Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.
Ülésnapok - 1931-15
A# országgyűlés képviselőházának IS. ülése 1931 augusztus E8-án, pénteken. 395 Buchinger Manó: T. Képviselőház! Nem lehet az országnak sem gazdasági, sem pénzügyi szanálását elképzelni a nélkül, hogy az ország legfontosabb rétege, a dolgozó néposztály ne kapja meg az ellenőrzés lehetőségét. r Nem lehet elképzelni az ország szanálását a nélkül, hogy ne volna befolyásunk arra, hogy hogyan akarják felhasználni azokat a fokozott anyagi erőket, amelyeket igénybe kívánnak venni és amelyek igénybevételi lehetőségére apellálnak. Ami az utóbbit illeti, mi szociáldemokraták úgy képzeljük, hogy ennek a problémának nemcsak hozzátartozó, de legfontosabb tengelykérdése a munkanélküliek segélyezésének és felkarolásának kérdése. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) A munkanélküliek ennek az országnak a legsúlyosabb sebesültjei és él sem gondolható, hogy lehetnek az országban emberek, s lehessenek törvényhozók, akik ezzel a mai állapottal szemben, a munkanélküliség égető problémájával szemben érzéketlenül tudnának állni és szótlanul tudnának tovahaladni. A falu szegényeivel, a falusi lakossággal s azoknak hozzátartozóival együtt a számítási adatok szerint egy negyedmillióra tehető már a munkanélküliek száma ebben az országban. Az ipari munkások, az ipari munkanélküliek helyzete annyiszior tárgyaltatott már itt.' erről az oldalról, hogy én a részletekre kitérni f nem kívánok, csak azt kérdem: lehetőnek tartják-e a törvényhozók t azt, hogy tanult, képzett ipari munkások, képzett intellektuellek olyan helyzetbe jussanak, amilyenben ma vannak, hogy lecsúsznak a lump-proletariátus rétegébe, hogy veszedelmévé válnak az országnak, mert nincs senki, akit nyomoruk megindítana,_ nincs senki, aki rajtuk segítene! (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Nincs senki, aki segítsen rajtuk olyan alaposan, olyan intézményesen, mint ahogy ezt a külföldön megteszik. Ma már az egész világon intézményesen gondoskodnak azokról, akiket a mai társadalom munkához, kenyérhez nem tud juttatni. (Éber Antal: A szovjetben nincs munkanélkülisegély! — Propper Sándor: De van munka! — Büchler József: Már egyszer megkérdeztem öntől, hogy mi közünk a szovjethez? — Kóródi Katona János: Nagyon sok! Marxisták maguk is! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Farkas István: Ön beszél? Kizsarolja ezt az országot és tisztviselőit! — Zaj.) Csendet kérek, képviselő urak. (Weltner Jakab (Éber Antal felé): Zsebrevág százezreket! Ön hallgasson, tartsa a száját, ha a munkanélküliekről van szó! Ne beszéljen! — Zaj.) Buchinger Manó: A szovjet az, amelyet én nem kérdezek, mert ezidőszerint ott nincs munkanélküliség, (Éber Antal: Hétszázezer! — Büchler József: Magyarországról van szó, nem Oroszországról ! ) Elnök: Büchler képviselőurat kérem, tessék csendben maradni. (Büchler József közbeszól.) Büchler képviselő urat rendreutasítom, és ha közbeszólásait folytatja, kénytelen leszek erélyesebben eljárni. Buchinger Manó: Kiszámítottuk, hogy mintegy évi 20—25 millió pengőből el lehetne látni a munkanélkülieket intézményes segélyezéssel. Bizonyára lesznek a túloldalon sokan, akik ezt az összeget sokalják. Igaz, hogy 20—25 millió valami, (Szeder Ferenc: A saját fantasztikus jövedelmeiket nem sokalják!) ellenben azokat, akik sokalják, bátor vagyok figyelmeztetni arra, hogy az 1928—29-es