Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-7

Az országgyűlés képviselőházának 7, hogy a kormány felhatalmazást kapjon ilyen kihágásoknál, hogy két hónapig terjedő elzárásbüntetést szabhasson ki. Ezenkívül kimondja azt, hogy a pénzbüntetésekre vonatkozólag az 1928 :X. te. 5. §-ában a vétségekre megszabott legmagasabb pénzbüntetést, a 8000 pengőt is alkalmazhassa. További eltérést enged ez a szakasz az általános elivektől az ilyen kihágásokra vonatkozólag az elkobzás, valamint az elkobzott tárgyak értékének hovafordítása tekintetében is. Minthogy a kihágási büntetéseknek kiterjesztésével nem állanak majd összhangban mai jogunknak azok a szabályai, amelyek: a behajthatatlanság esetén az elzárásra való átváltoztatásnál a pénzibüntetésre nézve a büntetés helyébe lépő elzárás leghosszabb idejét megállapítják, ennek következtében a törvény felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy az ilyen büntetések hat hómapnál nagyobb időre nem terjedhetnek még akkor sem, hogyha ezeket a cselekményeket halmozva követik is el. A törvényjavaslat harmadik szakaszának utolsó bekezdése pedig az elévülésről szól, amidőn kimondja, hogy az ilyen cselekményekre kiszabott büntetések két év alatt évülnek el. T. Képviselőház! A törvényjavaslat 4. <§>-a az államháztartásban a legmesszebbmenő takarékosságnak minden téren való szigorú érvényesítése tekintetében tartalmaz intézkedést. Az 5. §-ban gondoskodás történik arról, hogy az állami kiadások csökkentése érdekében tett intézkedések az önkormányzatoknál — ide értve azok üzemeit is — szintén végrehajtassanak. A 6. §-ban foglaltak szerint felhatalmaztatik a pénzügyminiszter, hogy az államnak illetékhátralékokból származó s résziben jelzálogilag is biztosított követelései erejéig, időrőlidőre, a szükséghez képest^ kamatozó pénztárjegyeket vagy kincstári váltókat adhasson ki. Ilyen intézkedések megtétele elsősorban az állami foirgótőkeszükséglet biztosítását, illetve a pénztári készletek^ kiegészítésének a lehetőségét célozza. Ez az eljárás ismeretes nálunk, ez a régebbi időkben ás általános szokás volt. A 7. §. szerint, — amint már említeni bátor voltam — az országgyűlés tagjaiból bizottság alakíttatnék s a kormány, intézkedéseinek megtételeinél ennek a bizottságnak a bevonásával kíván eljárni egyrészt, hogy az országgyűlés álláspontja rendszerint már az intézkedések megtételekor a kormány előtt ismeretes legyen, másrészt azért, hogy az országgyűlés mindkét házában helyetfoglaló gazdasági ' tényezők a kormányt intézkedéseiben véleményekkel támogathassák. Éppen ezért a kormány szükségesnek látta, 'hogy felelevenítse azt a bizottságot, amely az úgynevezett szanálás idejében az 1924 : IV. te. alapján mint 33-as bizottság működött. Minthogy azóta a nemzetgyűlés helyét a két Házból alakult országgyűlés foglalta el, az akkori 33-as bizottság szervezetét a változott viszonyokhoz mérten kellő változásokkal kell megállapítani, vagyis úgy, hogy az országgyűlés mindkét házának tagjaiból alakul meg ez a bizottság. A 8. §-ban foglalt rendelkezések indoka az, hogy az országgyűlés mindenkor tájékoztatva legyen a kormánynak, a jelen törvény alapján kibocsátott rendeletéről, hogy így a kormányintézkedések tárgyában állást foglalhasson. Az 1921 : III. te. 7. §-a a magyar állam vagy a magyar nemzet hitelét sértő valótlan ülése 1931 július 28-án, kedden. 40 tény állítása vagy terjesztése ellen hathatós védelmet nyújt ugyan, de nem teszi lehetővé a gazdasági és hiteléletet sértő valótlan hír kpholásának vagy terjesztésének a megbüntetését. Büntetőjogiunknak ez a hiányossága már többször éreztette káros hatását s ezért kívánatos, hogy jogszabályainknak e téren mutatkozó fogyatkozása ezzel az alkalommal megszüntettessék. Erre való figyelemmel történik gondoskodás a 9. "§>-ban arról, hogy az, aki a gazdasági helyzetet vagy a hiteléletet érintő vészhírt kohol, vagy valótlan ilyen hírt terjeszt, vétség miatt egy évig terjedhető fogházbüntetéssel 'büntetendő. A 10. §. a törvény életbelépésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. Ezekben voltam bátor az előttünk fekvő törvényjavaslatot általánosságban ismertetni s tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék azt úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Ellénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldaton és a középen.) Elnök: T. Képviselőház! Dinich Ödön képviselő úr mentelmi jogának megsértését kívánja bejelenteni. A szó a képviselő urat megilleti. (Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Dinich Ödön: T. Képviselőház! A választások után a vidéki kerületekben az a szokás, hogy a képviselő végigmegy a kerületén s anegköszöni az egyes községekben a polgárság (bizalmát és természetesen iparkodik arra, hogy azok a választópolgárok is, akik más irányában nyilvánították bizalmukat, megnyugodjanak, szóval a képviselő általában az általános nyugalom megteremtésén fáradozik. En a múlt vasárnap délután akartam megjelenni az egyik községeimben, illetőleg meg is jelentem s az volt a célom, amit az előbb említettem. f Előre bejelentettem érkezésemet az elöljáróságnak, amely ezt tudomásul vette, sőt dobszó útján ki is hirdette. (Egy hang a középen: Ez gyűlés!) Ez nem gyűlés, t. képviselőtársam, hanem egy látogatás, amelynek célját valamennyien ismerjük. Ezt megelőzőleg megjelent nálam a csendőrtiszthelyettes és azt mondotta, hogy a főszolgabíró telefonon azt az utasítást adta neki, hogy jelenjék meg nálam és amennyiben én a főszolgabíró által kiállított írásos engedélyt felmutatni nem tudnék, minden rendelkezésre álló erővel akadályozza meg ennek az összejövetelnek a megtartását. (Bottlik József: Igaza volt! — Bródy Ernő: Miért volt igaza? — Propper Sándor: Maga is be szokta jelenteni? — Zaj.) Elnök: Képviselő urak, csendet kérek! Dinich Ödön: Egészen különös és elképzelhetetlen dolog, hogy valamely kerület képviselője korlátozva legyen abban, hogy a saját kerületében a ' polgársággal, amellyel érintkezni köteles, érintkezhessek, és ahhoz külön főszolgabírói engedély legyen szükséges. Sőt tovább mentek. Amikor zárt területen megtartva ezt az ünnepélyes formájú Ms öszszejövetelt, a jelenvoltak a végén el akarták énekelni a Himnuszt és a zenekar el akarta azt játszani, a csendőrség ezt is megakadályozta. Méltóztassanak beleképzelni magukat a képviselő urak ebbe a helyzetbe, s a miniszter urak is gondolkozzanak azon, hogy lesz olyan idő, valamikor csak el fog következni, amikor ők is csak egyszerű képviselők lesznek és amikor ugyanilyeneknek lesznek kitéve. Végre is tisztában kellene lenni a felől, hogy vájjon pártállás szerint történjék-e a főszolgabíró úr