Képviselőházi napló, 1931. I. kötet • 1931. július 20. - 1931. augusztus 28.

Ülésnapok - 1931-8

HÓ Àz országgyűlés képviselőházának hat annak az ügynek, amely ügynek hasznára pedig valamennyiünknek össze kell fognunk. (Ügy van! a jobboldalon.) Az igen t. képviselő úr egyes szép gondolatokat is termelt ki beszédében és amikor ezeket a részleteket hallgattam, abban az érzésben voltam, mintha nem is egy hitelválság izzó vitájában volnánk. Amikor a telepítésről beszélt, amikor a rövidlejáratú hiteleknek hosszúlejáratú hitelekké való átalakításáról beszélt, amikor a kamatlábpolitika mérsékléséről beszélt, alapgondolataival mindanyian teljesen egyetértettünk. (Gaal -Gaston: Tíz év óta foglalkoznak vele! Szép eredménnyel!) Nem is akarok vitába bocsátkozni e téren, csak azt kell^ sajnálattal leszögeznem, hogy amennyire aláírom azt, hogy Magyarország agrárpolitikájának előbb-utóbb telepítési politikával kell foglalkoznia, éppen annyira meg kell állapítanom, hogy az olyan telepítés, amely kellő pénzügyi alátámasztás nélkül történnék, sokkal többet ártana, mint használna, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) tehát feltétlenül be kell várnunk azt az időt, amikor a telepeseket megfelelő^ berendezéssel, megfelelő tőkével is el tudjuk látni. (Gaal Gaston: Sármelléken megkezdték!) Ebben a tekintetben feltétlenül együtt leszünk, aminthogy együtt vagyunk az előttünk szólott igen t. képviselő úrnak abban a kitörésszerű megjegyzésében is, hogy ha ebben az országban akár most, akár előbb történtek olyan támadások a magyar valuta ellen, amelyekről szólott, akkor azokat legélesebben toroljuk meg. (Igaz! Ügy van! Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Mondom, az egész párt, az egész jobboldal a legnagyobb készséggel hozzájárul ehhez a megtorláshoz, Sauerborn Károly: Látni akarjuk! — Gaal Gaston: Hol van? Módosítsák a törvényjavaslatot! — Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk a neveket!) méltóztassék csak idehozni azoknak nevét, kik visszaéltek a magyar valutával. (Zaj a bal- és szélsőbaloldalon.—

