Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-23

254 Az országgyűlés képviselőházának Ï amit minden lelkiismeretes magyar embernek szem előtt kell ma tartania; hogy mindezeknél sokkal fontosabb, hogy megéljen az ország és mi elsősorban megélni akarunk. (Élénk helyes­lés a baloldalon.) Árjelentést nem fogadom el. (Elénk helyes­lés, éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: PetracsekLajos! Petracsek Lajos: T. Ház! Első felszólalásom alkalmával abban a rendkívül szerencsés hely­zetben vagyok, hogy két olyan nagy baloldali vezérférfiú után szólalhatok fel, mint gróf Apponyi Albert és Gaal Gaston -mélyen tisztelt képviselőtársjaim. Ha reflektálni akarnék arra a sok elmondott dologra, amelyekben igazat adok nekik, akkor az a kevés idő, amely ren­delkezésemre áll, nem volna elég, hogy saját gondolataimat kifejtsem, ha pedig vitába akar­nék velük szállani azokban a kérdésekben, ame­lyekben nem értek egyet, akkor órák sem len­nének elégségesek. ..".. Igen t. Ház! Éppen ezért én Gaal Gaston képviselőtársamnak ahhoz a gondolatához csat­lakozom, hogy a kormánypártnak és az ellen­zéknek közös erővel kell kivezetni az országot a bajokból és a magam részéről ezen az alapon akarok visszatérni a realitásokhoz és elmon­dani néhány gondolatot, amelyek, azt hiszem, érdekelni fogják a t. Házat. A világháború befejezése óta kétségtelen, hogy az ország állandóan kényszerhelyzetben van. Apponyi Albert és Gaal Gaston igen t. képviselőtársaim gyönyörűen kifejtették, hogy milyen kényszerhelyzetet hozott létre a béke­szerződés. Gratz Gusztáv igen t. képviselőtár­sam klasszikusan fejtette ki, hogy micsoda kényszerhelyzetet teremtett nekünk a kisentente és ezen keresztül a külföldnek velünk szemben való elzárkózása. Kétségtelen az is, hogy a trianoni békeszerződés és a kisentente egy élet­képtelen csonkot hagytak itt a régi, nagy, bol­dog és gazdag Magyarország helyén. És ami­kor fokozatosan látjuk hatni ezekből az okok­ból a kényszerhelyzetnek azt a kellemetlen kö­vetkezését, hogy a mindenkori kormányok nem választhattak a jó és rossz intézkedések között, hanem csak kevésbbé rossz és rossz intézkedé­sek között választhattak, ennek a kényszer­helyzetnek súlyát figyelembe kell vennünk min­denkor, amikor bármelyik kormány felelősségét akarjuk megállapítani. (Ügy van! a jobbolda­lon.) A világháború befejezése után, t. Ház, min­den nemzet, de különösen a háborút nyert és területekben gazdagodott szomszédaink maga­sabb nívót kezdtek élni úgy kulturális, mint gazdasági téren. Ezt a versenyt akkor fel kel­lett velük venni, mert ha Mag varország a ver­senyt fel nem veszi szomszédaival, akkor az élniakarásáról mondott volna le. (Ügy van! a jobboldalon.) Kétségtelen, hogy ennek a maga­sabb nívónak élése sok pénzbe került. Kétség­telen, hogy nagyon sok pénzbe került a világ­háború után az állami élet új berendezése, de sok pénzt kellett fordítani a háború, a forra­dalmak és a megszállás kárainak pótlására is­Egy új állami és nemzeti berendezkedés korszaka volt az elmúlt tíz év. Hogy ez alatt a tíz év alatt részletekben történtek hibák, az kétségtelen. Hogy ezeket a hibákat a jövőre ki kell küszöbölni, az természetes és mindannyian ezt akarjuk. De hogy nem lehetett volna itt semilyen kormány sem uralmon, amely hibát ne követett volna el, az is kétségtelen. Nagyon nehéz kritizálni ma visszamenő­3. ülése 1931 november 