Képviselőházi napló, 1927. XXXVII. kötet • 1931. május 23. - 1931. június 6.

Ülésnapok - 1927-514

Az országgyűlés képviselőházának 5 Még csak nem is teszi azt, amit a másik ágazat, hogy gyógyít, kórttiázba utal, táppénzt fizet, ez az ágazat semmi néven nevezendő ilyen szolgálatokat r nem nyújt, hanem csak beszedi azokat a járulékokat, amelyet a munkadók fizetnek. (Rothenstein Mór: Ha befizeti!) Ennek adminisztrálására kellett rögtön 700 tisztviselőt alkalmazni. Méltóztassanak most elképzelni, hogy ha ez a rendszer így folytatódik, mi következik be akkor, amikor a rokkantsági járadékot kell megállapítani. Tapasztalatból tudom, hogy a járadékok megállapítása és utalványozása legalább háromszor annyi munkával jár, mint a járulékok beszedése és könyvelése, vagy nyilvántartása. Ha tehát be fog következem az az állapot, az a helyzet, hogy a rokkantak és aggok jelentkeznek, akkor

; egy eljárás indul meg különösen a rokkantság megállapításánál, amelyet le kell folytatni. Orvosi vizsgálat nélkül rokkantállományba helyezni a tagot nem. lehet, elismerem, mert orvosi vizsgálat nélkül, ha rokkantállományba helyeznének, akkor egyszerre valamennyien, akik munka nélkül vannak, jönnének. Bolondok lennének, ha nem jönnének, mert a szegény ember, akinek nincs betevő falatja, odamegy a falatért, ahol megkapni véli. Nyilvánvaló tehát, hogy azok a tömegek, amelyek viszont a törvény értelmében betöltötték már azt az életkort, amely után nekik az öregségi járadék jár, azok is természetesen tömegesen íognak jelentkezni, de itt is bizonyos r eljárásra van szükség, mert itt is meg kell állapítani az életkort, azonkívül meg kell állapítani, mennyit fizetett be tagsága ideje, a biztosítás tartama alatt az elöregedett munkás, és akkor megindul a nagy körözés, megindul a nagy purparlé, megindul a veszekedés, mert a munkás azt fogja mondani és legtöbb esetben talán igaza is lesz, sok esetben azonban igazolni sem képes a munkakönyvével, hogy itt meg itt, ekkor meg ekkor, ennyi meg ennyi ideig dolgozott. De akkor, ha nincs törzsalapban kimutatva, ez mind vitás, ha meg^ is tudta állapítani az időt, az összeget még mindig nem tudja megállapítani, mert a munkakönyvbe nincs beírva, hogy mi volt a keresete a munkásnak, mennyi volt az, amit tőle levontak. {Rothenstein Mór: És hogy a munkáltató^ lerótta-e az illetéket!) Természetesen hozzájárul az a szörnyű igazságtalanság, hogy amennyiben a munkaadó esetige 5—10—15 évvel ezelőtt nem rótta le a munkástól egyébként levont illetéket, akkor a munkás nem kapja meg a járandóságot. De kérdezem, vajjunr van-e módja, lehetősége a munkásnak erre? A törvény nem ad lehetőséget. (Homonnay Tivadar: Ez a javaslat erre lehetőséget ad!) Van-e módja, lehetősége a munkásnak arra, hogy ő minden egyes esetben ellenőrizheti azt, hogy az általa bemutatott illeték lerovatott-e a Társadalombiztosítónál? Már a törvényjavaslat tárgyalása során elmondta a t. miniszter úr, hogy mindenkinek jogában és módjában van követelni a nyugtát a munkaadótól, vagy pedig a Társadalombiztosító Intézetnél megnézni, hogy az illeték le lett-e^ róva. Ez naiv állítás. A gyakorlatban az történik, hogy ha a munkás bemenne a munkaadóhoz és követelné, hogy mutassa meg a könyveit és mutassa ki, hogy az általa befizetett illeték le van-e róva, akkor talán, minthogy a törvény módot ad a munkásnak, kényszerülve érzi magát a munkaadó arra, hogy megmutassa könyvét, de a következmény az, hogy szombaton a munkás KÉPVISEiLÖHÁZI ISTAPLÓ. XXXVII. . ülése 1931 június 2-án, kedden. 85 kikapja a könyvét és ki van dobva. (Györki Imre: Ügy van! Fekete listára teszik!) Ha a munkás magát a következmények alól mentesíteni akarná és bemegy a Társadalombiztosító Pénztárba, mi következik akkor? Ha egy esetben, vagy ötben, vagy tíz esetben rájönnek a munkások arra, hogy az illetéket be nem szolgáltatták és ez végigvonul a gyárakban a^ munkások közt, ezek majd^ ezer meg ezerszámra fognak odatódulni a Társadalombiztosító Pénztarhoz, hogy meggyőződjenek, vájjon az illeték be lett-e fizetve? Hogy visszatérjek arra, amit az imént mellesleg említettem, a rokkantaknak megvizsgálásával járó nagy adminisztrációs munkára, látjuk, hogy először is a munkás családi viszonyait, személyi adatait kell megszerezni. Sok esetben ez is nehézségekkel jár. Azután, ha ezek a személyi adatok megvannak, következik a rokkantság vizsgálata, annak elbírálása, vájjon a munkás tényleg a törvényben megállapított mértékben vesztette-e el a munkaképességét, (A klotürlámpa kigyullad.)

