Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-23

282 Az országgyűlés képviselőházának í taltam én ôddig a jogélet minden terén, úgyhogy amikor az interpelláció bejegyzéséről értesültem, azt a kérést intéztem t. képviselőtársamhoz, hogyha ezzel ellenkező, ezt megcáfoló ítéletekről tudomása volna, közölje azokat velem, mert látni akarom és válaszolni akarok érdemben az egyes ilyen esetekre. T. képviselőtársam azonban bioznyára nem jutott abba a helyzetbe, hogy velem ezeket közölje, most tehát mást nem mondhatok, mint azt, hogy a bírói joggyakorlatot, a bírói függetlenségnek mindennéi magasabb szempontjai miatt semmi körülmények közt nem vagyok hajlandó befolyásolni, még akkor sem, ha esetleg azt látnám, hogy egyik vagy másik ítélet emberi tévedésből származik. Kijelentem azonban, hogy f igenis, abban az esetben, ha a felelős igazságügyminiszter azt látná, hogy valamely joggyakorlat a törvény intencióival ellentétbe kerül, abban az esetben kötelessége vagy az iránt intézkedni, hogy megfelelő új jogszabályok útján megfelelő eszközöket adjunk a bírói joggyakorlat kezébe, vagy pedig, hogy a fennálló törvényes rendelkezések szerint, amelyek most már az igazságügyminiszternek is módot és alkalmat adnak a törvénykezés egyszerűsítéséről szóló törvényben foglalt jogszabályok alapján intézkedni, előmozdítsa azt, hogy a vitás esetekben jogegységi döntés történjék. En a magam részéről az itt felsorolt példák következtében, amelyek csak egy kikapott mondatot hoznak olyan döntésekből, amelyeket őszintén szólva, ellenőrizni és az ügy tényállását ismerni nincs módomban, mint ahogy nem ismerhetem az összes meghozott ítéleteket sem, nem vagyok abban a helyzetben, hogy attól az elvi álláspontomtól és meggyőződésemtől, hogy a bíróságnak antiszociális joggyakorlata nincs, eltérjek. Kijelentem azonban mégis, hogy ezeket az itt felhozott dolgokat meg fogom vizsgálni és ha úgy látnám, hogy indokolt új jogszabályok alkotása, vagy indokolt jogegységi határozat provokálása, ez elől ebben az ügyben éppen úgy nem fogok kitérni a kötelesség elől, amint eddig sem tértem ki sohasem kötelességek teljesítése elől. Más kérdés a bírói ügymenet gyorsítása. Ez valóban olyan szempont, amelyben egyet tudok érteni teljesen t. képviselőtársammal, mert a munkaügyekre nézve megállapították az összes szabályok a teljes soronkívüliséget, ez kötelezővé teszi a bíróságokra és a bíróságok felett felügyeletet gyakorló igazságügyminiszterre, hogy a maga részéről minden erővel azon legyen, hogy ez a gyorsaság valóban az életbe át is menjen. Azt mondja t. képviselőtársam, hogy e tekintetben panasza az, hogy a budapesti törvényszéknél, ahol azelőtt több tanács működött, néhány tanácsot megszüntettek. t Panaszolja, hogy p, másodfokú elintézés két évbe kerül s a törvényszéken egy-egy tárgyalási terminus kilenc hónap körül mozog. Panasza van a kir. Kúriánál torlódó ügyek elintézésének hosszadalmassága miatt is. „.';] Legyen szabad idevonatkozólag statisztikával is szolgálnom és precíz választ adnom. A budapesti központi kir. járásbíróságnál folyó évi november hó 8-áig kiosztásra került ebben az évben 5351 munkaügyi per, amellyel 11 bíró foglalkozik s a folytatólagos tárgyalási terminusok átlagosan 31 naposak- Ez ellen — íigy tudom — nincs is panasz, mert az interpelláció nem is említi az első fórumot. Az első