Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.
Ülésnapok - 1931-21
186 Az országgyűlés képviselőházának azt, hogy annyira, amennyire csak lehet, férőhelyek álljanak rendelkezésre a mai időben. Ami mármost a lakásügyi biztost illeti, a lakásügyi biztos szigorúan felügyel azokra a lakásokra, amelyekre nézve ez a joga megvan, és nagyon tekintetbe veszi a körülményeket, amelyek között az illetők élnek, és ha látja, hogy az illetők és családjaik csakugyan olyan körülmények között élnek, hogy embertelenség lenne őket kitenni, nem is fogja engedni, hogy kilakoltassák őket. Az mindenesetre baj, hogy bizonyos helyek, illetőleg lakások szabadforgalmúakká váltak. T. képviselőtársam figyelmeztet engem az ígéretemre, amelyet a tekintetben tettem. En a saját hatáskörömben meg is tettem azt, amit erre nézve tennem lehetett, s megtettem azt is, amit Bródy t. képviselőtársamnak ígértem az egyeztetésekre vonatkozólag. Nálam megvannak s most az illetékes minisztériumok, a pénzügyminisztérium és igazságügyminisztérium előtt vannak. Szerettem volna, ha még november l-e előtt tudtam volna ebben intézkedni, azonban ismételt sürgetésemre sincs még mindig meg. Nekik joguk van ehhez a kérdéshez hozzászólni és ebben eljárni. Természetesen most is fenntartom szándékomat és különösen azt az egyet, hogy az egyszobás és kétszobás lakások általában utaltassanak ebbe a hatáskörbe, akármilyen kategóriába tartoznának egyébként, akár új házban vannak, akár abba a kategóriába tartoznak, amelyre az 1927-es felmondás vonatkozik, (Büchler József: Természetes! Ezt kértük! Helyes!) tehát az egy- és kétszobás lakás a lakásügyi hatóságok hatáskörébe fog vonatni. Van konkrét propozícióm errevonatkozólag. (Helyeslés a bal- és a szélsőbalolalon.) Azt méltóztatik mondani, hogy a jelenlegi állapot nekem módot ad eljárni. Ebben tévedés van, a jelenlegi törvényes állapot és a jelenlegi rendelkezések ezt nem teszik lehetővé. Utánajártam. Ez magában véve még nem ad módot arra, hogy ebben a tekintetben így eljárjak. Amennyire csak lehetséges, természetes, hogy én mindenképpen azon vagyok, hogy ezt az irányt és az elbánásnak ezt a módját, amelyet ígértem, életbe is léptessem. Azt hiszem, hogy ebben a tekintetben elég korán, záros határidőn belül megkapom azokat a rendelkezéseket a két minisztérium részéről, amelyeket várok. (Kéthly Anna: Lehetőleg december előtt!) Azt is méltóztatik mondani, hogy a kapitalizmus Reserve-Armeet akar teremteni. Ezek a kifejezések és ez a gondolkozásmód a korábbi életből való. A mostani életben mindez nincs. A mostani életben olyan rettenetesen súlyos a létért való küzdelem és olyan súlyosak az állapotok, hogy alig ismerek embereket, akikről mást lehetne mondani, mint hogy valamennyien egyformán küzdenek a létért és abban, hogy valaki munkaadó, vagy munkavállaló, csekély különbség van akárhányszor, mert a munkaadók is lehetetlen és irtózatos helyzetben vannak. (Propper Sándor: Azt is kiteszik az utcára. Itt a Lipótvárosban!) Ezek is súlyos gondokkal küzdenek azért, hogy valahogyan rendben tudják tartani üzemüket és sajátmagukat. Tudom, hogy valamennyien ilyen helyzetben vagyunk. (Kabók Lajos: A Vida Jenők és a Biró Pálok nem!) Nagyon szívesen világítok rá, hogyha hallok egy-egy esetet, így például tegnap is előfordult az egyik interpelláció folyamán, hogy egy nagy, sőt roppant nagy jövedelemről szó volt. (Propper Sándor: Az egyik úr 500.000 pengőt keres évente a Cukorkartellnél!) Ha ez igaz, akkor . ülése 1931 november 13-án, pénteken. csakugyan azt kell gondolnom, hogy bizonyos szívtelenség mutatkozik, (Igaz! Ügy van! balfelől.) amely a mai körülmények között százszoros bűn. