Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-11

Az országgyűlés képviselőházának 11. • dóik. Elmehetnek.» Ez volt a tiszti értekezlet lefolyása. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Akkor ezek a szerencsétlen jegyzők, akik féltik a kenye­rüket, féltik az állásukat, nyomorult páriák, agyonsanyargatott emberek, akiket ilyen cse­lekmények szembeállítanak talán holtig azzal a népppel, amelynek irányítása, dolgainak vi­tele gondjukra van bízva, megválasztották a maguk vezérét Filberger Gyula személyében, aki közismert szélhámos. Leteszem szintén a Ház asztalára azt a királyi ügyészségi vádel­ejtő határozatot, amelyet 1923 május 23-án a miskolci királyi ügyészség az Ő ügyében ho­zott. Filberger Gyula, akkor lakásügyi minisz­teri biztos helyettes, Lipcsey András csendőr­alezredest hivatalból üldözendő rágalmazás vét­sége miatt jelentette fel, az eljárást azonban a büntető perrendtartás 101. §-ának első pontja alapján az ügyészség megszüntette. Filberger Gyula panasza szerint Lipcsey András őt azzal vádolta meg v hogy hivatása gyakorlatában részrehajló és azzal gyanúsította, hogy dr. Czelláth Árpád miskolci ügyvéddel összejátszik, az általa képviselt ügyekben különös kedvezé­seket tanúsít. A miskolci királyi ügyészség megszüntető végzésének indokolásában ki­mondja, hogy minthogy a gyanúsított a tény­állításokat bizonyította és minthogy az 1914. évi XLI. te. 16. §-a értelmében az állított tény valóságának bebizonyítása kizárja a rágalma­zás megállapítását, ezeknél fogva a nyomozást bűncselekmény fennforgása hiányában meg­szünteti. Hozzáteszem még azt, hogy ennek a Filber­ger nevű egyénnek partnerje, egy dr. Czelláth nevű ügyvéd, le van tartóztatva és az ügyvéd­ség gyakorlásától is fel van függesztve. Ugyan­ez a Filberger Gyula azonos azzal az egyén­nel, aki mint miavai volt főszolgabíró gyalá­zatos és hitvány visszaéléseket követett el szin­tén választásokkal kapcsolatban a tőlünk ma elszakított, részben az ilyen hitvány egyének bűncselekményei miatt tőlünk elszakított terü­leten. Elnök: A képviselő urat sértő kifejezéséért rendreutasítom. Eckhardt Tibor: Tisztelettel tudomásul ve­szem, de bemutattam az ügyészség határozatát, amely jogot adott erre. Elnök: Ennek dacára sincsjoga a képviselő úrnak inparlamentáris és sértő kifejezést hasz­nálni bárkivel szemben is. (Büchler József: Egy szélhámossal szemben!) Eckhardt Tibor: T. Ház! Ezek az egyének csak olyan módon tudják a maguk hivatali állásait biztosítani, hogy így választások ide­jén a leghitványabb szolgálatok teljesítésére vállalkoznak és különböző bűncselekményeikre így szerzik meg az amnesztiát a felsőbb ható­ságoknál. Az a puszta tény, hogy egy ilyen rovottmultú egyént tettek meg a kerület köz­pontjában körzeti elnöknek, már magában mu­tatja azt, hogy miféle száudék forgott fenn ennek a választásnak az intézésénél. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) De tisztelettel rámutatok arra is, hogy a szomszéd kerületből, Tályáról, egy Toldy Mik­lós nevű jegyzőt is átparancsoltak erre a vá­lasztásra körzeti elnöknek. Miért? Mert a függő helyzetben lévő jegyzővel szabadon lehetett rendelkezni az államtitkár úr mandátumának biztosítása érdekében. Igen t. Ház! En a külügyminiszter úrhoz azért is intézem ezt az interpellációt^ mert nem tételezem fel a külügyminiszter úrról azt, hogy egy percig is egy kabinetben óhajt ülni olyan államtitkár úrral, aki ilyen eszközökkel ése 1931 augusztus 1-én, szombaton. 