Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-14

370 Az országgyűlés képviselőházának lk ne hivatkozhassunk arra mindnyájan pártkülönbség nélkül, hogy ennek az országnak talpraállításához és fenntartásához még szélesebb rétegekre is szükség van. (Jánossy Gábor: Mindenkire! — Patacsi Dénes: Nem is akarunk kasztrendszert felállítani!) Mindenkire szükség van .és 'éppen ezért azt állítom, hogy mindenki, —- legyen az egyszerű pártember vagy legyen pártvezér — aki nem törekszik őszintén, komolyan arra, hogy ebben az országban egyszer már álljon helyre a lelkek egyensúlya, Magyarország ellen bűnt követ el. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt! Farkas Tibor: Beszédidőm lejárt, ennélfogva nem tehetek mást, minthogy a házszabályok előtt meghajolva, beszédemet kénytelen vagyok befejezni. (Taps balfelöl.) Elnök: Szólásra következik? Griger Miklós jegyző: Hunyady Ferenc gróf Î Gr. Hunyady Ferenc: Mélyen tisztelt Képviselőház! A mai kormánybemutatkozás szenzációja nem Károlyi Gyula gróf úr megbízatásában, hanem.' még mindig Bethlen István gróf távozásában rejlik. En, aki legutóbbi beszédem alkalmával egyrészt rámutattam mindazokra a hibákra, amelyeket Bethlen István gróf kormánya véleményem szerint pénzügyi téren elkövetett, másrészt pedig a miniszterelnök úr személye iránt bizalmamat fejeztem ki, ma is objektive meg akarom állapítani, hogy Bethlen István gróf távozása teljesen önkéntes volt; (Ellenmondások a szélsőbaloldalon.) az erőhatalmi tényezők teljes birtokában semmiféle külső kényszer elől nem hátrált meg. (Igaz! Ügy van! jobbfelől és a középen.) Sokan ezt úgy magyarázzák, mintha Bethlen István a felelősség elől megfutamodott volna. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Ügy is van!) Én ezt nem így akarom magyarázni; én ezt úgy akarom magyarázni, hogy Bethlen István gróf a régi parlamenti felelősség és kollegialitás felfogását érvényesítette a maga személyére nézve. (Ügy van! jobbfelől.) Ö, azt hiszem, belátta most már azt, hogy az Ő kormányzata pénzügyi téren súlyos hibákat követett el. ö a maga személyére nézve a hatalmat megtarthatta volna, kicserélve azokat a munkatársait, akik a gazdasági politika terén hibákat követtek el, — ez talán plauzibilis is lett volna, mert hiszen köztudomású, hogy ő bel- és külpolitikai kérdésekkel foglalkozott, pénzügyi kérdésekkel pedig csak másodsorban — de ő nobilis gesztussal a munkatársait érő felelősséget a maga személyére is vonatkoztatta és eltávozott helyéről. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: FÖ, hogy távozott!) Meg akarom állapítani azt is, hogy ebben a távozásban bizonyos beismerés van, beismerése elkövetett hibáknak, beismerése annak, hogy nemcsak az úgynevezett világviszonylatok, hanem a Bethlen-kormány hibái is juttatták az országot ebbe a helyzetbe és ennek következménye, hogy Károlyi Gyula gróf kormányalakítása bizonyos szempontból a multak hibáinak kiküszöbölésére és a multak romjainak eltakarítására is irányul. Ami gróf Károlyi Gyula kormányalakítását illeti, annak a csoportnak nevében, amelynek megbízásából ma felszólalok, ki akarom jelenteni, hogy ő a mi szemünkben azt az embertípust képviseli, amely embertípusra szükségünk van ma, ha a mai nehéz gazdasági válságból ki akarunk gázolni. Becsületes embernek már utóvégre majdnem sértés, ha mindig . ülése 1931 augusztus 27-én, csütörtökön. azt hányják a szemére, hogy becsületes, (Jánossy Gábor: Igaza van!) mégis azok után a szomorú tapasztalatok után, amelyeket a közel múltban, kül- és belföldön át kellett élnünk, ismételten rá kell mutatnom arra, hogy gróf Károlyi Gyula intakt egyénisége, korrektsége,, becsületessége, szorgalma, szerénysége (Patacsi' Dénes: Az, az!) és az a körülmény, hogy magánéletében is a becsületes, józan magyar gazdának típusa, reményt kelt bennünk arranézye, hogy ennek az embertípásnak uralma fogja kivezetni az országot a jelenlegi helyzetből. {Ügy van! Ügy van! — Taps a jobb- és a baloldalon, — Reisinger Ferenc: Eddig azt mondták, hogy csak Bethlen!) A magunk részéről kijelentem azt, hogyha gróf Károlyi Gyula egyénisége rá fogja nyomni bélyegét a kormány politikájára, úgy mi öten tűzön-vízen át, tűrhetetlenül támogatni fogjuk azon törekvésében, hogy az egyszerűség és a józanság szellemét érvényesítse az ország vezetésében. (Zaj. — Malasits Géza: Már nincs István gazda! — Jánossy Gábor: Az nem is volt, csak gróf Bethlen István volt és lesz! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Reisinger Ferenc: Milyen hálátlanok! Ö osztogatta a mandátumot és most megtagadják!) Elnök: Kérem Reisinger képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. Gr. Hunyady Ferenc: Éppen ezért, amikor gróf Károlyi Gyula személye iránt a bizalmat előlegezni hajlandók vagyunk, rá kell mutatnom némely aggályra, amely a kormányalakítás körül bennünk támadt. Elsősorban meg akarom állapítani azt, gróf Bethlen István véleményem szerint rossz szolgálatot tett a saját ajánlása alapján dezignált új kormánynak, amikor azt mondotta, hogy csak a személyek változtak és a rendszer megmaradt. (Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Véleményem szerint ha volt valami jó a múltban, az Bethlen István személye volt és ha volt valami rossz, az a rendszer volt, amely alatta kifejlődött. Ha ő most azt mondja, hogy távozik az, ami jó, a személy és megmarad az, ami rossz, a rendszer, akkor nem ajánlólevelet adott utódjának kezébe. De különben meggyőződésem szerint gróf Bethlen István itt olyasvalamit mondott, amit az események meg fognak cáfolni. Mert gróf Károlyi Gyula vagy .gyenge legény és akkor az események el fogják seperni a helyéről, vagy kemény^ ember. Ha kemény ember, akkor a maga egyéniségének bélyegét rá fogja nyomni a magyar közéletre, ez pedig az én meggyőződésem szerint rendszerváltozást jelent. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Második aggályom a kabinet összeállítása körül nyilvánul meg. Egyrészt azok miatt, akik nincsenek benne, mert bevallom, hogy az ország a rendelkezésére álló elsőrangú közgazdasági szakembereknek részvételére számított ebben a kormányban. Ugy tudom, hogy ez & miniszterelnök úrnak is kívánsága volt és éppen ezért duplán fájlalom, hogy a miniszterelnök úr kívánsága nem jutott kifejezésre. De azt is ki akarom emelni, hogy az én tudomásom szerint nemcsak e kiváló közgazdasági szaktekintélyeken múlt az, hogy nem vettek részt a kormányban, hanem itt olyan körülmények is közrejátszottak, amelyekre kitérni nem kívánok, de amelyeket az ország szempontjából nagyon károsnak kell tekintenem. (Halljuk! Halljuk! a bal- és szélsőbaloldalon. — Magyar Pál: Érdekes volna pedig tudni!) Másrészt pe-