Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-9

Az országgyűlés képviselőházának 9. gyan ezt a Budapesti Hirlap írta — Bethlen István gróf miniszterelnök visszavert minden olyan inszinuációt. hogy a kormány adóemelésekre készülődik. Hat héttel ezelőtt azt mondotta a miniszterelnök úr, hogy «Minden olyan híresztelés, amely adóemelésekre vonatkozik, légből kapott koholmány.» (Szilágyi Lajos: Ügy is volt.) Szószerint ezt mondotta. (Szilágyi Lajos: Azóta mi történt?) Azután hozzátette szószerint: «Saijuos, viszont nem helyezhetem kilátásba az adók csökkentését sem.» Ez egye^ nes, világos, magyar beszéd! Ez volt június hó 14-én. Mit lehet ebből a nyilatkozatból kiolvasni? Azt^hogy fenntartják a régi adózási rendszert, annak mértékét, adócsökkentés nem lesz, de adóemelés sem. lesz. Ugyanezt mondta ugyanazon a napon egy másik városban, ha jól emlékszem, Nagykőrösön, a pénzügyminiszter úr. Célzatosan a Budapesti Hirlapból veszem az adataimat, mert a Budapesti Hirlap minden közreadott betűje drága pénzébe kerül a magyar adózó közönségnek (Ügy vem! a szélsőbaloldalon.) tehát valószínű, ihogy önök, akiknek hozzájárulásával ezt a lapot drága pénzen alimentáíják, bizonyára értékes forrásnak fogják minősíteni, legalább azon oknál fogva, mert nagyon drága. (Fráter Jenő: Húsz fillér vasárnap! A legolcsóbb újság!) Azt mondotta a pénzügyminiszter úr ugyanazon a napon Nagykőrösön, hogy: semmiféle adóemelésről nincs szó és ez semmi egyéb, mint az ellenzék kortesfogása. Azután beszélt a munkanélküliségről ugyancsak Wekerle pénzügyminiszter úr és azt mondta (Olvassa): «Nem tehetünk földönfutóvá embereket, akik életüket is kockáztatták a magyar állam érdekében. Ezt jóérzésű magyarok nem tehetik, nem is követelhetik; abban azonban egyetértünk, hogy számukat stb. csökkenteni kell.» Beszélt a miniszterelnök úr a munkanélküliségről ugyanazon a gyűlésen. Azt mondotta, hogy a munkanélküliség problémáját munkaalkalmak teremtésével kell csökkenteni és enyhíteni. TTgy-e, ez is helyes, úgy-e milyen szépeket tud az önök miniszterelnöke mondani'? Ugy^e, adandó alkalmakkor, amikor a tömeg előtt állanak, milyen szép, tetszetős kijelentéseket tudnak tenni? Igen, de a választások után, öt héttel később már azt mondotta a miniszterelnök úr (Közbeszólások a jobboldalon. — Szeder Ferenc: Angliára ne hivatkozzanak, ott nem terrorral választanak, ott más parlament van egy kicsikét ési más kormány!) Elnök: Csendet kérek, Szeder képviselő úr! Propper Sándor: Azt mondotta a miniszterelnök úr, hogy a munkanélküliség problémája későbbi gond, előbb az ország pénzügyi helyzetét kell rendezni. Hiszen állhat be változás, változhatnak az álláspontok is a helyzetnek megfelelően, de aki legfelül ül, aki ott van a kormány kerekénél, annak tudnia kell mindent a világon, legalább néhány héttel előbb kell tudnia mindent, mert különben nem alkalmas annak a helynek betöltésére; annak kissé előrelátónak is kell lennie, annak tudnia kellett azt —tudnia kellett, állítom — július 14-én, hogy július 10-e táján mi fog ebben az országban bekövetkezni Persze, úgy-e, egészen más a kortézia és egészen más a reális élet. A magasan lobogó kortestüzek, a bor-tócsák és az illatos gulyás mellett folyt ez a kortézia. Azután, amikor onnan ése 1931 július 30-án, csütörtökön. 