18-án, szerdán. leg, ezen a világgazdasági krízisen keresztül, mert kritizálni jogos előre, visszafelé azonban a kritika a jogosultságát nagyrészben elveszti. Meg kell tehát állapítanom, hogy mindazok a hibák és bajok, amelyek a kormány helyte­len intézkedéseiből keletkeztek és származtak, sokkal kisebbek, mint azok a bajok, amelyeket a világgazdasági krízis okozott. A gazdasági világválság okairól a t. Ház­ban már sok szó esett. Méltóztassanak meg­engedni, hogy ezekre az okokra egy szempont­ból majd én is rámutassak. Ma még benne élünk ebben a világválságban és nem könnyű feladat tisztán látni. Húsz-harminc év múlva, amikor a tudósok már kidolgozzák ennek a világválságnak helyzetképét, talán az elemi iskolában fogják tanítani, hogy mik voltak azok az okok, amelyek 1928-tól ezt a nagy ha­nyatlást előidézték. Nagyon nehéz azonban ma tisztán látni, mert a gazdasági életben az okok ezrei és ezrei hatnak egymásra és ezeknek ere­dőit érezzük és szenvedjük, de az okokat pon­tosan szétválasztani nem tudjuk. Ha egy tudós a gazdasági helyzet mérlegét akarná megcsinálni, akkor nem egy kétkarú mérleg két serpenyőjébe kellene, hogy helyezze a hatóokokat, hanem egy többezerkarú mérleget kellene felállítani s a különböző okokat abba elhelyezni. (Ügy van! a jobboldalon.) Es mert ezek az okok folyton egymásra hatnak, soha sincs egyensúly a gazdasági életben, hanem tör­vényszerűen, vagy felfelé vagy lefelé megy a gazdasági élet hulláma és ezen a hullámon emelkednek vagy csúsznak emberek, kormá­nvok, nemzetek s az egész emberiség'. {Ügy van! Ügy van! a közéven. — Kuna P. András: Csonka-Magyarország!) Ezt a hullámvonalat azonban, mélyen t. Ház, még egy másik hullámvonal is befolyá­solja, és ez: a spekuláció hullámvonala. Lénye­gileg nagy gazdasági válságot tud mitígálni a spekuláció, ha a gazdasági válság hullámvona­lával ellenkező iránvban hat; lényegileg cse­kély gazdasági válságot tud súlyossá tenni, ha a gazdasági válság hullámvonala irányában dolgozik. Sajnos, ma azt kell megállapítani, hogy egy lényegileg is nagyon súlyos és okaiban nagyon mélyen fekvő válságot tesz elviselhetetlenül naggyá a spekuláció, mert éppen ez év nyará­tól látjuk kulminálni a gazdasági válság és a spekuláció : hulláim vonalát s ez a két hullám, mint szökőár borítja el a modern emberiség gazdasági berendezkedését. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) A magam részéről a rendelke­zésemre álló idő rövidsége miatt is, csak a spekuláció hatásaival és eredményeivel akarok röviden foglalkozni. Rá kell itt mutatnom arra, hogy például búzában a legutóbbi hetekben egy egészen kisarányú spekuláció Amerikában a búza árát majdnem 50%-kal felemelte. Mutatja tehát ez a tény, hogy a ma kialakult kereske­delmi árak nem a gazdasági élet törvényszerű­ségében találják (mesr indokaikat, hanem a spe­kuláción keresztül állapíttatnak meg, aminek gazdasági indokoltságát elismerni nem lehet. De a legnagyobb ok a spekuláció terén, amely a mai nagy gazdasági világválgágot kimélyí­tette, Amerikának és Franciaországnak arany­elvonási spekulációja. (Ügy van! Ügy van!) Éppen azért, mert a sok súlyos ok mellett erő­sen hat ennek az aranyelvonási spekulációnak a következménye is, a válság feloldódásának rö­vid idő alatt való bekövetkezésében hinni nem lehel Méltóztassék megengedni, hogy csak per tangentem felsoroljam azokat a súlyos okokat,

Next

/
Oldalképek
Tartalom