Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-19

128 Az országgyűlés képviselőházának j vén azonban a magyar gyufafogyasztó közönség teljesen ki van szolgáltatva Kreugeréknek. Tíz millió pengőt cipelnek ki ebből a, szerencsétlen országból egy esztendő alatt. Munkásaikat gyalázatosan rosszul fizetik, az áru, amit előállítanak, csapnivalóan rossz. Sehol a világon ilyen rossz gyufát nem tűrnének el, sehol nem tűrnék el, hogy egy skatulyában olyan sok silány meg nem gyulladó gyufaszál legyen és hogy olyan kevés szál legyen benne. A fogyasztóközönség M van szolgáltatva nekik, sőt mi több a kartell a nagyobb profit kedvéért még a tűzszerszámot is valamennyire megdrágította. Beszéljek a t. Háznak arról, hogy a jutakartell néhány hét alatt három izben emelte az árakat? Beszéljek a zsákkartellről, a zsinegkartellről? Nem tudnám egy órán belül felsorolni mindazokat a kartelleket, amelyek az utóbbi időben drágítottak. Mindezek konzekvenciái a az, hogy hibáztatom a kormányt elsősoriban azért, mert a kartelltörvény végrehajtási utasításából kihagyta az egyeztető bizottságot. Ez az egyeztető bizottság alkalmas lett volna arra, hogy felfedezze azokat a rejtett dolgokat, amelyek egy kartellalakulatnál meg vannak; alkalmas lett volna arra, hogy valamennyire is mérsékelje, fékezze a kartellovagok mohóságát. Hibáztatom a kormányt azért, hogy a kartelltörvény végrehajtási utasításánál nem biztosította a tárgyalások teljes nyíltságát és teljes szabadságát, mert ha ez meglett volna, akkor nem hinném, hogy a r kartellek r merészkedtek volna ilyen rablóhadjáratot indítani a közönség zsebe ellen. ' De főleg azért kárhoztatom a kormány eljárását, mert a belügyminiszter úr néhány perccel ezelőtt azt a választ adta egy interpellációra, hogy fájó szívvel ugyan — is ekkor ellágyult a hangja — kénytelen a gyűléstilalmat fenntartani, mert olyan esetek fordulnak elő, amelyek arra mutatnak, hogy itt rendszeres izgatások folynak az országban. A népnek nem szabad bánatát gyűlésen elmondani, a népnek nem szabad elmondani, hogy mi fáj neki, • mert az urak félnek attól, hogy ezzel izgatást követ el. Kétségtelen, hogy annak a nagy nyomornak, amely ma a népet pusztítja, sorvasztja, felemlítése egymaga is izgatólag hat, de kérdem at, kormányt, nem hat-e izgatólag a népre, mikor azt kell látnia, hogy erőszakkal, csendőrkézzel betömik a száját és lehetetlenné teszik, hogy védekezzék az ellen a rablóhadjárat ellen, amely az ő zsebe ellen folyik, ugyanakkor azonban a kormány nagy mértékben hozzájárul a nép türelmetlenségéhez s elkeseredéséhez, .amikor semmiféle intézkedést nem tesz ezek ellen az alakulatok ellen, sőt nagyon szőrmentén bánik velük, pedig nagyon kemény kézzel kellene velük elbánnia. Azt kérdem tehát a t. kormánytól, hogy interpellációmhoz híven mit szándékozik tenni azok ellen a sorozatos árdrágítások ellen, amelyeket a kartellek részéről a közönség tapasztalt. Hajlandó-e a kormány a kartell-bizottságot életbeléptetni s ennek a legteljesebb szabadságot és a legteljesebb nyilvánosságot biztosítani? Végül, hajlandó-e a kormány a fogyasztóközönség védelmére a legerélyesebben eljárni azok ellen a kartellek ellen, amelyek ellen a meglévő törvény alapján is erélyesen lehetne eljárni? Elnök: A képviselő urat beszédében nem akartam félbeszakítani. Többször használt sértő kifejezéseiért a képviselő urat utólag rendre. ülése 1931 november 11-én, szerdán. utasítom. (Kabók Lajos: Mi volt az? — Kéthly Anna közbeszól) Csendet kérek! Ne tessék az elnököt bírálni! Elnök: A kereskedelmi miniszter úr az összkormány nevében kíván szólni. