Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-5

33 Az országgyűlés képviselőházának 5. sünket folyó hó 27-én, hétfőn, délelőtt 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki: a további teendők iránti intézkedés. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? *(Igen!) Ha igen, úgy ezt határozatként mondom ki. Következik az indítványkönyv felolvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Frey Vilmos aegyző (olvassa): «Indítványozom, hogy a Képviselőház küldjön ki egy 33 tagú bizottságot abból a célból, hogy az ország súlyos pénzügyi és gazdasági helyzetét megvitassa és megfelelő javaslatot terjesszen az országgyűlés elé. Peyer Károly.» Elnök: Minthogy Peyer Károly képviselő úr és társai indítványukat írásban is házszabályszerűen benyújtották, javaslom a t. Háznak, hogy azt nyomassa ki és osztassa szét. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, ily értelemben mondom ki a határozatot. Az indítvány indokolására nézve később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Most pedig rátérünk Sauerborn Károly képviselő úr sürgős interpellációjának meghallgatására. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Frey Vilmos jegyző (olvassa): «Interpelláció a földmívelésügyi, kereskedelemügyi és pénzügyminiszter urakhoz. 1. Van-e tudomása a miniszter uraknak, hogy a bankzárlat következtében a búzaexport — noha a magyar búza iránt egyes külföldi helyeken, így például Rotterdamban kereslet mutatkozik — lehetetlenné vált? Mit szándékoznak az illetékes miniszter urak tenni, hogy a búza árának, amely néhány napon belül 2 pengővel esett, további zuhaná-' sát megakadályozzák s a búzaexportot lehetővé tegyék? % Hajlandók-e az illetékes miniszter urak a határidőpiac mielőbbi visszaállítására? 3. Hajlandók-e az illetékes miniszter urak felügyelni arra, hogy a kenyérárak az idei búzák nagy sikértartalmával arányban állóan állapíttassanak meg?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Sauerborn Károly: T. Ház! Azt hiszem, köztudomású hogy a búza 3—4 napon belül milyen karriert futott be. Ma már nem két pengőről, hanem körü'ibelül három pengőről beszélhetünk, amennyivel a búza ára ezen a héten esett, hiszen tegnap is cirka 60 fillérrel ment vissaafelé. Röviden rá akarok mutatni, hogy szakkörökben nyert értesüléseim szerint mik azok az okok, amelyek a búzának ezt a katasztrofálisnak mondható árzuhanását idézték elő. (Kálijuk! Halljuk!) E'Lsősorbtan a pénzhiány, amely a, bankzárlat következtében állott elő. A^ gabonakereskedelem teljesen pénz -nélkül^ áll is pénz nélkül állván, árut nem

1 tud vásárolni. Ezzel szemben a másik oldalról, a gazdatársadalom részéről éppen a pénzhiány következtében emelkedett a kínálat. Ennek la két ható ok. n>ak folyamányaként állott elő az árzuhanás. Van itt egy másik szomorú körülmény is és pedig az, hogy amikor a mai árak :

r mellett exportálni tudnánk búzát, — amint éppen jeleztem is interpellációmban, még az olyan piacon is, amelyre úgyszólván kétségbeesésünkben megyünk csak ki, Hollandiában, Rotterdamban, még ott is rentábilis a -mai árak mellett a búzánk — ma lenne a legnagyobb szükségünk épülése 1931 július 24-én, pénteken. pen arra, hogy exportálhassunk, hiszen ma van szükségünk idegen valutára, ezt nem tehetjük az adott viszonyok között. (Östör József: Eckhardt tegnap mást mondott! — Zaj.) Egy másik ok az, hogy elmulasztjuk éppúgy, mint a múlt évben a bolettarendeletnek késedelmes megjelenése következtében (Kun Béla: Miért nem választás előtt hozták a bolettarendeletet? Belebukott volna a kormány!) elmulasztottuk, — pedig a magyar gazdának úgyszólván egyedüli nagy előnye Európában — hogy elsőnek jöhessünk ki a piacra. A balkánállamok már most i®, — különösen Jugoszlávia, amelynek óriási termése van nagyszerű kvalitással — elözönlötték a nyugati piacokat, különösen legjobb piacunkat: Bécset. Azonkívül annak, hogy nem vásárolják a búzát, nagy oka az, hogy határ időpiac nem lévén, a malmok nem tudnak fedezeti és vételi eladásokat eszközölni. Ezt nem tehetvén meg, tartózkodnak a vételektől és csak annyit vásárolnak, hogy pár napi szükségletüket kielégítsék. Most is, ezúttal is mutatkozik a bolettának káros hatása. A boletta tíz pengőbe kerül. Ez a tíz pengő olyan megterhelést és akkora pénzin veszticiót jelent a kereskedőnek, hogy a mai pénzszűk világban a minimumra kénytelen korlátozni vételeit Hogy ez a ténynek megfelel, bizonyítja a legutóbbi makói hetipiac, amikor körülbelül 1500 mázsa búzát vittek fel a piacra és ebből összesen mintegy 6—700 mázsa került csak részben a malmok, részben az ottani kiskereskedők által felvételre, a többit a gazdák nem akarván visszavinni, kénytelenek voltak részben a malmokban, részben a helyi kereskedőknél elraktározni. Hogy ennek milyen hatása van, azt hiszem, nem iszükséges bővebben és közelebbről vázolni, mert ha a gazda pénzhez nem jut, úgy ez kihatással van az egész ország közgazdaságába. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Van egy régi német közmondás: Hat der Bauer Geld, so hat's die ganze Welt, viszont ha a gazdának nincsen pénze, hogyant fizessen • adót, hogyan fizesse a kereskedőt és az iparost? Hiszen tegnap hallottam már a »ajtó részéről is panaszokat, hogyha ez így megy tovább, az újságok nem fogják tudni fenntartani magukat, mert a kereskedők már nem hirdetnek, az előfizetők nem fizetnek és megáll az egész közgazdasági élet forgalma. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon. — Zaj.)Ez tulajdonképpen egy lánc, f amelynek első szemét ez képezi: a mezőgazdának pénzhez nem jutása és pénzben való teljes szűkÖlkÖdése. Ezzel kapcsolatban bátor vagyok még felhozni egy szociális kérdést, a kenyérárat illetően. Köztudomású, hogy idén a búza sikértartalma sokkal, lényegesen nagyobb, sok helyen 50%-kai is nagyobb, mint a múlt évben volt. A boletta amúgyis felemelte a kenyér és liszt árát. Itt legalább arra kérjük most a kormányt, ügyeljen arra, hogy most, amikor a pékek ilyen nagyszerű minőségű lisztből sütik a kenyeret, s amikor aránylagosan véve, 1 kilogram lisztből sokkal nagyobb mennyiségű és súlyú kenyeret tudnak előállítani, azt ne a maguk hasznára és uzsoraáron értékesítsék, (hanem a köz javát vegyék tekintetbe. # Mindezek után azzal a tiszteletteljes kérdéssel fordulok a t. kormányhoz, mit hajlandó tenni, vagy mit tett azoknak az^akadályoknak elhárítására, amelyek a búza értékesítésének útjában állanak; mit tesz olyan irányban,