Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-11

330 Az országgyűlés képviselőházának 11. ülése 1931 augusztus 1-én, szombaton. vitéz Kenyeres János képviselőtársam, azt nem tudom, de azt hiszem, hogy kellő gondos­ságot és óvatosságot árultam el azzal is, hogv vitéz Kenyeres János kéDviselőtársamhoz és bar atomihoz fordultam információért, (Helyes­lés jobbfelől.) Elnök: Szeder Ferenc képviselő úr a ház­szabályok 143. §-ának a) pontja alapján szemé­lyes kérdésben kért szól. A szó a képviselő urat megilleti. Szeder Ferenc: T. Ház! Amikor az állam­titkár úr Eckhardt Tibor képviselő úrnak vá­laszolt, -egy közbeszólásomra nekem is vála­szolt, személyesen aposztrofált és azt mon­dotta, hogy a baj itt az, hogy Békéscsabán biz­tosra mentem a választásba, a békéscsabai vá­lasztópolgárok azonban nem választottak meg. (Zaj. — Egy hang a szélsőbaloldalon; Csendet kérünk!) Hadd menjenek ki, elmondom azután. Elnök:. Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak helyeiket elfoglalni. Kérem a képvi­selő urat, méltóztassék beszédét folytatni. (Farkas István: Államtitkár úr, tereferéljünk egy kicsit! Ne szökjék meg! — Nánássy Andor: Későn van már!) Szeder Ferenc: Amikor ezt a nekem szánt néhány mondatot elmondotta, utána azt mon­dotta az államtitkár úr, hogy most már az­után a tereferének vége. Bocsánatot kérek, a Képviselőházban képviselőtársával az állam­titkár úrnak sem lehet így beszélni. (Büchler József: A csendőrével beszélhet így!) Mert amikor én, mint képviselő felállók, ugyanolyan joggal állok fel, mint az államtitkár úr és ugyanolyan joggal várok válaszokat a kérdé­sekre, (Propper Sándor: Még több joggal, mert titkos kerületben választottak meg, nem nyilt szavazásos kerületben!) annál is inkább, mert engem nem erőszakkal és terrorral hoztak he ebbe a Képviselőházba, hanem titkos válasz­tás útján, titkos szavazásos kerületben. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ami mármost a békéscsabai, ezt az újra és r ismételten visszatérő kérdést illeti, erről én már mondottam itt ebben a Képviselőházban egynéhány mondatot, amelyekkel igazolni pró­báltam azokat az erőszakosságokat, a nyilt sza­vazással velejáró terrort, amit ott, ezen a vá­lasztáson elkövettek. Az államtitkár úr azt mondja, hogv abszo­lút többséggel választották meg a kereskede­lemügyi miniszter urat. Igaz, mert ennek le­hetősége e mellett a választási rendszer mel­lett megvan. De ott van a kérdés másik része is. A békéscsabai választókerületben 18.200 sza­vazó van. Ebben a választókerületben 12.000 szavazó sem szavazott le egészen. Mi történt a többi választóval, miért nem szavazott a többi választó? Ez kérdés, amire a belügyminiszter úr államtitkára már nem tudna kielégítő fele­letet adni. Es hogy ez is tisztán álljon a köz­vélemény előtt, mert erről a részletről még nem beszéltem, felvilágosításul az államtitkár úrnak ezt is elmondom. Miért nem szavazott le a választópolgárok jelentékeny százaléka? Az e^vik városrészben Erzsébethelyen, ahol leginkább munkásszavazók vannak, több mint 4500 szavazó van, már magát a szavazás tényét is úgy rendezték meg, hogy az nemcsak a törvénnvel, hanem a jóízléssel is ellentétben áll. A szavazóhelyiséghez közel áttanították meg a Bud-párt gyülekezőhelyét, két kilométer távolságra pedig... Elnök: A képviselő úr téved, hogy erről nem szólott, mert éppen a szerdai interpellá­oiós napon mondotta el ugyanezeket. Szeder Ferenc: De nem azokat, amiket most akarok elmondani. Elnök: Képviselő úr, tessék a személyes kérdés keretei között maradni. Szeder Ferenc: En a személyes kérdés ke­retében akarok maradni és rá akarok mutatni arra a tévedésre, amelyben az államtitkár úr élt akkor, amikor a terrorral végrehajtott nyilt szavazásos választást védi és rá akarok mutatni arra, hogy milyen okok tették lehetővé, hogy a választópolgárság akaratát meghamisítsák. Elnök: Képviselő úr, a házszabályok azt mondják, hogy a képviselő személyes megtá­madtatás címén igen röviden válaszolhat. Itt már oly ténybeli dolgokra méltóztatik allu­dálni, amelyeket méltóztatott már elmondani. Tessék a személyes megtámadtatás '• keretében maradni és röviden elmondani felszólalását. Szeder Ferenc: Most egyelőre csak arra szorítkozom: a lehető leghatározottabban visz­szautasítom azt a méltatlan hangot, amelyet az államtitkár úr képviselőtársával szemben hasz­nált, amikor teref eréről beszélt. Ez az egyedüli, amiért felállottam és hozzá kell tennem, hogy még számtalanszor keresek itt erre módot, mert üldözöttje és hajszoltja voltam annak a válasz­tásnak, amelyet önök megrendeztek. Amikor le­léptem a vonatról, mindjárt mellém __ állították a detektívet és végigkísértettek néhány héten keresztül a városon, állandóan és rendszeresen. Keresek még módot arra számtalanszor és számtalanszor, hogy idehozzam ezeket a minő­síthetetlen eljárásokat, amelyeket önök válasz­tásnak neveznek. (Sztranyavszky Sándor: Sze­mélyes .megtámiadtatás címén kérek szót!) ' Elnök: A szót megadom. Sztranyavszky Sándor: Csak egy kérdést teszek fel: a minősíthetetlen jelző és a hanggal kapcsolatosan használt kifogás kivel szemben indokolt, velem, vagy a tisztelt képviselő úrral szemben? (Zaj a szélsőbaloldalon. — Farkas Ist­ván: Jó, jó, pökhendiség! Mit ugrálsz! Elme­het kisbírónak!) Elnök: Hátra van még a jegyzőkönyv hite­lesítése. A jegyző 'úr felolvassa a jegyzőköny­vet. Frey Vilmos jegyző (olvassa az ülés jegy­könyvét). — (Szeder Ferenc : Én üldözöttje vol­tam ennek!) Elnök: Van-e valakinek észrevétele a felol­vasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, akkor a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelen­tem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik este 10 óra 28 perckor.) Hitelesítik Édes Antal s. h. Magyar Pál s. k. naplóbiráló'bizottsági tagok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom