Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.
Ülésnapok - 1931-15
394 Az\ országgyűlés képviselőházának 11 Annak következménye volt! — Elnök csenget. — Büchler József: Maguk tették tönkre az országot és még mindig nem tanultak!) Elnök: Büchler képviselő urat kérem, maradjon csendben. (Östör József: Kun Béla szigetelte el az országot.) Östör képviselő urat is kérem, maradjon csendben. Buchinger Manó: Amikor egész Európában demokráciára törekedtek és a demokrácia alapján kormányoztak, ennek az országnak kormányzata a legántidemokratikusabb fasiszta kormányzattal ibar átkozott. (Propper Sándor : Ma is !) Franciaországgal — mondotta a miniszterelnök úr — egypár évvel ezelőtt nem volt kedvező a viszonyunk. Nem is lehetett, hiszen ta háború utáni Európában két ország volt, amely farkasszemet nézett egymással, amely egymásnak komoly haragosa volt: Olaszország és Franciaország. A Bethlenkormányzat volt az, amely az olasz barátságot forszírozta és puszírozta. (Propper Sándor: Sok haszna van belőle az országnak!) Ennek a két országnak feszült viszonya volt a legkomolyabb nyugtalanító ok a háború után. Mi pedig külpolitikai orientációnkban Mussolinival barátkoztunk, Mussolini Olaszországával, és akkor a miniszterelnök úr csodálkozik azon, hogy Franciaországgal nem voltunk kedvező viszonylatban. Most állítólag ez a viszony javult. Erre vonatkozóan mi kijelenthetjük, hogy mi ennek a javulásnak örülünk. Mi szociáldemokraták súlyt helyezünk arra, hogy mindenkivel, minden országgal jó viszonyban, jó barátságban legyünk, (östör József : Csak Olaszországggal nemi) főképpen hogy barátságban legyünk összes szomszédainkkal. Ezt az utóbbit, ennek szükségességét, azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom, elegendő, ha rámutatok arra, hogy a Csehországggal szemben folytatott gazdasági háború milyen mérhetetlen károkat és veszteségeket okozott az országnak. (Felkiáltások a jobboldalon: Elsősorban a cseheknek! — östör József: Ki folytatta*? — Zaj. — Elnök csenget) Mi tehát azt akarjuk, arra kívánunk törekedni, az az intenciónk, hogy mindenkivel legyünk, igenis, jóban. (Egy hang a jobboldalon: Tehát az olaszokkkal is!) De ami Franciaországot illeti, meg kell hangsúlyozottan jegyeznünk, ihogy ezt a hirtelen jóviszonyt és barátságot mi úgy akarjuk és úgy képzeljük, hogy az ne nyugtalanítson másokat; ne nyugtalanítsa sem Németországot, sem Angliát és főként ne nyugtalanítsa a gyenge, de abszolút békés és abszolút demokratikus Ausztriát. Erre, ezt ki kell jelentenem, figyelni fogunk; e mellett a felfogásunk mellett kitartunk és ezt a magatartásunkat, ezt a politikánkat meg is fogjuk védelmezni. És nagyon fontosnak tartom, hogy itt a szociáldemokrata párt részéről leszögezzem még azt is, hogy figyelni fogunk arra, hogy külpolitikai vonatkozásban ne lehessen itt olyan orientáció, amelynek következtében ezt az elvérzett országot, ezt az elvérzett népet arra akarják felhasználni, hogy zsoldosa vagy zsandárja legyen valakinek. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ezeknek kijelentése után el is hagyom a programmnak a külpolitikára vonatkozó rész léteit ßm csak egyetlenegy dologra vonatkozólag kívánnék még megjegyzést tenni. Az ország ma olyan viszonyok közé jutott, olyan helyzetben van, amikor legnagyobb érdeke az, hogy barátokra tegyen szert, hogy jóakaróittak számát szaporítsa. Hiszen többen szólal . ülése 1931 augusztus 28-án, pénteken. tak fel, hogy külföldi segítségre lesz szükség akkor, ha ebből a borzalmas gazdasági helyzetből ki akarjuk vezetni az országot. Amikor tehát mi a külföld felé fordulunk, akkor itt volna az ideje annak, hogy az új kormányzat minden lehetőt elkövessen abban az irányban, hogy külföldön ne legyenek nekünk nehézségeink. Ebben az összefüggésben kénytelen vagyok első felszólalásomban — úgy, mint Weltner Jakab t. barátom, képviselő- és elvtársam tette — itt azt a felszólítást intézni a kormányzathoz, hogy lássa végre elérkezettnek az időt arra, hogy a magyar emigrációt likvidálja. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Zaj a jobboldalon.) Lássa elérkezettnek az időt arra, hogy végre amnesztiát kapjanak olyan emberek, (Egy hang jobb felől: Kun Béláék is 0 ?) akiknek — bátran mondhatni — nincsenek olyan bűneik az országgal szemben, mint amilyen bűnöket követett el Bethlen István és kormánya. (Zajos ellenmondások jobb felől és a középen,) -^ Weltner Jakab: Szépen kiment emigrációba! Már úgyis oda ment! — Zaj. — Elnök csenget.) Ezek után a belpolitikai természetű kérdésekről kellene néhány szót szólanom. Itt utalnom, kell arra, hogy a miniszterelnök úr bemutatkozó beszédében azt a kitételt használta, hogy ő ez alkalommal nem akar belpolitikai kérdésekkel foglalkozni. (Östör József: Nem így mondotta! — Büchler József: Ez volt az értelme!) Véleményem szerint itt csak lapszusról, itt csak elszólásról lehet szó. (Zaj. — Reisinger Ferenc (Östör József felé:) Fogja be a szájat! — Felkiáltások jobb felől: Mi az?) Hiszen egy másik megjegyzésében a kormányelnök úr... Elnök: Ha jól értettem — mert nagyon halkan mondotta — Reisinger Ferenc képviselő úr sértő kifejezést használt képviselőtársával szemben. Ezért a képviselő urat rendreutasítom. (Büchler József (Östör József felé): Hol volna maga a titkos választó joggall Azért ellensége a titkos választójognak! — Zaj. — Propper Sándor: Ügy is viselkedik, mint egy csendőrkáplár! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak!^ Buchinger Manó: Azt mondotta azután a miniszterelnök úr, hogy ő a közrendet nem fegyverrel akarja fenntartani, hanem az elégedetlenség okának megszüntetésével. (Farkasfalvi Farkas Géza: Ez csak korrekt!) Egészen korrekt, t. képviselőtársam, csak azt szeretném tudni, hogy hogyan lehet ilyen intenciót megvalósítani a nélkül, hogy az ország belpolitikai viszonyaival és állapotaival ne^ foglalkozzunk és ne igyekezzünk ezeknek az állapotoknak a szanálására? Ez képtelenség. (Farkasfalvi Farkas Géza: Nem azt mondta! Külön megmondta, Kogy a kenyérrel akar foglalkozni! — Esztergályos Jánosi Megint zabot reggelizett 1 ? — Élénk derültség. — Felkiáltások jobbfelől: Nagyon szellemes!) Teljes képtelenség elképzelni az ország mai viszonyainak megjavítását, az ország pénzügyi helyreállítását, pénzügyi szanálását a nélkül, hogy belpolitikai reformokkal ne foglalkozzunk és belpolitikáról ne beszéljünk. Ez a válság, ez a gazdasági nyomorúság, amelybe jutottunk, igenis az ország tízesztendős rossz belpolitikájának a következménye. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Buchinger Manó: Tisztelettel kérek 15 percnyi meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni'? (Igen!) A Ház a kért meghoszszabbítást megadja.
