Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-4

18 Az országgyűlés képviselőházának U zottság a háznagyi hivatalban és a zárszámadásvizsgáló-bizottság a számvevőségben ül össze. Az alakulás idejére az ülést felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Bejelentem a t Háznak, hogy az ülés szünete alatt az egyes bizottságok a következőképpen alakultak meg. Az állandó igazoló bizottság elnökévé Váry Albertet, jegyzőjévé Herczegh Bélát; az állandó összeférhetlenségi bizottság jegyzőjévé gróf Szapáry Lajost; a földmívelésügyi bizottság elnökévé Ivády Bélát, helyettes elnökévé gróf Keglevich Gyulát és GyömÖrey Sándort, jegyzőjévé Gálffy Dénest; a gazdasági bizottság jegyzőjévé Fekete Lajost; az igazságügyi bizottság elnökévé Tomcsányi Vilmos Pált, helyettes elnökévé Váry Albertet és Farkas Gyulát, jegyzőjévé Lányi Mártont; a kérvényi bizottság elnökévé Szuhányi Ferencet, helyettes elnökévé Erődi-Harrach Tihamért és Gálffy Dénest, jegyzőjévé Leszkay Istvánt; a könyvtári és múzeumi bizottság jegyzőjévé Madai Gyulát; a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság elnökévé Herranann Miksát, helyettes elnökévé Dezseőffy Aurélt és Söpkéz Sándort, jegyzőjévé Gáspárdy Elemért; a közigazgatási bizottság elnökévé Bottlik J ózsef et, helyettes elnökké Putnoky Móricot és Buday Dezsőt, jegyzőjévé Fekete Lajost; •a közjogi bizottság elnökévé Rakovszky Ivánt, helyettes elnökévé Kenéz Bélát és Wolff Károlyt, jegyzőjévé Simon Andrást; a közoktatásügyi bizottság elnökévé Illés Józsefet, helyettes elnökévé Karafiáth Jenőt és Komis Gyulát, jegyzőjévé Szinyei Merse Jenőt; a külügyi bizottság elnökévé Walko Lajost, helyettes elnökévé Pékár Gyulát és gróf Zichy Jánost, jegyzőjévé Görgey Józsefet; a mentelmi bizottság elnökévé Hajós Kálmánt, helyettes elnökévé Rubinek Istvánt és Nánássy Andort, jegyzőjévé Erődi-Harrach Tihamért; • a naplóbíráló bizottság elnökévé Nánássy Andort, helyettes elnökévé Pintér Lászlót és Édes Antalt, jegyzőjévé Kiss Istvánt; a pénzügyi bizottság elnökévé Kenéz Bélát, helyettes elnökévé Ivády Bélát és Biró Pált, jegyzőjévé Temesváry Imrét; a számvizsgáló-bizottság elnökévé Temple Rezsőt, helyettes elnökévé Gáspárdy Elemért és Tankovits Jánost, jegyzőjévé Kiss Istvánt; a társadalompolitikai bizottság elnökévé Biró Pált, helyettes elnökévé Dencz Ákost és Hódossy Gedeont, jegyzőjévé Tóth Pált; a véderő bizottság elnökévé Karafiáth Jenőt, helyettes elnökévé Fráter Jenőt és Farkas Elemért, jegyzőjévé Brandt Vilmost; végül a zárszámadásvizisgáló-bizottság elnökévé Dencz Ákost, helyettes elnökévé Nánássy Andort és Usetty Bélát, jegyzőjévé Kiss Istvánt választotta meg. Most pedig előterjesztést teszek a t. Háznak a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését ülése 1931 július 23-án, csütörtökön. holimp^ délelőtt 11 órakor tartsa, amely ülés napirendjére a további teendők iránti intézkedés legyen. Eckhardt Tibor képviselő úr a napirendi javaslathoz kért szót. A szó a képviselő urat megilleti. Eckhardt Tibor: T. Képviselőház! Bátor vagyok pártom megbízásából' az elnöki napirendi indítvánnyal szemben napirendi indítványt tenni. A holnapi ülés napirendjére kérem mindenekelőtt kitűzetni ia kormány által kibocsátott pénzügyi szükségrendeletek törvényesítését. Mint bizonyára méltóztatnak tudni, az 1912 : LXVIII. és LXIX. törvénycikkek képezik alapját mindazon kivételes intézkedéseknek, amelyeket a háború alatt és azután a különböző kormányok kibocsátottak. Ez a két törvény ma már nincsen életben, illetőleg csak annyiban van érvényben, amennyiben a kormány annakidején a különböző életben tartandó rendelkezéseket a Háznak bejelentette és a Ház azokat tudomásul vette. Ezeket :a pénzügyi természetű rendelkezéseket tehát törvényes alap hiányában, törvény esi alap nélkül bocsátotta ki a kormány. Nem óhajtom érdemben kritizálni vagy bírálat tárgyává tenni azt, hogy vájjon szükség volt-e erre és tényleg ilyen rendeletek kiadásária volt-e szükség, tisztán a formai kérdésekhez szólok hozzá, amelynek lényéére az, hogy abban a percben, amint a Képviselőház törvényesen megalakult, ezeket »a szükségrendeleteket törvényalkotásokkal f kell pótolni, vagy legalább is <a törvényhozásnak kell megadnia a kormánynak a felhatalmazást .ahhoz, hogy ilyen természetű rendelkezéseket kibocsáthasson. Rendkívül fontos konzekvenciái, magánjogi természetű konzekvenciái lehetnek ennek, de a büntetőbíróságok és a kihágási bíróságok szempontjából is igen messzemenő hordereje lehet annak, ha ez a Ház nem foglalkozik megfelelő módon ezekkel a szükségrendeletekkel és nem törvényesíti, nem legalizálja, legalább utólag, visszamenő hatállyal ezeket a szükségrendeleteket. Mert hiszen a magyar bíróságok — és ebben a vonatkozásban a kihágási bíróságok is ugyanilyen beszámítás. Illetőleg- ugyanilyen tekintet alá esnek — kötelesek vizsgálni az ítéletek hozatalánál, hogv vájjon törvényes-e az a jogszabály, amelynek alapián ők ítéletet hoznak. Es itt a helyzet ma az, hogy mindazok a kihágásokkal kapcsolatos szankciók, amelyeket a szüksegren delet statuált, egyáltalán nem hajthatók végre, bírói ítélet alapját nem képezhetik. (Mozgás iobbfelől.) mert hiányzik mindezeknek a rendelkezéseknek a törvényes alapja. (Friedrich István: Ügy van!) Pártpolitikai különbség nélkül, tehát tisztán a törvényes alkotmányos rend érdekében ezeket a kérdéseket törvényesen el kell intézni, és meg kell teremteni azt az alapot, — a nélkül, hogy a lényegbe belemennék — amelyen azután, ha szükség van ilyen rendelkezésekre, törvényesen, jogosan és alkotmányosan lehessen ezeket a sajnálatos korlátozó intézkedéseket végrehajtani és betartatni. (Gaal Gaston: "Ügy van!) De kénytelen vagyok reámutatni arra is, hogy ezen túlmenően is rendkívül fontos, mégpedig sürgős, halaszthatatlan, remélem még nem elkésett teendője volna ennek a Háznak az, hogy érdemben foglalkozzék a gazdasági helyzettel és főleg a pénzügyi helyzettel, (ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Mert ezek a bajok és nehézségek, amelyek ma vannak, nem