323 szerzett mandátum alapján van itt ebben a Ház­ban. (Szeder Ferenc: Van ott még több is olyan! —. Zaj a jobboldalon.) Én a külügy­miniszter úrhoz egyszerűen azt a kérdést inté­zem: miféle konzekvenciákat óhajt levonni a megyaszói kerületben tömegesen elkövetett bűncselekményekbőn Elnök: A belügyi államtitkár úr a belügy­miniszter úr nevében, akit a külügyminiszter úr erre felkért, óhajt válaszolni. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Tehát harmadkézből!) Sztranyavszky Sándor államtitkár: T. Kép­viselőház! A külügyminiszter úr helyett a bel­ügyminiszter úr nevében leszek bátor a t. képviselő úr által, elmondott interpellációra vá­laszt adni, és pedig azért, mert választási kér­désben interpellált, s választási kérdésekkel kapcsolatosan, azok a belügyminiszter hatás­körébe tartozván, indokolt, hogy a belügymi­niszter távollétében én adjak választ. A képviselő úr által előadottakból megálla­pítható, hogy ott bűnvádi feljelentések tétettek, egyes visszaélést elkövetettekkel szemben. (Eckhardt Tibor: Rendszeresen és tömegesen, előre megfontolt szándékkal követtek el vissza­éléseket!) A bűnvádi feljelentések megtétele következtében az állítólagos visszaélések bűn­ügyi útra tereitettek. (Eckhardt Tibor: Nem állítólagos! En láttam! Nem állítólagos! En többet is láttam személyesen!) Elnök: Eckhardt képviselő urat kérem, ma­radjon most csendben! Módjában lesz még fel­szólalni. Sztranyavszky Sándor államtitkár: A kép­viselő úr azt állítja, hogy látta a visszaélése­ket, a képviselő úr azonban nem illetékes arra, hogy ezekben ítéletet mondjon. (Zaj.) A büntető bíróság lesz hivatva 'arra, hogy ezekben a kér­désekben a tényállást megállapítsa és a bűnö­sökkel szemben az ítéletet kimondja, (Váry Al­bert: Ügy van!) Én a belügyminiszter úr megbízásából nem kívánok más kijelentést tenni, mint azt, hogy a bűnügyi útra terelt ügyekben az arra illeté­kes büntető bíróság lesz hivatva dönteni. Amennyiben követtettek el visszaélések köz­igazgatási vonatkozásiban, azok a visszaélések, ha konkretizálva lesznek, meg fognak torol­tatni. Különben -is, a t. Háznak megnyugtatá­sára bejelentem, hogy a kormány exponense, a vármegye főispánja, amint tudomására jutott, hogy Filberger megyaszói főjegyzővel szemben felmerült a visszaélés elkövetésének gyanúja, ellene saját hatáskörében, a választások utáni mágodik napon a fegyelmi vizsgálatot elren­delte. (Váry Albert: Nagyon helyes!) Az ügy tehát fegyelmi útra és bűnügyi útra tereltetvén, további nyilatkozat megtételét itt a magam ré­széről most felesjegesnek tartom. (Kabók Lajos: Mi lesz a főispánnal?) Meg azt fűzhetem legfeljebb hozzá, hogy tudomásom szerint a megyaszói választás ügye a közigazgatási bíróság előtt is megpanaszol­tatott. A közigazgatási bíróság, amely előtt a választás panasz tárgyát képezi, az elhangzott panaszok tárgyában lesz illetékes szintén ítéle­tet mondani. (Eckhardt Tibor: öt év múlva!) Kérem, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a vi­szonválasz ijoga megilleti. Eckhardt Tibor: Igen t. Ház! Én nem a belügyminiszter úrhoz és nem a belügyi állam­titkár úrhoz intéztem interpellációmat, mert őket, ha másként nem, mulasztás formájában 47*

Next

/
Oldalképek
Tartalom