Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.
Ülésnapok - 1931-11
Az országgyűlés képviselőházának 11. tek, igyekeztek mindjárt megrajzoltatni magukat. Itt látom a képviselőház nagyszerű falfestményeit, Árpádot, Szent Isvánt. Es ott látom ugyanakkor a mai kormány portréit piros nadrágba bujtatott vékony lábszárakkal. Ráért volna 10—20, vagy 50 év múlva az utókor mindent megörökíteni, ha arra érdemesnek találja az urakat. De az, ho"™ önmagukat az ország pénzén lefestetik, lerajzoltatlak, abból sohasem lesz közgazdasági politika, abból sohasem lesz sem mezőgazdasági, sem ipari termelés. (Takách Géza: A festő kap belőle kenyeret! — Rassay Károly: Ez az a rentábilisadé nem produktív befektetés, amiről Éber beszélt! — Büchler József: Ez a túldimenzionált társadalom!) Nehogy azt méltóztassanak gondolni, hogy talán magamnak vindikálom, hogy én sütöttem ki az urakról, hogy nem tudnak gazdálkodni és tönkreteszik az országot, olyan névre fogok hivatkozni, amely önök előtt igen kedves, amellyel nagyon sokszor szoktak élni és visszaélni is. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Hogy hívják? (Mozgás. — Jánossy Gábor: Nem tudja 1 ?) Rothermere lord. (Propper Sándor: Róth Móric!) Róth Mór, talán így magyarosabb is. En nem vagyok mindenben egy véleményen ezzel az úrral, nagyon sok mindenben nem. Az a bizonyos emlékezetes karácsonyi üzenet azonban (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) nem lehet közönbös az önök számára, akik, mondom, nagyon sokszor éltek az ő nedvével. Nézzük csak, mi van ebben a karácsonyi üzenetben. (Péntek Pál: Elolvastuk!) Jó lesz, ha még egyszer elolvasom, mert lehet, hogy most meg fog ragadni az önök fejében, (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) mert úgy látszik, hogy eddig nem ragadt meg, hiszen ha megragadt volna, akkor éltek volna ezekkel az okos tanácsokkal. (Kuna P. András: A maga fejében sem ragadt meg, hiszen papirosról olvassa!) En legalább félretettem _ ezt a papirost, hogy sokszor elővehessem. (Zaj.) (Olvassa): «Mint már előbb is mondottam» — írja az angol lord —- (Zaj. — Elnök csenget.) — Magyarország egyetlen feladata a jelenlegi viszonyok között csakis az lehet, hogy minden erejével törekedjék az értékek stabilitásának fenntartására, biztosítására, az ország gazdasági helyzetének javítására. Magyarország egész jövője ennek a munkának sikerétől függ.» Hogyne, a lillafüredi szálló, a falfestmények, meg egyéb dolgok beleillenek. (Tovább olvassa): «Ha azonban akár valamely, szinte hihetetlennek " látszó könnyelműségek, akár az állami kiadások terén megnyilvánuló szükségletek és fényűző pazarlás miatt, akár a nyugalom és megelégedés hamis látszatának felkeltése érdekében, vagy felesleges hivatalok létesítése, vagy a gazdasági közéletben itt-ott megnyilvánuló korrupció miatt...» Ügy látszik, a nemes lord... (Péntek Pál: Ügy látszik, az az egy szó megragadt a fejében, a többi nem! — Rassay Károly: Nem csoda, napról-napra volt figyelmeztetője! — Propper Sándor: Nagyon is jogos ez a szó! — Büchler József: 'A panamák pedig ott ragadtak meg a zsebükben!) Ügy látszik, a nemes lord jól ismerte önöket és az itt uralkodó protekcionizmust. (Tovább olvassa): «...lehetetlenné válnék és Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzete megrendülne, úgy az nemcsak az eddigi, nagy áldozatok árán elért összes eredményeket veszélyeztetné ...» — Milyen jól látta, hogy itt ez történik, hogy az eddig elért eredményeknek most egyszerre fuccs ezzel a felhatalmazási javasülése 19 S1 augusztus 1-én, szombaton. 