193 elkerültek, amikor kikerültek a követelődző emberek néző köréből, akkor azután bevallottak, bejelentettek mindent, sőt deus ex machina, egyetlenegy éjszakán keresztül olyan rendszabályokat léptettek életbe, amelyekre előző este a be nem avatott ember nem számíthatott. Ki számított arra. hogy egy szép napon arra ébredünk fel, hogy a lapok «Legújabb hírek» rovatában az lesz, hogy a bankóikat három napra becsukták? (Peyer Károly: Három vasárnap!) Három vasárnapot kreáltak, a vasárnap kellemess égéi nélkül. T. Ház! Beszéltek arról, hogy nem lesz kenyérdrágítás, ez is az ellenzék demagógiája, a kormány nem gondol kenyérdrágításra, — és olyan szép szólamokkal, olyan szép transparensekkel megvilágítva hirdették a választók előtt, hogy ők a kenyérpárt, a Gondviselés pártja, majdnen azt mondták, hogy direkt szerződésük van a Gondviseléssel, amely csak akkor hajlandó Magyarországot megsegíteni, m ha Bethlen István gróf zászlaját diadalra juttatja. (Kuna P. András közbeszól. — Szeder Ferenc: Kuna bácsi is tudja, hogyan vannak odalenn. — Kuna P. András: Persze, hogy tudom! — Malasits Géza: Megszólalt a szétmállotf- szikla egy morzsaléka! — Derültség balfelől.) Július 14-én aztán beütött a mennykő. A boletta árát már előre felemelték. Amikor tudják, hogy milyen borzalmas munkanélküliség gyötri az ország dolgozó népét, amikor tudják, hogy az árak és a bérek között áthidalhatatlan diszparitás vari, amikor tudják, hogy az emberek a halálba menekülnek, mert nem tudják az életüket fenntartani, amikor tudják, hogy az egész magyar társadalom egy végső katasztrófa előtt áll, volt lelkük^ és volt lelkiismeretük és volt vakmerőségük minden métermázsa gabonára 12 és fél pengő külön terhet rárakni. (Mozgás a jobboldalon.) 6 pengő a boletta, 3 meg 3 az 6, 4 pengő a búzaszelvény, 2 és fél pengő a lisztőrlési adó, ez 12 pengő 50 fillér, t. Képviselőház, kétszer annyi, mint a búza ára. (Mozgás. — Ernszt Sándor népjóléti miniszter: Hibás a számítás! — Szeder Ferenc: Könnyű azoknak, ^akiknek kenyerét nem érinti.) A boletta árát tehát felemelték, a kenyeret megdrágították, az' életet lehetetlenné tették, fedezetről a drágább kenyérre nem gondoskodtak. (Zaj.) Ez természetesen az urakat nem érdekli. (Felkiáltások jobbfelől: Dehogy nem!) A fogyasztóközönség fedezetet a drágább kenyérre nem talál. Az urakat ez nem érinti, tehát nem édekli. Mármost kérdem, mi a magyarázata ennek a szörnyű ellentétnek, amit s emilyen más alkotmányos országban a közvélemény 24 óráig nem tűrne meg? Mi a magyarázata ennek a szörnyű ellentétnek? Ismerte a kormány a helyzetet? Tisztában volt az eljövendő következményekkel? Nyilván igen. (Fráter Jenő: Megadja a feleletet!) Ha tisztában volt vele, akkor ki kell mondani , és meg kell állapítani, hogy • tudatosan félrevezette a magyar közvéleményt, mert a debreceni őrtoronyban elmondott beszéd és a 3 hét után bekövetkezett események között mélységes ellentét van, ez nem jön márólholnapra. (Jánossy Gábor: Nem

% de jött egy világgazdasági vihar!) Majd beszélek, Jánossy képviselőtársam, a világgazdasági helyzetről is. — Mélységes ellentét van, t. Képviselőház, a debreceni kortézia és a később bekövetkezett események között. Ha a kormány tudta, hogy ez bekövetkezik, — tudnia kellett, azért volt