Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-8

Az országgyűlés képviselőházának i nem tudunk elképzelni kivezető utat. Ez a körülmény bénította meg az ellenzék kritikáját már a hágai és a párizsi egyezmények becikkelyezésénél és ez tartja vissza ma is attól, hogy a tényleges helyzetnek az ország elé való tárásával, a konzekvenciák őszinte és kíméletlen levonásával teljesíthesse bíráló kötelességét.» Ka azonban rezerváltságot parancsoltunk is magunkra a nyilvános kritikában, nem mulasztottunk el egyetlen utat sem, amely rendelkezésünkre állott abban a tekintetben, hogy a kormányt a készülő katasztrófáról felvilágosítsuk és arra figyelmeztessük. Sándor Pál t. barátom a mi felkérésünkre és megbízásunkból hónapokkal ezelőtt memorandumot juttatott a miniszterelnök úrhoz és az illetékes tényezőkhöz, amelyben pontosan megjqsolta a rohamosan bekövetkező katasztrofális válságot és felhívta a kormány figyelmét, hogy ha ezt a politikát tovább folytatja, akkor elkerülhetetlen az ország pénzügyi és gazdasági csődje. T. Ház! Mindaz, amit mi ilyen úton mint a mi nyilvánosság előtt korlátozott kritikánkat a kormány elé juttattuk, az utóbbi hetek eseményeivel tökéletesen igazolva van. Ami azóta történt, az világosan mutatja, hogy mi itt ebbe a pénzügyi és gazdasági válságba belekerültünk. A kormánynak már megtett rendkívüli intézkedései, a jövőre kért felhatalmazások és a tervbe vett kivételes gazdasági intézkedések mutatják, hogy itt valutánk védelemre szorul, hogy államháztartásunk rendje megingott és hogy hitéletünk is súlyos zavarokba került. Ezeknek a belső, leplezett zavaroknak nyilvánosságra jutása után nemcsak kötelességünk volna, hanem talán lehetősége is nyílnék a teljesen őszinte és leplezetlen kritikának. Rá kell azonban imutatnom arra, hogy a kormány ebben a pillanatban külföldi kölcsöntárgyalásofeat folytat és már maga ez a tény is korlátokat szab a mi kritikánk elé, (Elénk helyeslés a jobboldalon.) hiszen ennek a külföldi kölcsönnek nyiltan bevallott célja a valutánk alátámasztása és a hitelélet zavarainak megszüntetése. Ha azonban ez a körülmény kétségkívül korlátokat is szab a helyzet teljesen őszinte, maradéknélküli feltárására irányuló törekvéseinknek, nem korlátozhat bennünket abban, hogy a helyzetből természetszerűleg adandó konzekvenciákat levonjuk. Itt tér el az én felfogásom gróf Apponyi Albert mélyen t. képviselőtársam felfogásától. Ennek a javaslatnak a (benyújtása után azonnal ki dobtak egy jelszót, hogy az az akció, amelyet a kormány előkészít, nem politikai akció, hanem nemzeti akció, nem illethető tehát a politikai bírálat normális eszközeivel és mértékével. En azt hiszem, hogy ez a tétel csak egy esetben állhatna meg: abban az f esetben, ha a jelenlegi kormányzat egyáltalában nem volna felelős ezekért az eseményekért és ennek a helyzetnek előidézéseért. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Méltózattak hivatkozni a német viszonyokra, Brüning német kancellár helyzetére. Engedelmet kérek, nagy differencia van a mi kormányunk és a német kormány helyzete között. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. •— Felkiáltások: De mekkora!) A német kormány egy meglévő, kétségkívül előállt gazdasági válságban vállalkozott arra* hogy az országot a gazdasági válságból rendkívüli eszközökkel kivezesse. A parlamentben s-zembeállott két t olyan hatalmas párttal, — a Hittlerpártal és a kommunistapárttal — ülése 1931 július 29-én, szerdán. 