Eckhardt Tibor: En nem vagyok rendőr! — Gaal Gaston: Módosítsák a javaslatot! Es az összeférhetlenségi törvényt, visszaható erővel! — Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk a neveket!) T. Ház! Bár meg kell állapítanom, hogy Eckhardt Tibor t. képviselőtársam nívós beszéde sok tekintetben különbözik a délelőtt elhangzott egy-két beszédtől, sajnos, mégis két olyan megjegyzése volt, amelyet nekem — a közérdek szempontjából — véleményem szerint korrigálnom kell. Egyrészt, amikor azt mondotta, hogy ez az ország túl van tömve külföldi hitelekkel, amely esetben mi nem is számíthatunk ... (Felkiáltások a baloldalon: Rövidlejáratú!) túl van tömve rövidlejáratú külföldi hitelekkel, amely esetben, ha ez tényleg így lenne, nem is számíthatnánk tovább külföldi hitelnyújtásra, másrészről pedig hízlalási és egyéb segélyekről beszélt a képviselő úr, amelyeket a gazdák nem fizettek volna vissza. Itt meg kell állapítanom azt és nyilván ő is így értette, hogy nem segélyekről, hanem hitelekről van szó, amelyek export-hitelek voltak, s amelyeket a magyar gazdák visszafizettek, de ezek az export-hitelek azután újból más gazdáknak vagy ugyanazoknak a gazdáknak adattak vissza, szezonszerűen. (Gaal Gaston: Hallottam egy olyan ezerholdas gazdáról, akinek 325.000 pengős hízlalási hitele van ! — Zaj a balés a szélsőbaloldalon. — Bródy Ernő: Nemzeti ajándékok! — Halljuk! Halljuk! — Patacsy Dénes: Hallgassák meg a szónokot, mi is szívesen hallgattuk önöket! — Gaal Gaston: A mimiszter úrnak hajlandó vagyok megmondani, 8. ülése 1931 július 29-én, szerdán, hogy kiről van szó! — Fábián Béla: Az illető biztosan nemcsak disznókat hizlalt azzal a pénzzel, hanem valószínűleg másféle állatokat is!) Foglalkozni kívánok azzal a két felszólalással, amely ma a délelőtt folyamán elhangzott, azzal a két beszéddel, amelynek mindegyike a magyar mezőgazdasági termelést és a magyar mezőgazdasági termelőket támadta meg azzal, hogy egyrészt újabb súlyos terheket kívánnak ráruházni az ingatlanra, speciálisan a mezőgazdasági ingatlanra, másrészről pedig azzal, minthogyha a magyar meződaság nem teljesítene olyan szolgálatot az országnak, mint a másik két termelési ág. A demokrata párt igen t. szónoka állította azt, hogy többet szolgáltat az ipar és a kereskedelem, mint a mezőgazdaság úgy a jövedelem, mint az adóztatás tekintetében. Nem azokat az időket éljük, — bár máskor sem tartom helyesnek — hogy termelési ágakat egymással szembeállítsunk, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) de amikor a mezőgazdasági termelőknek a szemére hányják azt, hogy nem fizetnek elegendő adót, akkor az igen t. demokrata párt megfeledkezik arról, hogy úgy a földadó, mint a közmunkaváltság és a borfogyasztási adó és mindezeken kívül a magas ipari vámvédelem, amelyet a mezőgazdasági termelés fizet, sokkal nagyobb hozzájárulások az államháztartás bevételeihez és a közgazdasági élethez is, mint azok, amiket az ipar és a kereskedelem teljesít. Le kell itt szögeznem, hogy a demokrata párt részéről olyan javaslatok hangzottak el, hogy a bevételeket fokozni kell és pedig olyanformán, hogy úgy a házak, mint a mezőgazdasági ingatlanok közül azok, amelyek jelzálogos terheiket az infláció idejében papírkoronában fizették vissza, most visszamenőleg külön adóztassanak meg és ezáltal biztosítsuk az államháztartás egyensúlyát. T. Ház! En ezek ellen a javaslatok ellen tiltakozom, mert hiszen ha az ingatlanokat, a házingatlanokat és a mezőgazdasági ingatlanokat a demokrata párt szónoka súlyosan meg akarja adóztatni, ezzel szemben csak: azt hozhatom fel, hogy a mezőgazdasági ingatlan sokszorosan, úgy a vagyonváltság, mint a vámivédelem terén és más tereken is, leadta már a maga adóiját (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon!) és azt a könnyebbséget, amellyel a maga jelzálogos terheit megfizette, kétségtelenül visszafizette utólag akkor,, amikor a többi termelési ágnak nagyon sok rekompenzáció ja volt. Kas say Károly igen t. képviselőtársam arról .beszélt, hogy katasztrófában vagyunk. En szeretném itt leszögezni, hogy nem teszünk szolgálatot annak az ügynek, amelynek érdekében tanácskozunk, ha túlélés kifejezéseket használunk. (Fábián Béla: Ez igaz!) Hála Istennek, mi a katasztrófától még "messze vagyunk. En hiszem is, hogy nem érkezik el az az idő, amikor katasztrófába jutunk. (Fábián Béla: Csak tőlünk függ!) mert ennek az országnak van ereje, hogy ezt a katasztrófát megelőzze és magának a törvényhozásnak kell közreműködnie abban a tekintetben, hogy minden ilyen katasztrofális veszedelem elkerültessék. A t. képviselő úr nagyon súlyos megállapítást tett, t. i. azt, hogy az olasz barátsági politika izolált bennünket s hogy Bethlen István gróf külpolitikai munkája csak dekoratív eredményekre vezetett. T. Ház! Ha csak magát Sopronnak visszanyerését nézem, egy nagy város visszaszerzé-