Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-23

&fá Àz országgyűlés képviselőházának 21 r Vázsonyi János: T. Képviselőház! Interpellációmat a legutóbbi interpellációé napról azért halasztottam el, mert a belügyminiszter úr távol volt az ülésről. Jelen interpellációmnak csupán az a célja, hogy elvi megnyugtató kijelentést kapjunk a belügyminiszter úrtól, s ezért nem foglalkozom semmiféle közigazgatási kérdéssel, amely Komárom városában, vagy Komárom vármegyében fordult elő, s amelyre vonatkozólag legutóbb információkat is szereztem, sem azokkal a kérdésekkel, amelyeket előzetesen, már néhány héttel ezelőtt a belügyminiszter úrral közölni sezrencsém volt. Csupán száraz adatokat óhajtok ismertetni és ezekre nézve a belügyminiszter úr megnyugtató kijelentését kérem. Komárom városnak 1932. évi költségvetése 503.365 pengőt tesz ki, szemben az 1931. évi 504170 pengős költségvetéssel. A csökkentés 805 pengő, A vízmű-alap költségvetése 1932-ben 57.235 pengő, szemben az 1931-es 53.455 pengővel. A csatornamű-alap 1932. évi költségvetése 62.267 pengő, szemben az 1931-es 64.265 pengővel, Vagyis az 1932. évi költségvetés összesen 620.867 pengőt, az 1931-es költségvetés pedig 621.890 pengőt tesz ki. A megtakarítás tehát összesen 1023 pengő. Tudomásom szerint a belügyminiszteri rendelet 10%-os csökkentést ír elő, de itt még 1%-os csökkentés sem szerepet. Viszont úgy vagyok informálva, hogy azóta, amióta interpellációmat bejegyeztem, újabb 17.000 pengős csökkenés állott elő Komárom városában, ami azonban még mindig nem érte el a 10%-os redukciót, amely 62184 pengőnek felelne, meg. A költségvetésben a személyzeti kiadások 199.717 pengőt tesznek ki, és ebből nyűg- és kegydíjakra 29.125 pengő esik. Ezzel szemben a városi szegények inségakciójára a téli és tavaszi hónapokra összesen 8500 pengő irány oztatott elő. Nem kívánok foglalkozni egyes tisztviselőkre vonatkozó adatokkal, mert nem célom az embervadászat sem most, sem a jövőben. Nem kívánok semmi egyebet sem szolgálni ezzel a felszólalással, mint pusztán egy visszásság ismertetését, és erre nézve kérem a belügyminiszter megnyugtatását, azt az elvi kijelentést, hogy érvényt fog szerezni annak a rendeletnek, amely a belügyminisztérium által adatott ki. Ezt óhajtottan szolgálni ezen interpellációmmal. Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni. yitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! A képviselő úrnak arra a feltett kérdésére, vájjon van-e tudomásom Komárom város költségvetésének adatairól, ebben a pillanatban csak nemmel felelhetek, mert Komárom város költségvetése még nincsen a kezemben. Arra a másik kérdésére, hogy érvényt kívánok-e ' szerezni a fennálló rendelkezéseknek a költségvetések redukcióját illetőleg, igennel felelek, mert természetes dolog, hogy felsőbb felügyeleti jogomnál fogva megvizsgálván a költségvetést, annak összes tételeinél érvényt fogok szerezni azoknak a szabályoknak, amelyek erre vonatkozólag a minisztérium részéről kiadattak. (Helyeslés ) Kérem válaszom tudomásul vételét. Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Vázsonyi János: T. Képviselőház! Tekintettel arra, hogy a miniszter úr a konkrét kérdéshez még hozzászólni nem tudott, mert nem Volt abban a helyzetben, hogy az tény. ülése 1931 november 18-án, szerdán. legesen áttanulmányozhatta volna, viszont megnyugtat az a kijelentése, amely szerint a belügyminiszteri rendeletnek, amely a 10%-os csökkentésre vonatkozik, érvényt fog szerezni, abban a reményben, hogy ez be is fog következni, a választ tudomásul veszem. . Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik Kertész Miklós képviselő^ úr interpellációja a kereskedelemügyi, a népjóléti és munkaügyi és az igazságügyminiszter urakhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): r «Interpelláció a kereskedelemügyi, népjóléti és igazságügyminiszterekhez. 1. Van-e tudomása a kereskedelemügyi miniszter úrnak arról, hogy társminisztériumai egyikében a magánalkalmazotti jogviszonyokat hátrányosan érintő és a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörét sértő jogszabályok készülnek? Ha igen, hajlandó-e kijelenteni, hogy ezt a törekvést meg fogja akadályozni? 2. Tud-e arról a népjóléti miniszter úr, hogy a magánalkalmazottak jogviszonyait hátrányosan szabályozó rendelkezések terveztetnek? Hajlandó-e ezt a törekvést mint antiszociálisát megbélyegezni és a magánalkalmazottakat megvédeni? 3. Tudja-e az igazságügyminiszter úr, hogy a munkaügyi felsőbb bíróságok igen sok ^esetben az érvényben levő tételes jogszabályok antiszociális értelmezésével és a saját maguk által kimunkált joggyakorlat állandósiult jogszabályaival homlokegyenest ellenkező és a munkáltatóknak kedvező ítéleteket hoz? Ha igen, hajlandó-e a törvényes jogszabályoknak és a méltányos jognak érvényt szerezni? 4. Tudja-e az igazságügyminiszter úr, hogy a budapesti királyi törvényszék mrult évben még működő hat munkaügyi fellebbezési tanácsából három tanács működését beszüntették, és ezért 8—9 hónapig sem kerülnek az ügyek elbírálásra, vagyis az állástalan alkalmazottak perei átlag két év alatt kerülnek másodfokú döntésre? ' 5. Tudja-e az igazságügyminiszter úr, hogy a Kúriára kerülő munkaügyi perek a másodfokú ítélet meghozatalától számított két év múlva kerülnek tárgyalásra, ami az ilyen perek tartamát négy évre hosszabbítja meg?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Kertész Miklós: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az a kérdés, amelyet ma interpellációmban szóvá kívánok tenni, százezernyi ipari, kereskedelmi, bank- és biztosítási tisztviselőnek és alkalmazottnak exisztenciális érdekeit érinti. Ezt a társadalmi réteget úgy szokták emlegetni, mint a gazdasági élet tisztikarát Középosztálynak is szokták nevezni és igen szívesen állítják szembe és igen nagy előszeretettel játsszák ki a fizikai munkássággal szemben, mint ahogyan erre nézve a tegnapi napnak turbulens jelenetei is elég bőséges tapasztalati anyagot szolgáltattak. Mi a^ Háznak ezen az oldalán, akik a kapitalista társadalmi rend törvényeit talán jobban ismerjük és mindenesetre gondosabb figyelemmel kísérjük, mint igen sokan, akik ennek a rendnek alapján állanak, nagyon jól tudjuk, hogy ez a társadalmi réteg, amelyről itt szó