Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-11

Az országgyűlés képviselőházának 11. ülése 1931 augusztus 1-én, szombaton. 291 hogy csődörös volt-e vagy huszár, hanem hogy valóságot mondjon !) Tény az, hogy nemcsak magyar válság van, hanem világválság is van, a kapitalizmusnak egy nagyon súlyos válsága. A kapitalizmus tel­jesen bebizonyította életképtelenségét. Ha olyan válság volna* hogy mindenből kevés van, hogy az emberek túlságosan elszaporodtak volna és nincs elég ennivaló, akkor azt mondanók, hogy bizony, össze kell húzni a nadrágszíjat, kevesebbet kell ennünk, nélkülöznünk kell, éheznünk kell. (Meskó Zoltán : Egyformán) Ügy van, egyformán. De a válság nem ilyen természetű, a válság éppen ellenkező természetű : mindenből több van, mint kellene. Micsoda rendszer az, micsoda esztelen rendszer, amely az élelmiszerekből többet produ­kál, mint amennyit el tudnak fogyasztani, nyers­anyagokból többet produkál, mint amennyire szükség van ? Egy becslés szerint a világon nyers­anyagokban így áll a helyzet : cinkből 7-szer annyi van mint amenyi kellene, kőszénből 57-szer annyi, rézből 4-szer annyi, selyemből 3-szor annyi, kávéból 2'5-szer annyi, kaucsukból 2-szer annyi, cukorból 2'7-szer annyi, búzából l*6-szer annyi, és így tovább. (Egy hang a jobbolbalon : Jóllák­hatik mindenki!) így van egész csomó anyag­nál. Mindenből sok van, de nincs fogyasztó, nem tudják megvásárolni. Micsoda rendszer az, amely az emberek mil­lióit munkanélküliségre kárhoztatja, micsoda rendszer az, amely harmincmillió ember munká­ját nélkülözheti, mert nincs rá szüksége 1 A tőke nem^ tud termelni, a tőke nem szaporodik. Egyet­len érték van : a munkaerő, csak abból lesznek a javak. Lehet valakinek tele a Wertheim-szekrénye arannyal, az nem szaporodik meg, ha a munka nem gyarapítja és a munkaerő nem ad annak értéket. Igenis, ez az érték. És van egy rendszer, amely azt mondja : nincs szükségem munkásra, nem tudok használni harmincmillió munkást. Mit jelent ez ? Vannak területek, amelyek kopá­rak, amelyeket fel Jehetne használni termőföldül. (Egy hang a jobboldalon : Akkor még több lesz a termés !) Az egyik oldalon túlbőségben él néhány ezer ember, a másik oldalon éheznek milliók. Tele vannak a magtárak búzával, tele vannak az üzle­tek ruhával, cipővel és itt rongyosan, meztelenül és éhesen járnak százezrek és milliók az ország­ban. Ez rendszer 1 Nem kell önkéntelenül azt gondolniok önöknek is, hogy valami hiba van ebben a rendszerben és hogy változtatni kell a termelésnek és az elosztásnak ezen a rendszerén? (Gáspárdy Elemér : Oroszországban jobb rendszer van 1 — Zaj a szélsőbaloldalon.) Oroszországra nézve is felelek. Nem rajongok az orosz rend­szerért, éppúgy elítélem az orosz diktatúrát, mint a Bethlen-diktatúrát. (Helyeslés a szélsőbalolda­lon.) Egyik sem különb. Minden diktatúra csak rossz helyzetekre és válságokra vezet. (Simon András : Még a proletárdiktatúra is !) A pro­letárdiktatúra is, nagyon helyes. (Vitéz Kenyeres János : Kik adták át a hatalmat a proletárdikta­túrának ?) Ön is talán átadta, én nem. Én küz­döttem ellene. (Vitéz Kenyeres János : A szo­cialisták adták át ! — Ügy van ! Ügy van a jobb­oldalon. — Nagy zaj és ellentmondások a szélso­baloldalon. — Esztergályos János : Ötös ! Meg­bukott az első közbeszólásával ! — Büchler József : Sejtelme sinc*s róla ! — Vitéz Kenyeres János : Nem a tanár úr osztályoz. — Zaj.) Én a dolognak erről a részéről nem akartam beszélni. (Holitscher Károly : Azt elhisszük !) Nem mi adtuk át az országot a diktatúrának és nem a szociáldemokrácia okozta a bolsevizmust, hanem amikor «mindent