tárgyalási határnapok átlag 21 naposak, ez ellen a bíróság ellen tehát semmiféle panasz nem emelhető: , " $. ütése 1931 november 18-án, szerdán. A budapesti kir. törvényszéknél, a másodfoknál január 1-én 8921 fellebbvitt polgári perből 1049 volt munkaügyi, tehát 11%. A kir. törvényszék elnöke ennek következtében az állandóan működő három munkaügyi fellebbviteli tanácsot három munkaügyi tanács felállításával most ideiglenesen megerősítette. Igaz, hogy ez az azelőtti leszállítás következtében állott elő. Ez a hat tanács a munkaügyi perek emelkedő száma mellett is kedvező eredményt ért el és 1931. január 1-én 11.859 fellebbvitt polgári perből 689 volt a munkaügyi perek száma, tehát az arányszám lecsökkent 5*6%-ra. A mai viszonyok mellett, amikor — sajnos — létszámszaporításra az igazságügyi f tárca legkevésbbé gondolhat, a dolog természete szerint az ügyszámnak felére csökkenéséhez képest a törvényszék elnöke a munkaügyi fellebbviteli tanácsok számát ismét háromra szállította le és pedig fokozatosan úgy, hogy folyó évi január hó 1-től már megint csak három munkaügyi fellebbviteli tanács működik. Minthogy azonban a múlt hó elsején a 11.148 fellebbvitt polgári perből immár megint 1727 volt a munkaügyi, tehát már 15%-ra szökött fel s ennek következtében a hátralék 1035-re emelkedett, október 8-tól kezdve a kir. törvényszék elnöke újabb munkaügyi tanácsot állított fel, úgy hogy ezidőszerint már ismét emelkedő létszám van: négy munkaügyi fellebbviteli tanács működik. Ezt az eljárást követni fogja a kir. törvényszék elnöke, tudniillik amennyiben az ügyek száma emelkedik, azzal arányban a munkaügyi fellebbviteli tanácsok számát is emelni fogja. Ami mármost az időtartamot illeti, a budapesti kir. büntetőtörvé'nyszéknél ezidőszerint átlagosan a május havában érkezett munkaügyi pereket intézik, az ügyek tehát 6 hónap alatt kerülnek sorra, nem pedig 9—10 hónap alatt, amint az interpelláció írásbeli szövegében ál! líttatik. Ez új tanács felállításával pedig bízvást remélhető, hogy az érkezéstől számított 4 hónap alatt a fellebbviteli tanácsok ezeket az ügyeket el fogják intézni. Ami a kir. Kúria harmadfokú ítélkezését illeti, folyó évi november hó 1-én 460 munkaügyi per várt elintézésre, és pedig olyan is volt 20 darab, amely az 1929. év végéről származik. Kétségtelen, hogy ez a pertartam nem felel meg annak az ügymenetigyorsaságnak, amelyet jogszabályaink előírnak ® amelyet a szociális követelmény igényelhet, ez azonban abból a köztudomású túlterheltségből származik, amely a kir. Kúriára elviselhetetlen terheket rakott s amellyel szemhen a törvénykezés egszerűsítéséről szóló jogszabályokban igyekeztem orvoslást keresni. Megállapíthatom, hogy a kir. Kúriánál újabban igen jelentékeny százalékos csökkenés mutatkozik a jogélet minden terem nemcsak a munkaügyi perekben, úgyhogy a restanciák fokozatos feldolgozása folyamatban van s mihelyt a törvénykezés egyszerűsítésének idevonatkozó rendelkezései teljes mértékben fognak érvényesülni, meg vagyok győződve, hogy sem senkinek, aki érdekelt, sem a felügyeletért felelős igazságügyminiszternek nem lehet már panasza a Kúrián tárgyalt munkaügyi perek lassú elintézése miatt. Ezeket voltam bátor előadni és tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni! Kertész Miklós: T. Ház! Végtelenül sajnálom, de nem tudom megnyugvással tudó-