Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-9

Az országgyűlés képviselőházának 9. ülése 1931 július 30-án, csütörtökön. 169 építtettünk erdei iskolát. Sajnos, csak egyet- j len erdei iskolát építettek. Ezt az erdei iskolát, mint. a neve is mutatja, nem lehet az Erzsébet körúton felépíteni, hanem erdőiben, tehát a Svábhegy egyik lejtőjén építették fel ezt az erdei iskolát azért, hogy a tüdőbeteg és a gyenge testalkatú gyermekeket kiválasszák az iskolákból és oda felvegyék. Nagy büszkeséggel vállaljuk, hogy ezt az erdei iskolát a mi követelésünkre építették fel. Vállaljuk, hogy a fürdők és a kislakások építését igenis mi követeltük a városházán s büszkeséggel nézünk azokra az alkotásokra, amelyeket a mi követelésünkre és a mi harcunk révén épített fel a főváros, de bennünket felelőssé tenni a városházi dolgokért? Ki választotta meg azt a polgármestert, aki a város élén áll és akit mi mindig tehetetlen polgármesternek tartottunk? Elnök: A képviselő úr először szólal fel a parlamentben, kérem, szíveskedjék tartózkodni a személyeskedéstől és ügyelni rá, hogy a házszabályokkal összeütközésbe ne jöjjön. Büchler József: Nem személyeskedem, én a vezetést tartom a városházán slendrián wirtschaftnak. Elnök: A képviselő urat figylemeztetem, hogy tartózkodjék a sértő kifejezésektől; a házszabályok 193. §-a tiltja ezt. Büchler József: Nem mi voltunk azok, akik a főváros önkormányzatát — azt lehet mondani -*- elárultuk, mert amikor állandóan kiabáltak s állandóan kiáltoztak Wolff Károly úr és Kozma Jenő úr oldalán az önkormányzat felé s egyhangúan elfogadtak velünk együtt egy felirati javaslatot, amely az önkormányzat biztosítását kérte a parlamenttől, ugyanakkor ezek a pártok megegyeztek és a keresztény demokrácia jelszaiva alatt, valósággal elárulták a főváros önkormányzatát. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) De t. Éber Antal úr, ha kifogásolja ezeket a szociálpolitikai kiadásokat, kérdezze meg saját miniszterét, Ernszt Sándor népjóléti miniszter urat, hogy nem ő követelte-e egyik leiratában, hogy építsen a főváros szükséglakásokat. Mert ezek a szükséglakások hallatlanul kellenek. Tessék csak elolvasni a lapokat, hogy mi történt legutóblb a ferencvárosi kiserdőben. ahol 190 családot, körülbelül 800 személyt lakoltattak ki az Isten szabad ege alá csak azért, mert az ügetőversenypályát el kellett helyezni a Tatters aal helyén s a Tattersaalt és a lóvásárteret pedig ki kellett tenni a ferencvárosi kiserdőibe. Ki volt az, aki a Károlyi-palotát protegálta a fővárosnál? Szociáldemokrata oldalról, avagy ellenzéki oldalról protegálták-e a Károlyi-palota megvételét, vagy pedig olyan köröktől származott ez, amelyeknek nyomása alatt kénytelen volt a főváros a Károlyi-palotát megvásárolni? Ki protegálta a nagytétényi sertéshizlalda városi kezelésibevételét, ki protegálta a Hév. megváltását avagy ki protegálta a Talbot-centrálé áramátvételét? Ki protegálta ezeket a dolgokat? Az az oldal, amelyről Eher Antal képviselő úr beszél, nem pedig mi. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt! Büchler József: Tíz percnyi meghosszabbítást kérek. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Büchler József: T. Kép viselőiház! Az üzemeg leépítésének kérdése is csak frázis. Kifelé hangzatos jelszavakat mondanak és azt | mondják, hogy le kell építeni az üzemeket. Főképpen az egységespárti oldalról igen erős Sturm und Drang van az üzemek leépítése érdekében, mikor azonban^ arról volt szó, hogy az üzemek leépítése ügyében egy bizottságot küldenek ki a Városházán, akkor nagyon ügyelt arra az egységespárt, hogy ebbe a bizottságba olyan emberek kerüljenek, akik nem az üzemek leépítése mellett, hanem megtartása mellett vannak. Kifelé az üzemek leépíéséről beszélni, befelé pedig olyan módszereket alkalmazni, hogy az üzemek ne építtessenek le, nem túlságosan erkölcsös. Nagyon örülök annak, ha az üzemeket nen építjük le, főképpen azokat, amelyek elsőrendű szükségleteket elégítenek ki, de azt mondani a sajtóban s azt mondani a gyűléseken, hogy le kell építeni az összes üzemeket, benn a Városházán pedig arra igyekezni, hogy valahogy egyetlenegy, még nem is szükséges üzem se építtessék le, ez egy kicsit frivolitás. T. Ház! Mindent egybefoglalva, mindazok alapján, amiket itt elmondottam volt, nem tartom alkalmasnak ezt a kormányt arra, hogy az országot vezesse. Komoly figyelmeztető szóval fordulunk a kormány felé, tegye lehetővé, hogy olyan kormányzat kerüljön az ország élére, amely megmenti az országot, — mert most már az ország megmentéséről van szó — a végső kétségbeeséstől. Semmikép sem tudok egyetérteni gróf Hunyady Ferenc képviselő úrral, aki azt mondotta itt, hogy a parlamentben a legerősebb egyéniség gróf Bethlen István miniszterelnök úr és nincs utódja. Hát lehet, hogy a mágnáskaszinóban nincs utódja, de a magyar parlament önmagát degradálja le, hogyha volnának, akik egyetértenének gróf Hunyady Ferenc képviselő úrral. Ha pedig így van, amint Hunyady képviselő úr állította, ha komolyan hiszi azt, am.it mond, akkor javasolnia kellett volna, hogy hozzon a Ház egy határozatot, hogy a miniszterelnök úr életét 1000 évvel még meghosszabbítja, hogy ezzel az ország fennmaradását biztosítsa. (Meskó Zoltán: Ezerrel nem, de ötvennel azonnal! — Derültség. — Peyer Károly: Na, Egyezzünk ki százban! — Meskó Zoltán: ötven! — Jánossy Gábor: Ezt bizzák az Úristenre, majd az Úristen elintézi! — Zaj. — Elnök csenget. — Reisinger Ferenc: Kölcsönkérünk egy alakot valahonnan más országból! — Meskó Zoltán: Ugyan, kérem! — Reisinger Ferenc: 8 millió magyar ember között nincs egy olyan ember, aki odaülhetne a helyére?) Igenis, de profundis, az emberi nyomorúság, a megalázottság, és katakombák, az üldözöttség mélységeiből kiáltunk fel: jöjjön el a nyomorúság, a meghajszoltság és az üldözöttség után egy új korszak! Mi hittel hirdetjük, hogy másképpen is lehet ebben- az országban, mint amilyen viszonyok ma -vannak, másképpen is lehet, lehet itt még új, szabad, boldog magyar nép, boldog Magyarország. A javaslatot nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsőbáloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Frey Vilmos jegyző: Turchányi Egon! Turchányi Egon: T. Képviselőház! (Bálijuk! Halljuk! a balközépen.) A benyújtott törvényjavaslathoz csupán néhány vonatkozásban kívánok felszólalni. Egy pillanatra azonban meg kell állanom és reflektálnom kell az előttem szólott képviselő xir egy kiszólására, amelyben azt mondotta, hogy a templomoktól árad a reakció. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Igaz! Ügy van! — Reisinger Ferenc: Nem Büchler