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy Malasits t. képviselő úr interpellációjára a kormány nevében válaszoljak. (Ralijuk!) t A képviselő úr négy kérdést intézett a kormányhoz. Első kérdésére válaszom a következő. A lényegesebb közfogyasztási cikkek árában számottevő emelkedés július végétől október végéig nem volt. (Kabók Lajos: Odáig felvitték elég magasra!) A tej ára — ezt azért hozom fel, mert a képviselő úr a tejkartell garázdálkodására hivatkozott — 34 fillérről 33 fillérre szállt alá. (Kabók Lajos: Milyen nagy eredmény!) Az egészbarna és félbarna kenyér ára változatlanul megmaradt 28, illetőleg 30 fillér. A liszt ára 43 fillérről 37 fillérre szállt alá. (Kabók Lajos: De a búza ára leszállt egyötödére!) Nem tudom, hogy ezt olyan vonatkozásban méltóztatik-e érteni, ihogy a. liszt ára nem tartott egészen lépést a búza árával. Méltóztatik tudni, mint mindenki, aki a közgazdasági életben az áralakulás tényezőivel foglalkozik, hogy a liszt és a búza árának alakulása sohasem lehet párhuzamos, (Kabók Lajos: Felfelé mindig párhuzamos.) mert a lisztár alakulására egészen más tényezők hatnak, a takarmányárak alakulása, a kiviteli lehetőségek és más tényezők is befolyással vannak. De most nem arról van szó, hogy oktatást tartsunk egymásnak: miért nem párhuzamos a liszt ára a búza árával, hanem annak az egyszerű ténynek a konstatálásáról, hogy voltak-e a fontos élelmiszerárak tekintetében lényeges áremelkedések vagy sem. En csiak ennél a kérdésnél maradok. Éppen ezért teljes tárgyilagossággal megállapítom, hogy igenis, például a cukor árában volt áremelkedés, 1 18 pengőről 1'30 pengőre, ennek azonban nem a kartellek visszaélése az oka, hanem egyszerűen a kincstári haszonrészesedés felemelése. Emelkedett, mégpedig jelentékenyen emelkedett ia zsír ár is annak következtében, hogy a cseh-iszlovák kereskedelmi szerződési provizórium a sertésnek utat nyitott Cseh-Szlovákiába. Ennek áremelő hatása azonban csak a zsír tekintetében érvényesült, a sertéshús ára változatlanul maradt, sőt újabban már a zsírárak is hanyatlóban vannak. A hazai szén ára valamelyes emelkedést mutat, ez az emelkedés azonban csak azt a normális ütemet követte, amely minden esztendőben be szokott következni és természetes következménye annak, hogy a szénárak ia téli fűtési szezon kezdetén mindig magasabbak, mint a nyári hónapokban. Talán 3%-os emelkedést mutat a faár^ alakulása is, ami megint annak a következménye, hogy a külföldi szén behozatalának a kereskedelmi miniszter engedélyétől függővé tétele folytán és annak következtében, hogy ezen a réven sokkal kevesebb külföldi szén jött be az országba, most mára fa iránt a kereslet emelkedett. Ez az emelkedés azonban, ismétlem, nem lényeges. Ami a textiláruk áremelkedését illeti, erre vonatkozólag az adatok megint csak azt mutatják, hogy július 24-étől október 24-éig számottevő emelkedés nem volt. Azok az emelkedések, amelyekre Malasits képviselő úr méltóztatott hivatkozni, legnagyobb részt annak következményei, hogy a devizaforgalom korlátozása folytán azokban a cikkekben, amelyeket említeni méltóztatott, majdnem mind importcikk. — ter-