Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-19

128 Az országgyűlés képviselőházának j vén azonban a magyar gyufafogyasztó közön­ség teljesen ki van szolgáltatva Kreugeréknek. Tíz millió pengőt cipelnek ki ebből a, szeren­csétlen országból egy esztendő alatt. Munkásai­kat gyalázatosan rosszul fizetik, az áru, amit előállítanak, csapnivalóan rossz. Sehol a vilá­gon ilyen rossz gyufát nem tűrnének el, sehol nem tűrnék el, hogy egy skatulyában olyan sok silány meg nem gyulladó gyufaszál legyen és hogy olyan kevés szál legyen benne. A fo­gyasztóközönség M van szolgáltatva nekik, sőt mi több a kartell a nagyobb profit kedvéért még a tűzszerszámot is valamennyire megdrá­gította. Beszéljek a t. Háznak arról, hogy a juta­kartell néhány hét alatt három izben emelte az árakat? Beszéljek a zsákkartellről, a zsineg­kartellről? Nem tudnám egy órán belül fel­sorolni mindazokat a kartelleket, amelyek az utóbbi időben drágítottak. Mindezek konzekvenciái a az, hogy hibáz­tatom a kormányt elsősoriban azért, mert a kartelltörvény végrehajtási utasításából ki­hagyta az egyeztető bizottságot. Ez az egyez­tető bizottság alkalmas lett volna arra, hogy felfedezze azokat a rejtett dolgokat, amelyek egy kartellalakulatnál meg vannak; alkalmas lett volna arra, hogy valamennyire is mérsé­kelje, fékezze a kartellovagok mohóságát. Hi­báztatom a kormányt azért, hogy a kartell­törvény végrehajtási utasításánál nem biztosí­totta a tárgyalások teljes nyíltságát és teljes szabadságát, mert ha ez meglett volna, akkor nem hinném, hogy a r kartellek r merészkedtek volna ilyen rablóhadjáratot indítani a közön­ség zsebe ellen. ' De főleg azért kárhoztatom a kormány el­járását, mert a belügyminiszter úr néhány perccel ezelőtt azt a választ adta egy interpel­lációra, hogy fájó szívvel ugyan — is ekkor el­lágyult a hangja — kénytelen a gyűléstilalmat fenntartani, mert olyan esetek fordulnak elő, amelyek arra mutatnak, hogy itt rendszeres izgatások folynak az országban. A népnek nem szabad bánatát gyűlésen elmondani, a népnek nem szabad elmondani, hogy mi fáj neki, • mert az urak félnek attól, hogy ezzel izgatást követ el. Kétségtelen, hogy annak a nagy nyomornak, amely ma a népet pusztítja, sorvasztja, fel­említése egymaga is izgatólag hat, de kérdem at, kormányt, nem hat-e izgatólag a népre, mi­kor azt kell látnia, hogy erőszakkal, csendőr­kézzel betömik a száját és lehetetlenné teszik, hogy védekezzék az ellen a rablóhadjárat ellen, amely az ő zsebe ellen folyik, ugyanakkor azon­ban a kormány nagy mértékben hozzájárul a nép türelmetlenségéhez s elkeseredéséhez, .ami­kor semmiféle intézkedést nem tesz ezek ellen az alakulatok ellen, sőt nagyon szőrmentén bánik velük, pedig nagyon kemény kézzel kel­lene velük elbánnia. Azt kérdem tehát a t. kormánytól, hogy interpellációmhoz híven mit szándékozik tenni azok ellen a sorozatos árdrágítások ellen, ame­lyeket a kartellek részéről a közönség tapasz­talt. Hajlandó-e a kormány a kartell-bizottsá­got életbeléptetni s ennek a legteljesebb szabad­ságot és a legteljesebb nyilvánosságot biztosí­tani? Végül, hajlandó-e a kormány a fogyasztó­közönség védelmére a legerélyesebben eljárni azok ellen a kartellek ellen, amelyek ellen a meglévő törvény alapján is erélyesen lehetne eljárni? Elnök: A képviselő urat beszédében nem akartam félbeszakítani. Többször használt sértő kifejezéseiért a képviselő urat utólag rendre­. ülése 1931 