meggondoltam és min­dent megfontoltam» kiáltással elindult a világ­háború az útjára, akkor adta át az országot a bolsevizmusnak. (Ügy van! Ügy van! a szélső­baloldalon. — Zaj.) Végre le kell számolni azzal a legendával, hogy az ország Összeomlásáért bennünket tegyenek felelőssé. (Holitscher Károly: Hát persze ! — Zaj.) Hát a világháború nem jelentett semmit 1 Nem a világháború okozta Î (Kabók Lajos: Az csak múló epizód volt!) azokat a bajokat és zavarokat, amelyek itt ebben az országban utána történtek ? (Egy hang jobb­felől : És ha győztünk volna ?) Ha győztünk volna, akkor valószínűleg nem lett volna bolse­vizmus. Miután azonban nem győztünk, miután elnyomtak bennünket, s a Vix-féle jegyzék egész Magyarország népét megbolondította, bekövetke­zett a bolsevizmus. Találkoztam dúsgazdag, va­gyonos emberekkel, akik maguk is azt mondották, hogy ez a jegyzék határtalanul szemérmetlen, hogy most már nincs más kivezető út, mint a bolsevizmus. Egy nacionalista bolsevizmus volt itt, mert mindenkit megbolondított a jegyzéknek ez a szemérmetlen hangja, és egész Budapesten nemcsak munkások, hanem polgárok is azt mon­dották, hogy most már Oroszországgal kell ezek ellen szövetkezni. Ezzel az áramlattal nem tudtunk megküzdeni, és ennek az áramlatnak lettünk mi is áldozatai. Hagyják el tehát végre azt a legendát, hogy a szociáldemokrata párt csinálta a bolsevizmus! (Györki Imre : Hol lennének maguk, ha az nem lett volna 1 — Zaj.) Nem változtat ezen semmit az, hogy tényleg a túltermelés válsága van itt. Amikor Santosban 530.000 zsák kávét elégetnek azért, hogy a meg­maradót drágábban adhassák el, akkor ez olyan gazdasági politika, amely ellen józan, épkézláb embernek minden erejével tiltakoznia kell. Ma már nemcsak szocialista oldalról, hanem más oldalról is rájönnek arra, hogy a kapitalista ter­melés nem az az ideális termelés, amelyért rajon­gani lehetne. Igenis, az elosztásnak és termelés­nek új rendje következik, akár hiszik, akár nem. Az az állandó vajúdás, az a kolosszális nyomo­rúság, amely nemcsak Magyarországot sújtja, hanem a világ gazdag államaiban is milliókat tesz munkanélkülivé, azt mutatja, hogy ez a rend­szer rossz és helytelen. Ha akarnak valami előkelő helyet ennek bizonyítására, hát Pacelli bíboros volt az, aki kijelentette a Vatikán hivatalos lapjá­ban, bogy lehetetlenség, hogy emberek, akik dol­gozni akarnak, ne kapjanak munkát, hogy a tár sadalom felelős mindazokért, (Meskó Zoltán : Csávossy jezsuita okosan írt erről a kérdésről !) akik munkát követelnek, és vagy munkát vagy segítséget kell adnia részükre. Kettős válság van. A világválság tényleg be­folyásolja a mi gazdasági viszonyainkat is, de van külön magyar válság is, Én nem akarok beszélni a nálunk elkövetett tékozlásokról, a milliók terméketlen felhasználá­sáról, — előttem már többen beszéltek erről — ellenben beszélni akarok arról, hogy a szanálás idején a normál-költségvetés 464 millió pengő volt s ez az összeg már a következő esztendőben felszökött 604 millióra, az 1931/32. költségvetési év­ben pedig 878 millió pengőre. (Ügy van! Ügy van ! a szélsobaloldalon.) Az elmúlt hét esztendő alatt a normál-költségvetésen felül 2213 millió pengőt költöttünk el. (Kabók Lajos: Ezért va­gyunk most szegények !) Az állami üzemekkel együtt hét évvel ezelőtt 692 millió volt a költség­vetés, ma 1366 millió pengő. A többször beígért és részben végrehajtott csökkentések után az állami adminisztráció^ költ­sége évről-évre emelkedett és ma a bevételek 55'3°/o-át emészti fel. Nem tudom, hogy ki hiszi el azt, hogy ez egészséges állapot. A kormány sem 43

Next

/
Oldalképek
Tartalom