Sándor: Alkotmányos joguk is, miniszter úr!) ("Ennélfogva a fennálló rendelet értelmében, amenynyiben a rendőrhatóságok ezeket a gyűléseket nem engedélyezték, teljesen jogosan és a saját" hatáskörükben jártak eLj Tekintettel azonban arra, ihogy ma a törvényhozás iműködik és tekintettel arra, hogy el akarok kerülni minden olyan vádat vagy panaszt, mintha a kormány részéről a képviselők a maguk alkotmányos jogainak és kötelességeinek gyakorlatában korlátoztatnának, juíasítást fogok adni a rendőrhatóságoknak!. 'arra vonatkozólag,, hogy a képviselőknek saját kerületeikiben a választóikkal való érintkezést! beszámológyűlések útján engedélyezzék és azi erre vonatkozó tilalmat ne vonatkoztassák a| beszámológyűlésekral Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a gyűléstilalomra ^nézve fennálló rendelkezést visszavonni szándékoznám, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Elég baj!) mert azok az okok, amelyek annak kibocsátására késztettek, ma is teljes mértékiben fennforognak. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Kabók Lajos: T, Képviselőház! A belügyminiszter úr válaszának azt a részét, amelyben kijelenti, hogy a gyűléseket tilalmazó rendeletet visszavonni nem szándékozik, sajnálatomra nem vehetem tudomásul, mert ott, ahol jogállam van és ahol a jogrend helyre van állítva, a gyűlések tartását tilalmazni valóiban nem szabad. A (belügyminiszter úr válaszának azt a részét azonban, amelyben kilátásba helyezi, hogy az elsőfokú hatóságokat utasítja árra, hogy a képviselői (beszámolókat ne sorozzák a. politikai gyűlések közé és hogy ezeket engedélyezzék, abhan a reményben, hogy ennek a kijelentésnek a (belügyminiszter úr érvényt szerez, tudomásul veszem. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a (belügyminiszter úr válaszát tudomás/ul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásulveszi. Esztergályos János képviselő úr interpellációjának elmondására halasztást kért és kapott. Következik tehát Györkig Imre képviselő úr interpellációja az Összkormányhoz. Kérem az interpelláció felolvasását Patacsi Dénes jegyző (olvassa): «Hajlandó-tó a kormány a f. évi szeptember 19-én kiadott 10.479/1931. I. M. èz. a rögtönbíráskodás kiterjesztését kihirdető rendeletet hatályonkívül helyezni, tekintettel arra, hogy a kormány a statáriumot politikai okokból, a politikai pártok ülése 1931 november 18-én, szerdán. 285 működésének korlátozása végett, saját politikájának védelmére adta ki?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Györki Imre: T. Képviselőház! Minthogy az az interpelláció, amelyet én jegyeztem be és amelyet ezúttal kívánok megindokolni, szoros kapcsolatban van azzal a rendelkezéssel, amelyről az imént Kabók t. képviselőtársam szólt, szükségesének tartom, hogy a belügyminiszter úrnak most adott válaszára néhány megjegyzést tegyek. Áll ez különösen két szempontból. Az egyik szempont a következő. Meg kell állapítanom, hogy az a gyakorlat, hogy az utóbbi hetekben nem adtak a közigazgatási hatóságok a képviselőknek beszámoló-gyűlésre engedélyt, nemcsak törvénytelen és az alkotmányos jogokkal ellenkezik, hanem ellenkezik a már kiadott és a gyülekezési jog korlátozásáról szóló belügyminiszteri rendelettel is. Ha a mostani belügyminiszter úr figyelemmel kísérte elődjének gyakorlatát, akkor láthatta és tapasztalhatta, hogy itt a képviselőházban nem egyszer disztingvált az 'előző belügyminiszter úr népgyűlés tartása és beszámolód-gyűlés tartása között, s mindenkor alkotmányjogi szempontból igyekezett megmagyarázni a két gyűlés különbözőségét; mindenkor arra az álláspontra helyezkedett f és ez volt a belügyminisztériumnak is az álláspontja, — hogy a képviselői beszámoló-gyűlés nem azonos a népgyűlés fogalmával. Ez az egyik megjegyzésem a belügyminiszter úrnak most adott válaszára. Másik megjegyzésem és másik kérésem' pedig a belügyminiszter úrhoz az, hogy tessék egyenlő mértékkel eljárni ebben az országban mindenféle politikai felfogású, politikai gondolkodású és mindenféle társadalmi osztályhoz tartozó emberekkel szemben. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) De azt kell tapasztalnom, — amire Kabók képviselőtársam is utalt már, — hogy míg az egységespárt képviselőtagjai nyugodtan mehetnek el iparoskörbe, gazdakörbe, ahol érintkezést, kereshetnek és találhatnak — már aki mer érintkezést keresni és találni — a választókkal, addig ezt a lehetőséget nekünk szociáldemokratáknak nem adja meg. De még tovább megyek, azt kellett tapasztalnom' és azt kell a belügyminiszter úrnak mondanom, hogy tessék egyenlő mértéket alkalmazni akkor is, ha nem a belügyminiszter úr által összehívott értekezletről, hanem a szociáldemokraták által megtartani kívánt gyűlésről van szó. (Kabók Lajos: A miniszter megsértette saját rendeletét?) Arról van ugyanis tudomásom, hogy, a belügyminiszter úr annyira egyoldalúan értelmezte és értelj mezi a gyülekezési jog korlátozásáról szóló rendelkezést, hogy részt vett az elmúlt hetekben egy olyan értekezleten, amelyet egy titkos társaság hívott össze (Zaj a szélsőbaloldalon.), amelynek maga a belügyminiszter úr_ is tagja. (Zaj a jobboldalon.) Igenis tagja. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Földalatti szervezkedés!) Ebben a titkos társaságban körülbelül 250 tag jelenlétében a belügyminiszter úr és a kormánynak egy másik tagja megjelent. Közülük az egyik a kardra való hivatkozással biztosította a hallgatókat, hogy biztosítani fogja,az országban a rendet, a másik pedig a puskára hivatkozva hangoztatta, hogy mindaddig, amíg kezemben van a puska, biztosítom az ország rendjét. (Esztergályos János: Miniszter úr, mit szól ehhez Baranya? — Elnök csenget. — Zaj a jobboldalon. — Kabók Lajos: Ez jogállam? —