Képviselőházi napló, 1931. II. kötet • 1931. november 04. - 1933. november 25.

Ülésnapok - 1931-19

106 Az országgyűlés képviselőházának 19 odáig, hogy az általános titkos választójog alapján válasszon. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Igenis, az általános, titkos és tiszta választás kenyeret jelent, választóvizet jelent az osztályok közé. Akármilyen becsületes meggyőződésű, akármilyen tiszta ember a jelenlegi miniszterelnök úr, mégis rabja annak a pártnak, amely ott áll a háta mögött. (Ügy van Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Nem az ő szülötte és nem ő támasztotta fel ezt a pártot, ez még a bűnös múlté, ez még a Bethlen-kormányé, de nem tud tőle szabadulni, rabja és olyan politikát, amelyet itt követeltek ellenzéki, sőt egységespárti oldalról, zavartalanul nem tud addig csinálni, amíg ez a párt áll a háta mögött. Üj rendszer kell, új párt kell, amely nincs elhelyezve száz és száz helyen gazdasági intézményekben, amely nincs lekötve száz és száz szállal különböző gazdasági éredkköröknek, amely nem is alkalmas arra, hogy ezekben a súlyos és válságos időkben az ország gazdasági életét irányítsa. Igenis azok a csodás orvosszerek, azok a . frázisok, amelyeket itt ajánlanak az összefogásról, nem számítanak semmit. Tudom és tudjuk, érezzük, hogy az ország valóban súlyos helyzetben van és el kellene következnie az összefogásnak. (Ügy van! Ügy van!) Ez nőm azt jelenti, hogy a szociáldemokratapárt képviselői, vagy akárkije, be akarnának menni egy koncentrációba, vagy egy kormányba... , Elnök: Lejárt a beszédideje a képviselő úrnak. Weltner Jakab: Néhány percet kérek. Elnök: Mennyit kér a képviselő úr? Weltner Jakab: öt percet. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a meghosszabbításhoz hozzájárul. Weltner Jakab : ... mondom, mintha a szociáldemokratapárt a kormányba, vagy a koncentrációba be akarna menni, ellenben szívesen résztvesz egy olyan becsületes ónunkéban, amely az ország népének szenvedését enyhíteni van hivatva. Olyanok a viszonyok, hogyha nem történik valami, akkor elpusztulunk.'De a teendő minden ellenkező állítás ellenében: a tiszta választás, új parlament, új kormány, új rendszer. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalion.) Miért? Mert hozzá kell nyúlni olyan osztályok vagyonához, olyan osztályok jövedelméhez, (Szeder Ferenc: Előjogaihoz!) amelyekhez ez a mostani kormány nem nyúlhat. Olyan érdekköröket kell bevonni a nemzeti adózásba, amelyek most kivonják magukat. Ma a dolgozó 25—30 pengőt kereső munkást találják meg elsősorban az adójával és korántsem olyan mértékben a gazdagokat és vagyonosokat, mint ahogyan kellene ezekben a súlyos és válságos időkben. Tehát igenis, egy rendszerváltozás új életet jelent, a gazdasági élet fellendülését, az ország nehéz helyzetének megjavítását, tisztultabh politikát és tisztultabb' bizakodást. Az emberek legnagyobb része ma fél attól, hogy mi lesz holnap, nem tudja, mit csináljon, nem tudja mit tegyen. A termelés is megbénul e bizalmatlanság folytán, ha azonban egy új nemzeti regenerálódás következik be, ha látják, tudják, hogy stabil kormányzat van és e kormányzat stabiltását nem a statárium és a páncélautó és a gyűléstilalom biztosítja, akkor megnyugszik a közhangulat. Egy kormányzat stabilitását és a parlament tekintélyét is az biztosítja, ha azt mondhatja, hogy az egész nép választottja és .ülése 1931 november 11-én, szerdán. a legjobb tudása és akarata szerint cselekszik. Ha tehát ilyen rendszer lesz, akkor igenis, az egész ország népe a szociáldemokratapárttal együtt támogatna egy ilyen kormányt és mehetnénk előre a szebb, boldogabb jövendő felé. (Éljenzés és íaps a szélsőbaloldalon.) Elnök: A miniszterelnök úr kíván szólani. Gr. Károlyi Gyula miniszterelnök: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A választójog kérdését sokkal súlyosabbnak, fontosabbnak és komolyabbnak tartom, semhogy most egy interpelláció és aa arra adott válasz keretében letárgyalni lehetne. (Kabók Lajos: Legalább a szándékot tessék megmondani!) En természetesen készséggel elismerem a t. képviselőtársamnak azt a jogosultságát, hogy neki a mai választójogi rendszer helytelennek tűnik fel és azon változtatni akar. Meglehet, hogy a t. képviselőtársamnak ebben igaza van. En most a kormány álláspontját semmi tekintetben sem szegezhetem le, mert ezt a fontos kérdést minden doktrína, minden jelszó hangoztatása nélkül komolyan, alaposan és az ország érdekében kell letárgyalni, még mielőtt erre nézve a kormány végleges álláspontot foglalhatna el és azzal a törvényhozás elé járulna. (Esztergályos János: De foglalkoznak vele?) Méltóztatnak tudni, hogy a kormányzatnak első és főfeladata a gazdasági és pénzügyi kérdések elintézése (Propper Sándor: Összefügg a kettői) és addig, amiig ezen a téren a legszükségesebb eredményeket el nem érjük, fizikai lehetetlenség a kormány számára s nekem sincs időm fizikailag arra, hogy más — elhiszem, hogy elsőrangú és fontos — alkotmányjogi és politikai kérdésekkel foglalkozzunk. Ez az oka annak, hogy a kormánynak erre vonatkozó álláspontját nem áll módomban a t. Képviselőházzal közölnii. Kérem, méltóztassék egyelőre ezt a választ tudomásul venni. (Malasits Géza: Körülbelül ezt mondotta Széli Kálmán is!)

# Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni. Weltner Jakab: T. Ház! A választ annál kevésbbé vehetem tudomásul, mert meggyőződésem szerint minden perc halogatás végzetes következményekkel és katasztrófával jár az országra. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a miniszterelnök úr válaszát tudomásulvenni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik. — Kabók Lajos: Kisebbség. Ez az egész egységespárt? — Esztergályos János: Tizenhármán vannak. — Egy hang jobb felől: Mégis többség.) Többség. A Ház a választ tudomásulvette. Következik Büehler József képviselő úr interpellációja a népjóléti és munkaügyi miniszter úrhoz. Kérem annak felolvasását. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): «Tekintettel arra, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák ügyét véglegesen rendező és többszörösen beígért hadirokkant-törvényjavaslat még mindig nem készült el, hajlandó-e a miniszter úr a hadirokkantak, özvegyek és árvák járadékait a súlyos gazdasági viszonyokra való tekintettel megfelelően felemelni, hogy addig is, amíg törvény nem teszi lehetővé a hadirokkantak, özvegyek és árvák tisztességes megélhetését, a segélyek megfelelő felemelésével segítsünk a hadirokkantak rendkívül súlyos helyzetén.» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Büchler József: T. Képviselőház! Már egypárszor volt szó ebben a parlamentben, — ta-