f Kérem a t. Házat, szíveskedjék még öt percnyi meghosszabítást adni. Elnök: Méltóztassék beszédét befejezni. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Felkiáltások: Rosszul volt beállítva az óra! — Szünet is volt!) Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. (Rothenstein Mór: A szünetet nem lehet beszámítani!) Rothenstein képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. (Rothenstein Mór: Nem is beszéltem!) Rothenstein Mór képviselő urat rendreutasítom. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Bárdos Ferenc: Minthogy az elnök úr nem hajlandó még csak a kérdést sem feltenni, hogy a t. Ház nekem öt percnyi meghosszabbítást ad-e, kénytelen vagyok felszólalásomat befejezni. Az az intézkedés, ami a törvényjavaslatban van, nem alkalmas arra, hogy a szőnyegen forgó kérdést megoldja, nem alkalmas arra, hogy a Társadalombiztosító _ Intézet a munkások súlyos sérelme nélkül oldja^ meg ezt a kérdést, ennek folytán tehát a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául nem fogadom el. Elnök: A népjóléti és munkaügyi miniszter úr kíván szólani. Ernszt Sándor népjóléti és munkaügyi miniszter: T. Ház! Van szerencsém a rabszolgaság tárgyában Genfben 1926. évi szeptember hó 25-én kelt nemzetközi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot benyújtani. Kérem a t. Képviselőházat, hogy a törvényjavaslat kinyomatását, szétosztását elrendelni és azt előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a társadalompolitikai és külügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mi lesz a magyar rabszolgákkalí) Elnök: A törvényjavaslat ki fog nyomatni, szét fog osztatni és tárgyalás és jelentéstétel végett a társadalompolitikai és külügyi bizottságokhoz utasíttatik. Jánossy Gábor képviselő úr, mint az igazságügyi és közjogi bizottság előadója kíván jelentést tenni. Jánossy Gábor: T. Képviselőház! Tisztelettel beterjesztem a Képviselőház igazságügyi bizottságának és közjogi bizottságának együttes jelentését & «Magyarország magánjogi törvénykönyvének törvényhozási tárgyalásáról» szóló f törvényjavaslat tárgyalása során a Felsőház által^ elfogadott és alkotmányos hozzájárulás céljából a Képviselőházhoz áttett 1209. számú módosítások 16 V