89 amely pártok a parlamentarizmus alapelveit megtagadták. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon.) Ennélfogva természetes volt a kormány -részéről a kérés és a parlament többi pártjai részéről a készséges teljesítés abban a tekintetben, hogy a kormánynak teljhatalmat adtak az ügyek tovább intézésére, nem szüntetvén meg a felfüggesztett parlamenti ellenőrzésnek a kellő pillanatban való gyakorlását. Ezzel szemben azonban a mi felfogásunk szerint a magyar kormány a ma előidézett helyzetért rendkívül súlyos felelősséggel tartozik. JSTem állítom azt, — hiszen botorság volna ezt állítani — hogy a világesemények ennek a válságnak előidézésében súlyos, döntő szerepet nem játszottak. De engedelmet kérek, egy kormány felelőssége, ha súlyos nemzetközi válságos helyzettel kerül szembe, még fokozottabb, még nagyobb mint normális időkben. Az a körülmény, hogy a kormánynak az országot yál-, j ságos helyzetben kell kormányoznia, nem . je- : lentheti az ő teljes felelőtlenségét, ha hibák és mulasztások állapíthatók meg a helyzet kiszélesítésében, kimélyítésében. En ezt a felelősséget még sokkal súlyosabbnak tartom két körülmény miatt. Az egyik körülmény az, hogy ez a kormányzat tíz év óta korlátlan hatalommal rendelkezik. Ügy van! Ügy ,j

van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Tíz év óta ez a kormány azt tehette az országban, amit akart. (Propper Sándor: Diktált és vissza is élt ezzel a hatalommal!) Nem 'akarok ebben a súlyos helyzetben választási problémákat bedobni a vita anyagába, (Helyeslés.) de mégis rá kell mutatnom, hogy fennálló választójogi rendszerünk teljesen úrrá tette a kormányt és teljesen függetlenítette attól a társadalomtól, amelyre Éber Antal t. barátom utalt. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A felelősséget fokozó másik ok az a körülmény, hogy évek óta erről a helyről, de nemcsak erről a helyről, amelyet talán a politikai elfogultság vádjával lehetne illetni, hanem az ország abszolút független, politikailag teljesen elfogulatlan tényezői részéről is a kormányzatot figyelmeztették, nogy politikája feltartóztathatatlanul ebbe a katasztrofális helyzetbe sodorja az országot. (Propper Sándor: Ezt lemosolyogták!) Popovics, a Nemzeti Bank elnöke, Schober, Teleszky, Hadik — és egy csomó nevet tudnék felsorolni, akiket igazán nem lehet azzal vádolni, hogy talán a kormány elleni ellenszenv, talán jogosulatlan politikai ambíció hajtja őket politikai kritikájukban, folytonosan rámutattak velünk együtt arra, hogy a kormány pénzügyi és gazdasági politikája feltartóztathatatlanul az országnak ma már — azt kell mondanom — dekretált csődjébe viszi nemcsak az államháztartást, hanem a közgazdasági életet is. (Propper Sándor: Éber Antal is mondta sok esetben, amikor .még Vanczák volt a listavezetője. — Malasits Géza: Amikor velünk egy pódiumon szavalt a kormány ellen! — Éber Antal: Akkor is pártonkívüli voltam. Ne tessék ilyen dajkamesékkel előhozakodni! — Esztergályos János: Vanczák János volt a listavezető! — Éber Antal: Ezek dajkamesék! — Propper Sándor: Egy pódiumról szidtuk a kormányt! Együtt kritizáltuk! — Zaj.) Elnök: Kérem Propper képviselő urat, maradjon csendben. Rassay képviselő urat illeti a szó. (Propper Sándor: Amikor Vanczák János volt a listavezető, akkor más állásponton volt!) Képviselő úr"; legyen szíves (csendben macrádni. (Éber Antal: Pártonkívülinek léptem