költségvetést zárszámadási adatai szerint a távozott népszerű kultuszminiszter úr 15'5 millióval haladta túl a költségvetést, a honvédelmi miniszter úr pedig 22 millióval. (Kertész Miklós: Es^ még csak nem is távozott!) Ha ezt a két túllépést megakadályozzák, akkor a munkanélküliek • intézményes segélyezésének kérdését meg tudják oldani, és akkor az az összeg, amelyet erre fordítottak, még mindig csak tizedrésze lesz annak, amit a nagyagráriusok számára ki tudtak utalni. (Weltner Jakab: Es visszamegy a nemzetgazdaságba az a pénz!) Ahol demokratikus a törvényhozás, ott nem tűrik, hogy százezrek és százezrek ilyen rettenetes nyomornak és Ínségnek váljanak áldozataivá, mint ebben az országban. Németország is óriási bajokkal küzd, nagy anyagi nehézségekkel, de még a múlt évig is hétmilliárd márkát költött különböző szociális szolgáltatásokra. (Éber Antal: Azon ment tönkre Németország! — Nagy zaj a szélsőbaloldalon. — Propper Sándor: Magyarország miben ment tönkre? — Esztergályos János: Es az ön bankja hány kisembert tett tönkre?) Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem, legyen szíves csendben maradni. i(Szeder Ferenc: Hány kisbirtokost tett az (ön bankja tönkre, Éber képviselő úr?!) Szeder Ferenc képviselő urat utoljára figyelmeztetem, hogy maradjon csendben. (Éber Antal: A Törekvésről beszéljenek!) Éber Antal képviselő arat is kérem; maradjon csendben. (Büchler József: Hic Khodus, hic s alia, a Magyar-Olasz Bankról van szó! — Éber Antal: A Törekv|és! — Propper Sándor: Az fáj magának, hogy konkurrenciát csinál! — Esztergályos János közbeszól.) Esztergályos képviselő urat rendre utasítom. Méltóztassék csendben maradni. Buchinger Manó: Ahol a munkanélküliség méretei ekkorák, ott a mnkanélkülisóg problémáját nem lehet megoldani igyenle vessel, nem lehet megoldani cipőfoltozással, mint ahogy t. Hunyady Ferenc igtróf úr {Éber Antal: Nagyon jól beszélt!) volt szíves javaslatba hozni. (Éber Antal: Nagyon igaza volt Hunyadynak!) Ingyenleves és cipöfoltozás ma már nem szociálpolitika, nemi is magyar politika, csak a szőrösszívű vagyonosok politikája. (KórÓdiKatona János: Buchingerék politikája! — Weltner Jakab: Lótartó politika! Adjon pár lovat a munkanélkülieknek! — Szeder Ferenc: Az Éber lovai jobban élnek, mint a munkások!) Elnök: Szeder Ferenc képviselő urat kérem, maradjon csendben. Méltóztassék legalább a saját pártjabeli képviselőnek lehetővé tenni, hogy beszédet folytassa. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Buchinger Manó : Sajnálom, hogy gróf Hunyady t. képviselőtársam ebben a pillanatban nincs a teremben. Azt olvasom, hogy egyik közbeszólásában felénk kiáltotta, hogy nem lesz itt többé őszirózsa. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem is! — Büchler József: Hol volnának maguk egyáltalán, ha nem lett volna!)! Ha szociálpolitikánk az marad, amit Hunyady képviselő úr proponált... (Zaj a jobboldalon. — Propper Sándor (Kóródi-Katona János felé): Azt hiszem, az őszirózsás' forradalomban maga is benne volt! — Kóródi-Katona János: En? Be voltam csukva! — Zaj. — Esztergályos János: Jó lesz csendben lenni! — Felkiáltások jobb felől: Legyenek maguk csendben!) ... akkor igaza van, nem lesz őszirózsa, (Propper Sándor: Hiába akkor sem csuktak be senkit! Miért volt maga becsukva?) hanem egészen más lesz és Hunyady igróf úr még elég fiatal ahhoz, hogy ezt megérje. 1 Nem kívánom neki. (Zaj a