255 lattal, illetve a mai helyzettel. (Tovább olvassa): «-.. de Magyarországot egy még sokkal veszedelmesebb és nehezebb helyzet elé állítaná, mint amilyen a bolsevizmus után előállt rettenetes helyzet volt.» Azután tovább folytatja a nemes lord és ezt mondja: (Olvassa): «Éppen ennek a célnak érdekében azonban a kormánynak lehetővé keil végre tennie az tis, hogy a nemzet egész jövőjét befolyásoló sorsdöntő kérdésben szabadon megnyilvánulhasson a nép szabad akarata». Ez azonban nálunk nem lehetséges az itt uralkodó Bratianu-féle rendszer miatt. Ismerik az urak azt a rendszert, hiszen nagy volt a felzúdulás az urak berkeiben a Bratiainu-rendszerhez való hasonlítás miatt. (Propper Sándor: Akkor nevezték el Rothermere lordot Roth Móricnak!) Szóval a nemes lord világosan és félreérthetetlenül megrajzolta az önök sorsát, illetőleg önökkel együtt az ország sorát. Önök pocsékoltak, luxurózius, fényűző kiadlást csináltak rengeteget; a protekcionizmus sohasem dühöngött ebben az országban olyan nagy fokig, mint most (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon), éppen az önök keresztény hon-hazafias uralma idején. Tehát a protekcionizmus, mindazok a felesleges látszatot keltő túlkiadások, az évi | 250 millió adófeleslegeknek elpoesékolása megj teremtette azt a helyzetet, amelyre az angol lord előre rámutatott. Rámutat arra is, hogy •ha azt akarják, hogy a külföld előtt erősek legyenek, ha azt akarják, hogy gazdaságilag ezt a rettenetes helyzetet meg tudják változtatni, akkor erőssé kell tenni a népet, 0 maga mondja ezt, ennek pedig más útja nincs, —.ha más szavakkal mondja is —• mint hogy önök szedjék a sátorfájukat, pucoljanak el a láthatárról és adják át helyüket olyan kormányzati rendszernek, amely a nép tömegeire támaszkodik az általános egyenlő és titkos választójog alapján (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon,), becsületes, tiszta választás alapján. Azt merik önök mondani, hogy mi következik akkor? Azt merik mondani, hogy Bethlen István grófon kívül nincs Magyarországon más ember, aki a kormányzást illetékes volna kezébe venni 1 ? Bocsánatot kérek, kijelentem, hogy mindazok, akik ezt mondják, a legsúlyosabb nemzetgyalázást követik ti. (Mozgás a jobboldalon.) Nyolcmillió magyarról azt állítani, hogy közöttük csak egyetlenegy ember akad, aki a magyar kormáuyzást el tudna vezetni: ez oly megbélyegzése, megszégyenítése ennek a kis magyar nemzetnek, amihez fosható nincs! j Felvetem a kérdést — és ne méltóztassanak személyeskedést látni, hiszen mindnyájan emberek vagyunk, akik járunk az uccán, — mi lesz, ha egyszer a miniszterelnök úr autóbalesetet szenvedi (Gróf Sigray Antal: Akkor vége az országnak!) Akkor, t. Képviselőház, így is vége, mert ha ez az, ország addig ország, amíg egy gróf Bethlen István áll a kormányrúd mellett s különben nem ország, akkor ne komédiázzunk, akkor ne tessék felhatalmazási javaslatot kérni. Mi az ördögnek? Hiszen úgyis csak ad dg élünk, amíg gróf Bethlen István a miniszterelnök! Már pedig ő sem fog örökké élni, — él még tíz, húsz, harminc, nem tüdlom, hány esztendeig — ezért nem érdemes itt ezeket a nagy szenvedéseket végigküzdeni. Kétszáz évig ő sem fog élni, amíg új generációk születnek s talán lesz Csonka-Magyarországon egy olyan ember, aki át tudja venni a magyar kormányzást, ezt a kormányzást, amely eddig abból állott, hogy nem törődtek semmivel, ment
