Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-14

372 Az országgyűlés képviselőházának ÍJ, ket nagyobb számban kell felállítani, mint a múltban, de meg vagyok győződve arról, hogy ezt a főváros saját hatáskörében is teljesen el tudja intézni. Fontos azonban a ruhával és a cipővel való ellátás és miután nem lehetséges, hogy mindenkit új ruhával és cipővel lássanak el, (Esztergályos János: Hát a lakbérrel mi lesz?) véleményem szerint a melegedők mellé hatósági üzemeket kellene beállítani, ahol a szegény emberek cipője és ruhája foltoztatik meg és állíttatik helyre, hogy a meglévő ruhájuk a lehetőség szerint konzerváltassék erre a télre. (Kabók Lajos: Az iparosok is meg tudják csinálni! A koldusok országát akarják megteremteni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Hunyady Ferenc: Ez csak egy eszme, amelyet én helyesnek tartok. Engedjék meg a képviselő urak, hogy én a magam részéről azt követeljem, amit helyesnek tartok. (Kabók Lajos: A mágnások így gondolják! Koldusországra kell berendezkedni! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Gr. Hunyady Ferenc: Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy fokozott mértékben tesznek ki a lakásokból fizetni nem tudó szegénv embereket. Véleményem szerint az üresen álló középületek lefoglalásával és tömeglakások szervezésével ebben a kérdésben is lehetne segíteni. De rámutatok arra is. hogy a Vöröskeresztnél kész tervek feküsznek közmunkákkal létesítendő olcsó barakképületek felállítására, amelyekben heti kétpengős lakbér ellenében tisztességes szobát tudnának a kilakoltatott szegényeknek biztosítani. Végül rámutatok arra, hogv a fűtőanyag kérdésével is foglalkozni kell és bizonyos menynviségű minimális fűtőanyagnak rendelkezésére bocsátásáról úgy az államnak, mint a fővárosnak gondoskodni kell. Ami a vidéket illeti, nagyon kérem a kormányt, hogy sürgősen állítsa fel a vidéki inségkatasztert, külön a vetőmagra, külön a kenvérmagra. külön a burgonyaszükségletre és külön a takarmányszükségletre nézve. Nagyon szomorú, hogy az ország lakosságának óriás többsége, amely self supporter, önmagát ellátó volt eddig, az egyik vagy a másik anyag hiánya következtében támogatásra szorul. Éppen ezért óvatosan kell eljárni: takarmány segítséget adni ott, ahol az állatállományt kell meg" védeni, kenyérmagvat adni ott, ahol a gabona nem érett be- vetőmagot mindenütt, ahol a jövő évi vetésről gondoskodni kell. (Helyeslés a baloldalon.) Másodszor gondoskodni kell arról, hogy a vidéki lakosság által feltétlenül^ igényelt ipari cikkek (Kabók Lajos: így beszél egy mágnás! — Farkasfalvi Farkas Géza: Az is hiba, hogy mágnás?!) indokolatlan áremelkedése akadályoztassák meg- (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Az újságok hasábjain állandóan lá• tunk összeállításokat, amelyek az elsőrendű iparcikkeknek árnövekedését mutatják ki. Meggyőződésem szerint ez az áremelkedés nagyrészben indokolatlan. Aruelreitésnek tüneteit is kezdjük látni és mindezekkel szemben a kormánynak erélyes intézkedéseit kívánjuk. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Harmadszor az^ elkerülhetetlenül szükséges adófizetés előmozdítására intézkedések szükséségesek, mert a gazdatársadalom ma is szívesen felel .meg köztartozásainak akkor, ha terményeinek eladásával, ennek ellenértékét elő tudja állítani. Rá akarok mutatni az állatárak rohamos . ülése 1931 augusztus 27-én, csütörtökön. csökkenésére, amely az utóbbi időben előállott és amely maga katasztrofális hatást fog gyakorolni az adófizetésre. Kérem a mélyen t. kormányt, hogy a most már folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalásokat is használja ki arra, hogy a magyar állatnak okvetlenül teremtsen piacot, ha kell a karteliipar érdekeinek háttérbeszorításával. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) mert ha azt akarjuk, hogy a magyar mezőgazdák megfizessék adójukat, akkor legalább állataik részére bizonyos oiacot garantálni kell. (Helyeslés jobbfelöl.) Mindezek az intézkedések súlyos anyagi terheket jelentenek a kormányra, az államháztartásra és ezáltal az adófizetők összeségére. En magam is, mint nagy adófizető, csak azt mondhatom, hogy szükséges az inségakció terheit progresszív kulcs mellett a nagy adófizetők vállaira fektetni. (Elénk helyeslés és taps •a jobboldalon és a középen.) Az inségakció költségeit a tehetős osztálynak kell fedezniök. (Helyeslés.) Azt is megmondom, hogy azért, mert^ a polgári társadalomnak vannak kötelezettségei és ha azoknak megfelel, úgy vannak jogai. Kötelezettsége, hogy. a vezetése alatt álló államot fenntartsa, a nemzetet megóvja, az államháztartás egyensúlyát biztosítsa és biztosítsa azt, hogy a nép széles rétegei legalább az elemi megélhetéshez hozzájussanak, a mindennapi legsötétebb gondtól védessenek meg. Ha a^ polgári társadalom ezt a kötelezettséget teljesíteni tudja, akkor joga van megvédeni a nemzeti társadalmat, joga van megvédeni a polgári társadalom berendezkedését, akkor joga van ennek védelmében még az utcára is menni s még élete kockáztatásával is megvédeni, ha erőszakosan akarják ezt a társadalmi berendezkedést megtámadni. (Ügy van! Ügy van! — Taps a jobb- és a baloldalon.) A magam részéről, t. Ház, és annak a csoportnak nevében, amelyhez tartozom, kijelentem, hogy a Károlyi Gyula mellett előterjesztendő bizalmi indítványt a magunk részéről most megszavazzuk, mert bizalmat akarunk előlegezni Károlyi Gyula személyének; a jövőben pedig minden intézkedést s a kormánynak minden tettét függetlenségünk birtokában objektíven fogjuk lemérlegelni és legjobb meggyőződésünk szerint fogjuk szavazati jogunkat gyakorolni. (Hosszantartó élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon, a középen s a balközépen. — A szónokot tömegesen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Friedrich István! (Halljuk! Halljuk — Nagy zaj és mozgás.) Elnök: Méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Friedrich képviselő urat kérem, méltóztassék beszédét megkezdeni. (Kabók Lajos: Üdvözlik a levesosztogatót!) Friedrich István: T. Képviselőház! A miniszterelnök r úr első beszédéből feltétlenül kicsendült a jóakarat és a nemes intenció. (Ügy van! a jobboldalon.) Ennek előrebocsátásával szólok én a miniszterelnök úr beszédéhez. Előrebocsátom, hogy az a, nagy tisztelet, mellyel én az ő személye iránt viseltetem, nem fog engem korlátozni abban, hogy továbbra is ellenzéki álláspontot foglaljak el a kormánnyal szemben, (Helyeslés balfelöl.) mégpedig azért, mert én úgy látom, hogy itt nem változott semmi sem. Egyes miniszter urak elfáradtak, mások nem fáradtak el. (Derültség bal felől.) Akik elfáradtak, azok eltávoznának, akik pedig még bírják, ittmaradtak. (Kun Béla: A rendszer megmaradt.)