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezzel a szívtelenséggel szemben feltétlenül fel kell lépni, és mindazt, amit tehet hatóság, amit tehet törvény és hatalom, azt mind mozgósítani kell, hogy az ilyen szívtelenségét tűrni ne lehessen. (Helyeslés balfelöl. — Propper Sándor: ftgy van! Utcára senkinek sem volna szabad kerülnie!) A jelenlegi törvény is, amely tudtommal] be van nyújtva, feltétlenül gondoskodni akar arról, hogy az ilyen társadalmi és gazdasági anomálik kiküszöböltessenek és kiirtassanak a jelenlegi társadalomból. Minél nagyobb szolidaritásra és minél nagyobb belátásra van szükség. A 'magam részéről természetesen ebben a kérdésben sem tehetem azt az egyet, hogy a magánjogot és a magántulajdont teljesen tönkretegyem t és teljesen lehetetlen dolgokat kívánjak a háztulajdonostól akkor, amikor — mint méltóztatnak tudni — bizonyos adókat és bizonyos jövedelmeket az állam feltétlenül elvár bizonyos tulajdontól, mert ha ez a tulajdon nem lenne, az államnak semminemű bevétele nem lenne, tehát bizonyos tekintettel kell lenni arra, hogy az állam exisztálni képes legyen, de azontúl amit meg lehet tenni, minden méltányos dolgot meg kell tenni embertársaink javára, hogy őket és az ő életfeltételeiket védjük, és ide tartozik az az intézkedés is, hogy ki akarom terjeszteni a lakásügyi biztos hatáskörét az egy- és kétszobás lakásokra és azonkívül ki akarom terjeszteni azokra is, akik 1927 óta lakást változtattak és az új kategóriákra. (Helyeslés a baloldalon.) Ezek az én konkrét propozícióim kidolgozva a társminisztériumok előtt feküsznek és azt akarom, hogy minél előbb rendbe tudjunk jönni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök: A napirend előtti felszólalás sem vita, sem határozathozatal tárgya nem lehet. Áttérünk a mai napirendünkön szereplő két tárgy együttes tárgyalásának folytatására. Szólásra következik? Takách Géza jegyző: Fellner Pál! (Kun Béla: Halljuk a nagyipart!) Fellner Pál: T. Ház! Szeretném a rendelkezésemre álló rövid időt lehetőleg jól kihasználni^ és ezért annál is kevésibbé fogok a múlt eseményeiről és ezeknek a világot mindenütt felzaklató és (mindenütt végigzúduló okairól beszélni, mert ezt nálam sokkal hivatottabbak megtették és bár igen érdekes feladatnak tekinteném ezeket az okokat kutatni és megvilágítani, mégis elsőbbrendű feladatnak kell tartanom ma azokat az intézkedéseket taglalni, amelyek a jelenlegi helyzetből való kivezetésre, illetve a jelenlegi helyzet enyhítésére alkalmasak. (Helyeslés a jobboldalon. — Felkiáltások balfelől: A szeszkarteli!) Félek, hogy ezzel kapcsolatban egy kevéssé népszerű megállapítást leszek kénytelen tenni, amelytől azonban az őszinteséget, (Zaj a baloldalon. — Elnök csenget.) sőt szerény nézetem szerint annak helytálló voltát^ sem^ lehet elvitatni, és ez az, hogy ma a kormánypárt az ellenzéktől és az ellenzék :a kormánypárttól hiába vár és hiába reklamál olyan javaslatokat és olyan elgondolásokat, amelyek ezt a súlyos helyzetet egyik napiról a másikra, vagy akár csak rövidesen is megszüntetni alkalmasak volnának. (Ügy van! a középen.} ïis tényleg, ha végignézünk a vita eddigi folyamán, ahol, kénytelen vagyok megállapítani, hogy az ellenzéknek sokkal könynyebb a helyzete, mint a kormánypárté, (Zaj.)