november 11-én, szerdán. utasítom. (Kabók Lajos: Mi volt az? — Kéthly Anna közbeszól) Csendet kérek! Ne tessék az elnököt bírálni! Elnök: A kereskedelmi miniszter úr az össz­kormány nevében kíván szólni. Kenéz Béla kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy Malasits t. képviselő úr interpellációjára a kormány nevében válaszoljak. (Ralijuk!) t A képviselő úr négy kérdést intézett a kor­mányhoz. Első kérdésére válaszom a következő. A lényegesebb közfogyasztási cikkek árá­ban számottevő emelkedés július végétől októ­ber végéig nem volt. (Kabók Lajos: Odáig fel­vitték elég magasra!) A tej ára — ezt azért hozom fel, mert a képviselő úr a tejkartell garázdálkodására hivatkozott — 34 fillérről 33 fillérre szállt alá. (Kabók Lajos: Milyen nagy eredmény!) Az egészbarna és félbarna kenyér ára változatlanul megmaradt 28, illetőleg 30 fillér. A liszt ára 43 fillérről 37 fillérre szállt alá. (Kabók Lajos: De a búza ára leszállt egy­ötödére!) Nem tudom, hogy ezt olyan vonatko­zásban méltóztatik-e érteni, ihogy a. liszt ára nem tartott egészen lépést a búza árával. Mél­tóztatik tudni, mint mindenki, aki a közgazda­sági életben az áralakulás tényezőivel foglal­kozik, hogy a liszt és a búza árának alakulása sohasem lehet párhuzamos, (Kabók Lajos: Fel­felé mindig párhuzamos.) mert a lisztár alaku­lására egészen más tényezők hatnak, a takar­mányárak alakulása, a kiviteli lehetőségek és más tényezők is befolyással vannak. De most nem arról van szó, hogy oktatást tartsunk egymásnak: miért nem párhuzamos a liszt ára a búza árával, hanem annak az egy­szerű ténynek a konstatálásáról, hogy voltak-e a fontos élelmiszerárak tekintetében lényeges áremelkedések vagy sem. En csiak ennél a kér­désnél maradok. Éppen ezért teljes tárgyilagos­sággal megállapítom, hogy igenis, például a cu­kor árában volt áremelkedés, 1 18 pengőről 1'30 pengőre, ennek azonban nem a kartellek visszaélése az oka, hanem egyszerűen a kincs­tári haszonrészesedés felemelése. Emelkedett, mégpedig jelentékenyen emelkedett ia zsír ár is annak következtében, hogy a cseh-iszlovák ke­reskedelmi szerződési provizórium a sertésnek utat nyitott Cseh-Szlovákiába. Ennek áremelő hatása azonban csak a zsír tekintetében érvé­nyesült, a sertéshús ára változatlanul maradt, sőt újabban már a zsírárak is hanyatlóban van­nak. A hazai szén ára valamelyes emelkedést mutat, ez az emelkedés azonban csak azt a nor­mális ütemet követte, amely minden esztendő­ben be szokott következni és természetes követ­kezménye annak, hogy a szénárak ia téli fűtési szezon kezdetén mindig magasabbak, mint a nyári hónapokban. Talán 3%-os emelkedést mu­tat a faár^ alakulása is, ami megint annak a következménye, hogy a külföldi szén behozata­lának a kereskedelmi miniszter engedélyétől függővé tétele folytán és annak következtében, hogy ezen a réven sokkal kevesebb külföldi szén jött be az országba, most mára fa iránt a kereslet emelkedett. Ez az emelkedés azonban, ismétlem, nem lényeges. Ami a textiláruk áremelkedését illeti, erre vonatkozólag az adatok megint csak azt mutatják, hogy július 24-étől október 24-éig számottevő emelkedés nem volt. Azok az emelkedések, ame­lyekre Malasits képviselő úr méltóztatott hi­vatkozni, legnagyobb részt annak következmé­nyei, hogy a devizaforgalom korlátozása foly­tán azokban a cikkekben, amelyeket említeni méltóztatott, majdnem mind importcikk. — ter-

Next

/
Oldalképek
Tartalom